Az élvonalbeli tudományos kutatás népszerűsítése az egyik célja a frissen bejegyzett Pro Scientia Siculorum Egyesületnek, amelynek alapító tagjai nemzetközileg elismert, székelyföldi kötődésű kutatók. Élet­pályájuk azt bizonyítja, hogy komoly tudományos karriert székelyföldi fiatal is építhet – akár itthon is. [caption id="attachment_38388" align="aligncenter" width="1400"] Csak az élvonalbeli tudományos kutatásoknak lehet jelentős akadémiai, kulturális, gazdasági, technológiai, illetve társadalmi hatása Fotó: László Róbert[/caption] A Magyar Tudomány Napja alkalmából mutatkozik be a Pro Scientia Siculorum Egyesület, amelyet együttműködő partnerként a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara segít, s így az első rendezvényüket beharangozó sajtótájékoztatót is a Sapientián tartották. – Székelyföldön is lehet olyan kutatást végezni, amely a nemzetközi élvonalba tartozik – hangsúlyozta dr. Makó Zoltán dékán, hozzátéve, hogy ilyen tudósok összefogásával jött létre az egyesület is, amelynek csakis nemzetközileg elismert, rangos tudományos folyóiratokban publikáló székelyföldi kötődésű kutatók lehetnek tagjai. Az alapító tagok között szerepel a karcfalvi születésű Barabási-Albert László hálózatkutató, a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője; Kristály Sándor balánbányai születésű matematikus, a BBTE közgazdaságtan és gazdálkodástudományi kara sepsiszentgyörgyi tagozatának tanára; Fejér Szilárd kézdivásárhelyi származású, Cambridge-ben doktorált és Sepsiszentgyörgyön egyedülálló kutatólaboratóriumot létrehozó vegyész, valamint a gyergyóremetei gyökerekkel rendelkező, Amerikában élő E. Andrew Balas egészségügyi informatikus. – Az alapítók meggyőződése, hogy csak az élvonalbeli tudományos kutatásoknak lehet jelentős akadémiai, kulturális, gazdasági, technológiai, illetve társadalmi hatása – hangsúlyozta Kósa István dékánhelyettes, az egyesület elnöke. Ugyancsak ő ismertette a Csíkszeredában bejegyzett apolitikus, független, nonprofit civil szervezet célját: a tudományos eredmények helyi és regionális szinten való alkalmazását, a székelyföldi tudományos kutatás integrálását a globális rendszerekbe, országos és nemzetközi projektekben való részvételt, tudományos konferenciák, műhelyek szervezését, a kiemelkedő teljesítménnyel bíró egyetemisták és kutatók támogatását, valamint a tudománynépszerűsítést. Kristály Sándor, akitől az egyesület létrehozásának ötlete származik, skype-on kapcsolódott be a sajtótájékoztatóba. Elmondta, hogy a civil szervezet létrehozásának gondolta 15 éve fogalmazódott meg benne, látva, hogy minden nemzet valamilyen módon csoportosította és „hazavitte” a legjelesebb kutatóit. – Székelyföldről is sok jeles kutató származott el, akik tudásukat visszafordíthatják a szülőföld javára – jelentette ki Kristály Sándor. – Ugyanakkor fontos az utánpótlás és olyan ösztöndíjrendszer létrehozása, amely a kiemelkedést, de a visszatérést is garantálja. – Minden tudós a maga kutatási területére fókuszál – vélekedett Fejér Szilárd –, és gyakran a kiemelkedő kutatók sem ismerik egymást. Ezen is segíthet az egyesület, amely létrehozhat egy helyi hálózatot, minimálisra csökkentheti a bürokráciát, a Sapientia pedig biztosítani tudja az adminisztratív hátteret, amely szükséges a működéséhez. A Pro Scientia Siculorum Egyesület a Magyar Tudomány Napja alkalmából hirdette meg első tudománynépszerűsítő előadását. Ma 16 órától a csíkszeredai Sapientia – EMTE nagyaulájában Barabási Albert-László hálózatkutató előre rögzített köszöntője után Kristály Sándor matematikus Időutazás a görbületek világában címmel tart előadást, majd Fejér Szilárd vegyész beszél A vírusok csodálatos világáról. A tervek szerint a tudománynépszerűsítő sorozatban legalább havonta bemutatkozik egy-egy jeles kutató, két hét múlva például Ravasz Erzsébet sepsiszentgyörgyi származású ame­rikai fizikus lesz a skype-on be­jelentkező meghívott. Daczó Katalin