borús égbolt
Tánc és népviselet
Csángó Napot tartottak tizenötödször Csíkszeredában, amelynek idén a külsőrekecsiniek voltak a meghívott vendégei. A szombati délutánt és estét, illetve a vasárnap délelőttöt felölelő rendezvénysorozaton csángó táncokkal, népviselettel ismerkedhettek az érdeklődők, de a külsőrekecsini kozonákot és geluskát is megkóstolhatták.
[caption id="attachment_40271" align="aligncenter" width="1000"]
Utolsó tánc az adventi böjti időszak előtt. A külsőrekecsini csángók voltak az idei rendezvény meghívottjai Fotó: László Róbert[/caption]
Borbáth Erzsébet tanárnő és Gyurka Valentin, külsőrekecsini művelődésszervező beszélgetéséből ismerhette meg a közönség a csíkszeredai megyeházán a csángók életét. A Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett eseményen Ferencz Angéla igazgató köszöntötte elsőként a jelen lévő külsőrekecsini csángókat és a házigazda székelyeket. Borbáth Erzsébet tanárnő munkáját méltatva azt mondta, hogy az ő lelke, gondoskodása, tudása kellett ahhoz, hogy ezt az eseményt másfél évtized után is megszervezhessék.
Borbáth Erzsébet, miután visszaemlékezett a 2000-ben először megtartott Csángó Napra, arról faggatta a külsőrekecsini Gyurka Valentint, hogy a népmesehősökhöz hasonlóan, milyen próbatételeket kellett kiállnia ahhoz, hogy ma a gyermekek megismerkedhessenek őseik hagyományaival, szokásaival, illetve tanulhassák a magyar nyelvet.
Gyurka Valentin elöljáróban Külsőrekecsin létrejöttéről, első írásos említéséről beszélt, majd arról, hogy a kommunista rezsim ideje alatt hogyan nyílt ki a falu az iparosodás felé, miként került veszélybe a magyar nyelvűség a faluban, mennyire másodrendűek ők, katolikus kisebbségként Rekecsin községben. Saját élettörténetét is ismertette: Magyarországon, Jászberényben végezte el a főiskolát, majd hazatért szülőfalujába, ahonnan rövidesen Budapestre vezetett vissza az útja. Valóban népmesei szegénylegény történet ez, amelyhez az etnikai identitás dilemmája is szorosan kapcsolódik.
– Nehéz volt úgy belefogni a művelődésszervezésbe, hogy a helybeliek szemében nem tudtam értéket felmutatni, hiszen ugyanúgy dolgozni jártam a mezőre, nem volt saját építésű otthonom a gyarapodó családom számára. Ezért visszatértem néhány évre Budapestre, ott továbbképeztem magam, pénzt gyűjtöttem, majd amikor újra hazatértem, a közösség is elfogadóbb volt velem – mesélte Gyurka Valentin. – Sokan kérdezik, hogy román vagyok-e vagy magyar, erre az a válaszom, hogy mindkettő, hiszen a személyi igazolványban azt írja, hogy román állampolgár, de van magyar állampolgárságom is. Egy csángótól nem ezt kell kérdezni, hanem azt, hogy magyar vagy oláh, ebben az esetben egyértelmű, hogy utóbbit visszautasítja.
A külsőrekecsini jövővel kapcsolatban azt mondta, továbbra is azon dolgozik, hogy a fiatalok érdeklődjenek elődeik hagyománya iránt, érezzék a csángók, hogy értéket képvisel népi kultúrájuk. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a székely önkormányzatokkal sikerül gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani, amelynek köszönhetően több turista látogat majd Külsőrekecsinbe, beindul a vállalkozói kedv a faluban.
A beszélgetés után a rekecsiniek táncoltak és énekeltek, majd a jelenlévők is bekapcsolódtak. Tegnap délelőtt, a rendezvény zárásaként a Millenniumi-templomban csángómisét tartottak 11 órától.
Márk Boglárka
Utolsó tánc az adventi böjti időszak előtt. A külsőrekecsini csángók voltak az idei rendezvény meghívottjai Fotó: László Róbert[/caption]
Borbáth Erzsébet tanárnő és Gyurka Valentin, külsőrekecsini művelődésszervező beszélgetéséből ismerhette meg a közönség a csíkszeredai megyeházán a csángók életét. A Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett eseményen Ferencz Angéla igazgató köszöntötte elsőként a jelen lévő külsőrekecsini csángókat és a házigazda székelyeket. Borbáth Erzsébet tanárnő munkáját méltatva azt mondta, hogy az ő lelke, gondoskodása, tudása kellett ahhoz, hogy ezt az eseményt másfél évtized után is megszervezhessék.
Borbáth Erzsébet, miután visszaemlékezett a 2000-ben először megtartott Csángó Napra, arról faggatta a külsőrekecsini Gyurka Valentint, hogy a népmesehősökhöz hasonlóan, milyen próbatételeket kellett kiállnia ahhoz, hogy ma a gyermekek megismerkedhessenek őseik hagyományaival, szokásaival, illetve tanulhassák a magyar nyelvet.
Gyurka Valentin elöljáróban Külsőrekecsin létrejöttéről, első írásos említéséről beszélt, majd arról, hogy a kommunista rezsim ideje alatt hogyan nyílt ki a falu az iparosodás felé, miként került veszélybe a magyar nyelvűség a faluban, mennyire másodrendűek ők, katolikus kisebbségként Rekecsin községben. Saját élettörténetét is ismertette: Magyarországon, Jászberényben végezte el a főiskolát, majd hazatért szülőfalujába, ahonnan rövidesen Budapestre vezetett vissza az útja. Valóban népmesei szegénylegény történet ez, amelyhez az etnikai identitás dilemmája is szorosan kapcsolódik.
– Nehéz volt úgy belefogni a művelődésszervezésbe, hogy a helybeliek szemében nem tudtam értéket felmutatni, hiszen ugyanúgy dolgozni jártam a mezőre, nem volt saját építésű otthonom a gyarapodó családom számára. Ezért visszatértem néhány évre Budapestre, ott továbbképeztem magam, pénzt gyűjtöttem, majd amikor újra hazatértem, a közösség is elfogadóbb volt velem – mesélte Gyurka Valentin. – Sokan kérdezik, hogy román vagyok-e vagy magyar, erre az a válaszom, hogy mindkettő, hiszen a személyi igazolványban azt írja, hogy román állampolgár, de van magyar állampolgárságom is. Egy csángótól nem ezt kell kérdezni, hanem azt, hogy magyar vagy oláh, ebben az esetben egyértelmű, hogy utóbbit visszautasítja.
A külsőrekecsini jövővel kapcsolatban azt mondta, továbbra is azon dolgozik, hogy a fiatalok érdeklődjenek elődeik hagyománya iránt, érezzék a csángók, hogy értéket képvisel népi kultúrájuk. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a székely önkormányzatokkal sikerül gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani, amelynek köszönhetően több turista látogat majd Külsőrekecsinbe, beindul a vállalkozói kedv a faluban.
A beszélgetés után a rekecsiniek táncoltak és énekeltek, majd a jelenlévők is bekapcsolódtak. Tegnap délelőtt, a rendezvény zárásaként a Millenniumi-templomban csángómisét tartottak 11 órától.
Márk Boglárka
