Az örmény temetőket méri fel az idei szépvízi kalákatáborban részt vevő 18 ifjú. A szervező Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke, Puskás Attila örömmel nyugtázta, hogy fokozatosan öntudatra ébrednek az örmény származású erdélyi fiatalok. [caption id="attachment_34446" align="aligncenter" width="1400"] Önkéntesek mérik fel a szépvízi örmény temetőket. Múltismeret Fotó: Daczó Dénes[/caption] Már harmadszorra dolgoznak szépvízi ifjúsági kalákatáborban erdélyi egyetemisták – korábban a templom restaurálási munkálataiban segítettek –, és idén minden eddiginél többen, már 80 százalékban örmény származásúak a résztvevők, jegyezte meg Puskás Attila. Erdélyi unikum – Ez különleges projekt, ugyanis a temetőket térképezzük fel és tárjuk fel – tájékoztatott az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke. – A fiatalok elkészítik a temetők térképét, ehhez topográfiai felméréseket végeznek, majd a sírokat megtisztítják, olvashatóvá teszik a neveket. Ez a munka elsősorban az örmény templom melletti temetőkertben fontos, hiszen ez Erdélyben az egyetlen örmény temető, amelyben fektetett sírokat találunk. Ez egyébként kaukázusi szokás, ilyen temetkezési forma csak Örményországban van. A fiatalok dokumentálják a sírköveken található információkat, számítógépre viszik az adatokat, és az így elkészült adatbázist az interneten vagy különböző kiadványokban teszik hozzáférhetővé. Amennyiben jut rá idő, karbantartási munkát is végeznek a temetőkertekben. Délutánonként magyar-örmény identitáserősítő programokon, kirándulásokon vesznek részt, és az örmény gasztronómiával is ismerkednek. A szépvízi örmények temetői Vákár József plébános szerint három temetője volt a szépvízi örménységnek. Ebből jelenleg kettő ismert: az örmény templom melletti fekvő sírkövekből álló temetkezési hely, illetve a szentmihályi úton található „újabb” temető, amelyet a 18. században, 1755-ben nyitottak a szépvízi örmények. – A harmadik temetőt 1921-ben deszakralizálták, felszámolták – közölte Puskás Attila. – Ez a templom falán túl, a mai árvaház irányában volt, egy 200 négyzetméteres terület, ahonnan a sírköveket átvitték a templomkertbe, majd a területet 600 lejért eladták, és ebből egy gyászmise-alapítványt hoztak létre az ott eltemetettek lelki üdvéért. Vákár József nem említi, de ma már tudjuk, hogy még két sírkövet utólag találtak meg, és egyiket vissza is hozták a templomkertbe. A két megmaradt temetőt párhuzamosan használták, és valószínűleg a templom közelében a régebbi családok, az egyház támogatói, mecénásai temetkeztek, az utólag nyitott temetőbe, a köztemetőbe pedig a közösség többi tagja. Ez a temető egyébként éppen azon a helyen található, ahol évszázadokkal ezelőtt Szépvízre érkezésükkor lesátoroztak az örmények. Puskás Attila hozzátette, hogy a temető egyik legszebb síremléke a Dajbukát-kápolna, amelyet 1899-ben építtetett Dajbukát Antal, és felmérését éppen a Szépvízen táborozó egyik Dajbukát-leszármazott végzi. – 1990 után úgy tűnt, hogy az örmény téma csak időseknek való, csak az öregeket mozgatja meg, de örömmel állapítottam meg, hogy az erdélyi magyar-örmény fiatalok kezdenek öntudatra ébredni – hangsúlyozta Puskás Attila. – Az idén nem ez az első táborunk. Már voltunk a Balatonon, Gyergyóban pedig vezetőképző tábort szerveztünk. Jönnek szívesen a fiatalok. Az augusztus 17–24. között zajló kalákatábort a Bethlen Gábor Alap és Hargita Megye Tanácsa támogatja. Daczó Katalin