Várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünnepelte az ország legkisebb városa, Tusnádfürdő a hétvégén tartott városnapokon. Ebből az alkalomból új házasságkötő termet avattak, emléktáblát helyeztek el és várostörténeti tárlatot nyitottak meg. [caption id="attachment_71868" align="aligncenter" width="1000"] Félszáz évére koccintott a település. Három napig állt a bál Fotó: László F. Csaba[/caption] A városnapok hivatalos meg­nyitóünnepsége a konferanszié rövid köszöntője után a magyar és a székely himnuszokkal kezdődött, majd a házasságkötő terem avatása következett. Mint kiderült, nem véletlenül: Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere a megmaradás jelképeként beszélt a városháza földszintjén frissen felújított teremről. Mint fogalmazott: most, hogy Tusnádfürdő 50 éve város, ideje volt, hogy a település fiataljai kulturált körülmények között tudjanak örök hűséget esküdni egymásnak. – Szükség van utódokra. Ha nem tudjuk rávenni fiataljainkat, hogy házasodjanak, akkor elveszünk – emlékeztetett a demográfiai gondokra az elöljáró. A polgármester ugyanakkor egy kis tréfálkozásra is kapható volt. Mint mondta: Tusnádfürdőnek 1412 fős lakossága és húsz medvéje van. Ünnepség ajándékokkal A házasságkötő terem felavatását követően az ünnepség résztvevői belülről is megtekintették azt. Itt került ugyanis sor annak a faragott emléktáblának a leleplezésére, amelyet a fürdőváros önkormányzata az ötvenéves évforduló tiszteletére helyezett el. Az alkotást nem mellesleg Kristó Győző tusnádfürdői fafaragó készítette. Az eseményre a meghívott magyarországi testvérvárosok vezetői is készültek: Palya István Kál­mán, Jászkarajenő polgármestere festménnyel, Schmidt Jenő, Tab város polgármestere pedig saját városa látképével ajándékozta meg a tusnádfürdői önkormányzatot. Tusnádfürdőnek egyébként 11 testvértelepülése van, ebből nyolcan személyesen is részt vettek az ünnepségen. Vártörténet képeken és dokumentumokban A pénteki eseményeknek ugyancsak kiemelkedő programpontja volt a várostörténeti kiállítás megnyitója: a Tusnádfürdő az elmúlt fél évszázadban című tárlatnak a helyi Ozone szálloda Petőfi Sándor-konferenciaterme adott otthont. Urkon Judit, a városi könyvtár munkatársa a tárlatbemutató prezentációját a Hargita Népe lapelődje, a Hargita 1968-as cikkének az idézésével kezdte, amely arról szólt, hogy Tusnádfürdő városi rangra emelkedett. Elmondta: a város történetében a mindenkori városvezetés, a turisztikai hivatal és a kultúrház játszott jelentős szerepet, ezért a tárlat anyagát is úgy válogatták össze, hogy ezek tevékenységét bemutassa. Megjegyezte: elég gazdag kép- és dokumentumanyag áll a rendelkezésükre, hogy a későbbiekben mindháromról tematikus tárlatot rendezzenek. A tárlat anyaga egyébként dokumentálja a város folyamatos fejlődését az első szálloda építésétől a 2013-ban átadott termálvizes wellnessközpontig. A fél évszázados várost Korodi Attila parlamenti kéviselő és Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is felköszöntötte. Előbbi elmondta: bár „az átkos” rendszer döntése volt, Tusnádfürdő sokat nyert várossá válásával. A főkonzul pedig kiemelte: Tus­nád­fürdő ad otthont minden évben a Tusványosnak, ezért nem csupán felkerült a Kárpát-medencei városok térképére, hanem annak egyenesen a közepére. A kiállításmegnyitó végén látványos tortabontásra került sor, amelyhez egy pohár pezsgővel is koccintottak a város elöljárói és meghívottjaik. A városnapi rendezvénysorozat azoban csak ezután kezdődött: a nagyszínpadon péntek este fellépett a Role zenekar, majd szombaton a Csík Zenekar is. A koncerteken kívül számos hagyományőrző, sport-, kulturális és gyerekprogram színesítette a városnapokat. Kiss Előd-Gergely