Képzőművészeti alkotások teszik ezentúl barátságosabbá a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülészet–nőgyógyászat osztályát. Az anyaságról szóló alkotásokat egy nemzetközi projekt részeként megyénkbeli középiskolás diákok készítették. Rendhagyó tárlatmegnyitót tartottak tegnap délelőtt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülészet–nőgyó­gyászat osztályán. A megye és a kórház vezetőinek, valamint a kórházi részleg és a sajtó munkatársainak jelenlétében 29, anyaság témában készült képzőművészeti alkotást állítottak ki a falakon. – Lelkemnek kedves volt a lehetőség a szülészet és a művészet együttműködésére – jelentette ki bevezetőként dr. Demeter Ferenc kórházmenedzser, aki azt is elárulta, hogy szabadidejében maga is festeget. – Szerintem itt a helyük ezeknek a képeknek, és remélem, hogy a művészet hangjain érkező üzenetet sokáig fogják élvezni az anyukák. – Nem mindig csak a pénz számít – mondta beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, hozzátéve, nem mindegy, hogy néz ki, mennyire barátságos az a hely, ahol talán életünk legszebb pillanatai zajlanak. – Ugyanakkor a középiskolások számára jó bemutatkozási lehetőség a tárlat, a kórház munkatársai számára is jó, ha kellemesebbek a munkakörülményeik. Zonda Erika programigazgató azt a 2012–2017 között zajló európai uniós projektet ismertette, amelynek keretében a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola és a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjai elkészítették az európai kreativitás napja alkalmával, március 21-én a csíkszeredai megyeházán az alkotásokat. Elmondta, hogy a CreArt projekt célja a fiatalok alkotásra való motiválása és a mobilitás elősegítése. A projekt eddig tíz Hargita megyei művésznek nyújtott lehetőséget az Európai Unió különböző országaiban történő bemutatkozásra. A projektben Hargita megyének olasz, holland, litván, portugál, norvég és cseh partnerei vannak. Székedi Ferenc publicista azt foglalta össze röviden, hogy miként alakult az anyaság képzőművészeti ábrázolása az idők folyamán. Kitért arra, hogy az anyaság megközelítése a művészi alkotásokban azért is igen érdekes, mert a XIX. századig a művészek túlnyomó többsége férfi volt, vagyis férfi szemmel közelítettek a nőhöz, az anyához, és többnyire az idillikus, vágyott oldalát ragadták meg a témának. – A XIX. század közepén és főként a XX. században azonban mindez megváltozott – fejtette ki Székedi Ferenc. – A korszak művészei, és köztük egyre több nő már a mozgalmas mindennapokat is belecsempészték az anya–gyerek viszony ábrázolásába. Egyre kevésbé az idillikus állapotok az uralkodók, találkozni akár kifejezetten kétségbeesett tekintetű, türelmetlen, nyugtalan anyákkal és ijedt vagy közönyös gyermekeikkel is. Azt hiszem, mindebből kiderül, hogy azoknak a művészeti középiskolásoknak, akik a CreArt program keretében megkapták az anyaság témáját, milyen örökséggel kellett megküzdeniük, éppen ezért nem véletlen a kifejezési eszközök szóródása, olykor még nem végleges kidolgozottsága. Nem kétséges, hogy ezek a próbálkozások most a lehető legjobb helyre kerültek. Lehet őket nézegetni és elgondolkodni, a keresztény világ egyetemes szimbóluma, a karácsony felé közeledve, hogy évről évre és nemzedékről nemzedékre hogyan újul meg az élet. Tiboldi Beáta, a Csíki Anyák Egyesületének elnöke a kórház, a megyei tanács és a civilek közötti párbeszéd fontosságát emelte ki, dr. Hompoth György szülész–nőgyógyász főorvos pedig megjegyezte: minél több hölgyet várnak a részlegre, hogy megtekintse a kiállítást. Daczó Katalin