Bensőséges, felemelő ünnepség keretében, többezres tömeg előtt leplezték le Csíkszeredában, a Szabadság téren pünkösd vasárnapján a bérmáló Márton Áron püspököt ábrázoló szoborcsoportot. Az ünnepi beszédek egyrészt a jeles püspök, a fehér vértanú alakját, életútját, gondolatait idézték fel, másrészt a keresztény Európát és a népünket fenyegető veszélyekről, valamint az autonómiatörekvésekről szóltak. [gallery link="file" ids="29133,29132"] Több ezren összegyűltek a vasárnap délben az 1 órakor kezdődő szoboravatásra. Már egy órával a rendezvény megkezdése előtt foglalt volt minden ülőalkalmatosság, a tömeg jó része viszont a bérmálási szentmisét követően, a Millenniumi-templom irányából érkezett a térre fúvószene hangjai mellett. A szobor közelében sorakoztak fel a bérmálkozók és foglalta el helyét a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia Gaudete kórusa, amely bevezetőként a Márton Áron Himnuszt, valamint Himnusz Áron püspökhöz című műveket adta elő Bakos-Mihály Károly vezényletével, orgonán kísért Borcsa Gergely. A második zenemű szövegét Ferenczes István csíkszeredai költő írta és a csíksomlyói P. Márk József szerzetes zenésítette meg. Boldogasszony Anyánk égi nagy patrónánk – énekelte Györfi Erzsébet előadóművész, majd vele együtt a tömeg. Házigazdaként Antal Attila, Csíkszereda polgármesteri jogkörökkel megbízott alpolgármestere és Tamás József püspök köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Áder János magyar köztársasági elnököt és feleségét; Lezsák Sándort, a magyar Országgyűlés alelnökét; a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának képviselőit; Hargita megye és a környező települések elöljáróit; papokat és lelkipásztorokat. „Mindig gyanús az olyan, aki hangosan katolikus” – A csíkszeredai Márton Áron Katolikus Férfiszövetség az elmúlt két évtizedben ismételten közvetítette a hívek óhaját, hogy Áron püspökünk szobra ékesítse a Szabadság teret – foglalta össze a szobor megszületésének körülményeit Antal Attila. – A kezdeményezést Ft. Tamás József püspök úr kezdetektől támogatta és Darvas-Kozma József esperes-plébános következetesen szorgalmazta, míg a város polgármestere cselekvően lépett és előkészítette a ma felavatandó alkotás megvalósítását, Csíkszereda önkormányzatának egyöntetű támogatásával. Így adtuk a megbízást Sárpátki Zoltán fiatal csíkszeredai képzőművésznek, hogy alkossa meg a szobortervet, amely számunkra és a jövő nemzedék számára a legfontosabb üzenetét tolmácsolja a Márton Áron-i örökségünknek. Antal Attila köszönetet mondott a támogatóknak, mindazoknak, akik Csíkszereda önkormányzatán kívül a szoborállítást anyagilag is pártolták: a Márton Áron Katolikus Férfiszövetségnek, a magyar kormány Emberi Erőforrások Minisztériumának, a magyar Nemzeti Kulturális Alapnak, a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnak és a Bethlen Gábor Alapnak. Ezután a nagy püspököt idézte, mondván: „…mindig gyanús az olyan, aki hangosan katolikus vagy úton-útfélen a nemzetiségével kérkedik. A melldöngető, fennhangon magyarkodó magyarok teszik fajuknak a legrosszabb szolgálatot. Nem a beszédek és nem a pohárköszöntők, nem a szereplések viszik előbbre a közösség ügyét… hanem a hit szerinti becsületes élet; a csendes, zajtalan munka, a kötelességek lelkiismeretes vállalása…” – Nagy időkhöz nagy nemzedék kell – kezdte beszédét, szintén Márton Áront idézve Tamás József püspök, aki a jeles előd példaértékű cselekedeteit sorolta, majd elmondta, hogy a szoborállítási folyamat során felmerült kérdések ellenére úgy véli, hogy méltó helyen áll és méltó tisztelet kifejezése a szobor. Megjegyezte, a szoborcsoport ugyanakkor fontos mozzanatot ábrázol, nemcsak azért, mert a bérmálás minden püspök életében a hívekkel való találkozások kiemelkedő eseménye, hanem azért is, mert az igen népszerű Áron püspök bérmaútjai igazi diadalutak voltak. – Biztatás és vád ez a szobor – mondta végül – biztatás, hogy lépjünk a nyomába, de vád, ha megtagadnánk az örökségünket, és megalkudnánk a szolgasorssal. Erős jellem kisugárzása A köszöntők után Györfi Erzsébet a Dicsőült helyeken, mennyei paradicsomban… kezdetű, Kájoni által lejegyzett, XVII. századi egyházi ének népi változatát adta elő. – A tiszta lelkületű embert onnan lehet nagy bizonyossággal felismerni, hogy minden elnyomó hatalom ellenséget lát benne. Mert az erős jellem kisugárzását tűrni számára olyan, mint belenézni a napba. Mert a tiszta ember hitét nem lehet megtörni. Erkölcse nem eladó. Mert jósága, állhatatossága bátorsággal tölt el másokat is – emelte ki beszédében Áder János magyar köztársasági elnök, aki felidézve, hogy Márton Áron „volt katona a nagy háborúban. Volt másodrangú állampolgár. Volt kitiltott, börtönbe vetett, házi őrizetbe kényszerített egyházfő” és volt igaz ember, aki minden körülmények között kiállt az üldözöttekért nemzetiségüktől és vallásuktól függetlenül. – Védelmező, útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak, hívőnek és nem hívőnek: Menj, teremj sokszoros gyümölcsöt! Légy bátor félelem nélkül élni! Ne add a szíved gyűlöletre! Őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másét! Légy hű a hazádhoz és a neked rendelt hivatáshoz! Úgy legyen – zárta beszédét a magyar köztársasági elnök. Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke beszédében kiemelte: tudás és lelkierő, bátor helytállás és bölcsesség tette őt példaképpé és népe, mindenekelőtt az erdélyi magyarság igazi vezetőjévé. – Most, amikor megint forr a világ bús tengere, amikor látható és láthatatlan erők hitet, értéket, erkölcsi normákat rombolnak, jegyezzük meg jól ezt a mondatot: a nép szikla, amelyre nemzetet lehet építeni. Jegyezzük meg jól, mert Európa vezető hatalmai és az Európai Unió vezetői mintha nem értenék, hogy népeik ellenében nem szolgálhatják a humánum, a szeretet és a sokat emlegetett szolidaritás eszméjét. Mert politikusnak és papnak és minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját közössége, a saját nemzete iránt van felelőssége és kötelezettsége. A nemzet pedig, ahogyan Márton Áron nyomatékosan megfogalmazta, azon a sziklatalapzaton áll, amit a nép ereje hoz létre, és teremt újra – hangsúlyozta Lezsák, hozzáfűzve: – Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld népe nélkül nem volt és nem lehet jövendője magyar nemzetünknek. Szoborállítók igazásgtétele Elhangzott a bérmálkozást ábrázoló szoborkompozíció női alakjainak kapcsán, a szobrot állító férfiak tudják, hogy „a férfinak társ kell, olyan, aki gyereket vállal, és aki köré családot, tűzhelyet alapíthat.” Ugyanakkor a szónokok felidézték, hogy régen ez a hely számított Csíkszereda origójának, a mai szobor helyén vagy környékén állhatott a település első kápolnája, de az sem lényegtelen, hogy a kommunizmus alatt egy ideig valahol ezen a környéken volt a milícia és a szekuritáté székhelye. „Van-e annál nagyobb igazságtétel, hogy Márton Áron püspök atyának a csíkiak itt állítanak szobrot?” – hangzott el, mint ahogy arra is emlékeztettek a szónokok, az 1949-es búcsúra igyekvő Áron püspököt védő embergyűrű jelképes üzenetét közvetítette a mába, hogy „pünkösdvasárnapján ez a szobor és ez a ’49-es történet nemcsak azt mondja számunkra, hogy Márton Áron hiteles politikai programot hozott, hanem azt is egyúttal, hogy nekünk e program mögé kell felsorakoznunk, egymásba kapaszkodnunk, belül a legerősebb, és aztán a többiek, sok-sok koncentrációs körben, amíg a Székelyföldet mind be tudjuk lakni”. Dr. Jakubinyi György érsek párhuzamot vont Áron püspök és az éppen 1700 éve született Szent Márton működése között, felhívva a figyelmet arra a tényre, hogy Márton Áron püspöki jelmondata a híres Szent Márton-i gondolat volt: Nem utasítom el a munkát/a szenvedést. (Non recuso laborem.) Ezután a bérmálkozó fiatalok levették a leplet és az érsek atya megáldotta a szobrot. „Mindannyian felelősek vagyunk egymásért” – hallhatták végül az ünnepség résztvevői Áron püspök hangját. A hangfelvétel 1975. május 11-én, a csíkszeredai bérmáláson készült. Az ünnepélyt a himnuszok eléneklése és koszorúzás zárta. Közreműködött a Csíkkozmási Tuzson János Fúvósegylet, valamint a Csíkszentimrei Zöld Fák Zenekar Köllő Ferenc karnagy vezényletével. Daczó Katalin