Az András Alapítvány programszervezőjétől, György Katalintól tudakolóztunk, arról, hogy a nemrégiben sikeresen lezajlott Csűrdöngölő néptánctalálkozó után éppen mivel foglalatoskodnak, miként készülnek a nyárra? [caption id="attachment_29944" align="aligncenter" width="620"] Kézműves-foglalkozás Fotó: Archív[/caption] – Nyáron is sok a vállalt teendője az András Alapítványnak. Most éppen mivel foglalkoznak? – Virágot szedünk, madárcsicsergést hallgatunk, eget kémlelünk. A Csíkszereda közelében lévő lázárfalvi rendezvényhelyszínen valószínűleg így láthatott kívülről bennünket bárki vasárnap délután. Valójában nagy tervezés folyik arról, hogy az alapítványunk tevékenységeit megvalósíthassuk, az edzőnapokra bejelentkezett néptánccsoportokat is fogadni tudjuk. Égető feladatok sorakoznak a helyszín rendezésével kapcsolatosan is. Ugye, tombol a májusi tavasz, nő a fű, számunkra az is fontos tervezés, hogy mikor kellene lekaszálni a füvet, hogy a rövidesen érkező vendégeket fogadni tudjuk. – Állandóan valamit építenek a rendezvénybirtokon. Most min dolgoznak? – Téli álmából ugyan felébredt a csűr, de még rengeteg dolog vár arra, hogy leporolva, felfrissítve alkalmas legyen a valóságos „csűrdöngölésre”. Igaz, nagy reményeket fűzünk ahhoz, hogy a Bethlen Gábor Alap támogatásából felújított szabadtéri színpad is alkalmas legyen a megosztott teherviselésre – persze a táncos lábakra gondolunk. Itt szeretném megjegyezni, hogy bizony e támogatások mentén tudjuk a régi malombirtokot apránként felújítani, tevékenységeink megvalósítására alkalmassá tenni, azokat megvalósítani. Ezáltal marad a falusi környezet, miközben minden olyan funkcióval felszereljük, amelyekkel rendezvények megvalósítására is megfelelővé válik. A hozzánk betérő egy hagyományos szerkezetű épületegyüttest talál. – Mi van a lázárfalvi „életen”? – Ház, csűr, pajta (igaz, állatok nélkül, mert ez az épület még felújításra vár). A berendezésekkel, a belsőépítészetben igyekszünk a népi világot, életet, motívumokat megidézni, megjeleníteni. A modern környezetből kilépő fiataloknak egy sajátos hangulatú, a számukra megszokottól kicsit eltérő verziót mutatni. A mi munkánk mellett ehhez nagyvonalú támogatókra is szükség van. Ezúton is köszönjük nekik! – A népi kultúra iránt érdeklődők népes tábora nemrég köszöntötte a hazai néprajzosok doyenjét, Kallós Zoltánt… – Amikor olyan életutak állnak előttünk példaként akár, mint az idén 90 éves Kallós Zoltán, aki mindenféle nehéz körülményt is vállalva járta a falvakat, falusi életmódot figyelt, lejegyzett, majd tanított, és mindezzel értéket teremtett, akkor nekünk kötelességünk ezeket továbbvinni, átörökíteni. A népi kultúra könyvekben, leírásokban, mérhetetlen dokumentált anyagban megvan, tehát a mai generációnak az a dolga, hogy azt mindenkoron életszerűvé tegye, nehogy kizárólag a könyvekbe, archívumokba rekedjen. Mi ezzel foglalkozunk. Ezen a nyáron is… Sarány István