A Hargita megyei városok közül minden bizonnyal a megyeszékhely rendelkezik a leghosszabb kerékpárút-hálózattal, még ha azok nem minden esetben felelnek meg a szabványnak. Ha azonban hosszú távon a térség turisztikai fejlesztését szeretnénk, a szakemberek szerint el­hanyagolhatatlan feladat a környező településeket Csíkszeredával összekötő kerékpárút-hálózat építése. Az önkormányzatok egy része felismerte az ebben rejlő lehetőségeket és elkezdte a tervezést, néhol előrelépések is várhatók. Két település még mindig várja a Környezetvédelmi Alaptól a kerékpárút építésére nyert támogatás összegét. [caption id="attachment_32431" align="aligncenter" width="620"] Az elvadult Borvízút Csíkszereda udvarhelyi kijáratánál. Hiányzó karbantartás Fotó: László Róbert[/caption] A Felcsík és Alcsík kistérségi társulások hosszú távú tervei között szerepel a településeket a megyeszékhellyel összekötő kerékpárút-hálózat építése. Számos elképzelés és ötlet van arra vonatkozóan, hogy miként lehetne helyi szinten, a közösség és vállalkozók bevonásával a székelyföldi kerékpáros turizmust fejleszteni. Az elképzelések szintjén szóba jöhet az Olt folyó mentén, a gáton kialakított szabvány kerékpárút kiépítése, ami Madéfalvától egészen Tusnádig összekötné a településeket. Egy másik terv a Tusnád–Kozmás–Bánkfalva szakaszon biztosítaná a biztonságos biciklis közlekedést. Két település 2012-ben megtette a kezdő lépést és sikeresen pályázatott a Környezetvédelmi Alaphoz községi kerékpárút építésére. A projektet azonban Korodi Attila parlamenti képviselő szerint rossz politikai döntések és felelőtlenség miatt leállították, a nyertes madéfalvi és székelykeresztúri önkormányzatok pedig a mai napig nem kapták meg a támogatást. Mindezek előtt a megye különböző pontjait összekötő bicikliút gondolata először a Polgár-Társ Alapítvány vezetőiben fogalmazódott meg. A szervezet 2004-ben Csíkszereda Székelyudvarhely felőli kijáratánál nyitotta meg az ország első zöld útját. Nem értékelte a közösség A Polgár-Társ Alapítvány elképzelése az volt, hogy a Csík­szereda – Újtusnád – Kozmás útvonalon felújított helyi népi fürdőket érintő, a kerékpárosokra nézve biztonságos földutat jelöljenek ki. A Borvízút néven elindult projekt azonban nem tudott meggyökerezni, egyrészt mert időközben a felújított népi fürdők állapota rohamosan romlott, másrészt mert senki nem vállalta az út karbantartását. – Bár voltak, akik egyszer-kétszer még vállalták, hogy újra kitáblázzák a Borvízutat, a közösség részéről tapasztalt folyamatos érdektelenségbe belefáradtunk, kiábrándultunk, és évek óta nem foglalkozunk a témával – jegyezte meg Potozky László. Az alapítvány igazgatója szinte megállás nélkül tudná sorolni az országban azóta elkezdett és sikeresen működő, kerékpáros turizmusra épülő programokat. Mi most csak egyet említünk a Máramarosi örökség útjának nevezett zöld utat és az Isten hozott programot, amelynek olyan panziósok a tagjai, akik kimondottan a két keréken utazónak biztosítanak, ha kell csak étkezést és fürdési lehetőséget, de ha szükséges, akkor szállást és a kerékpár tárolására, illetve szervizelésére alkalmas helyszínt is. Pályáztak, de nem kapták meg a pénzt Korábban már említettük a madéfalvi és székelykeresztúri önkormányzatok helyzetét, amelyek egy-egy dokumentummal, kivitelezési tervvel a kezükben, de támogatás nélkül maradtak. Korodi Attila parlamenti képviselő az üggyel kapcsolatosan lapunknak azt mondta, hogy a pályázatot még Borbély László környezetvédelmi miniszter írta ki 2012-ben, az országban tíz önkormányzat dokumentációját fogadták el, a szerződéskötésre azonban egyik polgármesternek sem volt alkalma. – Az elmúlt években sorra váltottuk egymást a miniszteri székben, 2014-ben, amikor én kerültem döntéshelyzetbe, rögtön elkezdtem foglalkozni a kerékpárút építésére elnyert támogatások ügyével. Kértem, szedjük elő a dokumentumokat, és ezek alapján vegyük fel a kapcsolatot az önkormányzatokkal. Ekkor szembesültem azzal, hogy azok egy része elveszett – tájékoztatott a parlamenti képviselő. Madéfalva polgármestere lapunknak is megmutatta a pályázatra előkészített megvalósíthatósági tanulmányt és kivitelezési tervet, sőt a pályázat pozitív elbírálására vonatkozó hivatalos iratot is. – Egy 5,5 km hosszú, a faluvégeket a fontosabb intézményekkel összekötő szabvány kerékpárút építéséről lenne szó. Akár azonnal is el tudnánk kezdeni a beruházást, ha megkapnánk a támogatás összegét – mondta Szentes Csaba. A székelykeresztúri önkormányzat 11 km hosszú kerékpárút építésére nyert támogatást, a pályázat összege 3,6 millió lej lenne, ennek önrésze 1,2 millió lej. – Mivel az önrészünk megvan, nem vártunk tovább, és a település boldogfalvi bejáratától a városközpontig – a Kossuth Lajos és Orbán Balázs lakónegyedig – elkezdtük építeni a bicikliutat – közölte Rafai Emil polgármester. Hosszú távon lehet gondolkodni A Felcsík és Alcsík kistérség ügyvezetőivel, Korodi Attila parlamenti képviselővel és Potozky Lászlóval folytatott beszélgetés következtetéseként elmondhatjuk, hogy mindaddig, amíg a környező települések alapvető infrastrukturális problémákat kell megoldjanak, nem a kerékpárutak építése és azok turisztikai hasznosítása az elsődleges feladat. – Viszont hosszú távon jól hasznosítható megoldás lehet a bicikliutak építése a nemzetközi utak tehermentesítésében és a klímaváltozás elleni harcban – tette hozzá Korodi. Az Alcsík kistérségi fejlesztési társulás a következő időszakban két útvonal kijelölését is tervbe vette: az egyik a Hargita-hegység keleti lejtőjét célozza, a másik a Tusnád – Lázárfalva – Kozmás–Szentmárton – Bánkfalva szakaszt. – Hargita Megye Tanácsával közöses is tervezünk, de a LEADER-programokban is lesz lehetőség ilyen fejlesztésre – szólt Kassay János ügyvezető. A tervezett beruházások kivitelezését követően azonban még mindig marad egy fontos kérdés: ki vállalja a kerékpárút karbantartását? Ésszerűen gondolkodva az útvonalat érintő települések önkormányzataira hárulna ez a feladat. Pál Bíborka