Az erőszak volt a központi témája a Gyulafehérvári Caritas által a csíkszeredai Jakab Antal Házban szervezett konferenciának tegnap. Az Erőszakon innen és túl témájú tanácskozáson több mint száz érdeklődő jelent meg. Nem magánügy. A családon belüli erőszak szétrombolhatja a társadalmat Az esemény megnyitóját dr. Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, valamint Sajgó Balázs, a Gyulafehérvári Caritas lelki igazgatója tartotta meg. Ezt követően három előadás hangzott el: elsőként Szénégető István tartotta meg Erő és erőszak lelkipásztori szemmel című bemutatóját; dr. László Éva egyetemi adjunktus A közösségi vezetők szerepe a kapcsolati erőszak kezelésében témában értekezett, kitérve arra, hogy milyen mértékben fókuszál a törvénykezés és a hazai ellátórendszer a párkapcsolati erőszakra, majd A segítő és az erőszak jelensége címmel tartotta meg bemutatóját Kedves Rita, három fő témát, az agresszió, a konfliktus és az erőszak témakörét járva körbe. Az erőszak jelentősége Az előadásokat műhelymunkák követték, ahol kötetlen beszélgetés keretében mélyíthették el a hallottakat a résztvevők. Minden csoporttevékenységet szakemberek vezettek, de nemcsak az ő hozzáértésük volt középpontban, hanem a jelenlévők tapasztalatai, személyes élményei. A műhelymunkákat dr. László Éva, Cosma István, Szigyártó Adrienn, Keresztes Zoltán, Szénégető István és Kedves Rita tartotta. A csoportok tematikáját más és más címekkel próbálták illusztrálni, mint Baj-Párbaj-Erőszak; Az erőszak nem játék; Út a saját bensőnkben; Lelkigondozói tapasztalatok a családgondozásban, valamint az Erőszakkal való találkozás. − Elméleti szinten sokan tudnak az emberek az erőszakról, de az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról már kevés szó esik. Ennek a konferenciának az a célja, hogy kezdjünk el beszélni az erőszak jelenségéről, valamint az, hogy legyünk azzal is tisztában, ilyen helyzetben kihez fordulhat az ember – számolt be Kedves Rita szervező és előadó. Megmagyarázta a konferencia címében szereplő ’innen’ és ’túl’ jelentését is: ha erőszak áldozatai vagyunk, hajlamosak vagyunk azt eltitkolni, mert úgy érezzük, hogy szégyen, ezt a részét képviseli az ’innen’ fogalom. Nehéz róla beszélni Ha pedig tudomásul vettük az innen jelenlétét, akkor képesek lehetünk a továbblépésre, vagyis képesek vagyunk eljutni a ’túl’-ra. − Még mindig nehezen tudunk beszélni róla, ennek több oka is van. Egyik az, hogy egyáltalán nem kényelmes számunkra ezekről a témákról társalogni, akkor sem, hogyha csak látjuk, és nem vagyunk elszenvedői az erőszaknak, pedig egyértelmű, hogy minket is nagymértékben befolyásol. Nem könnyű azokat az érzéseket elfogadni, amiket tapasztalunk, ezért hasznosak az ehhez hasonló konferenciák – mondta dr. László Éva, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, aki előadásában egy 2016-os európai uniós felmérés eredményeire is kitért: hazai felnőtteket kérdeztek a családon belüli erőszakról, s a megkérdezettek 32 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a családon belüli erőszak magánügy és a családban kell kezelni, 26 százaléka értett egyet azzal, hogy a nők elleni erőszakot leggyakrabban az áldozat provokálja ki, valamint 23 százaléka azzal, hogy a bántalmazás vagy nemi erőszak bejelentésekor az áldozat gyakran túloz.

Szilágyi Dalma-Orsolya