A tervezettel ellentétben hosszas székelyföldi autós utazás után június 1-jén Csíksomlyóra látogatott a római katolikus egyház feje, Ferenc pápa. A szentatya arany rózsával fejezte ki Mária-tiszteletét, és arra buzdította híveit, hogy „a múlt szomorú és összetett eseményein” felülkerekedve keressük egymásban a testvéri érzéseket, a közös zarándoklatokat. [caption id="attachment_89479" align="aligncenter" width="1000"] Ferenc pápa és a papság. Felemelő pillanatok Fotó: Szekeres Attila István[/caption] A kedvezőtlen időjárási vi­szonyok miatt Bákó helyett a marosvásárhelyi reptéren landolt a pápai különgép, és nem helikopterrel, hanem autóval indult a szentatya Csíksomlyóra. A Szovátán és Szé­kely­udvarhelyen átvezető útvonalon a székelyföldi falvakban és városokban is tömeg gyűlt össze az út mentén, és üdvözlő integetésüket a pápa is viszonozta. Jött a szentatya, ment az eső Zuhogó, hideg eső és lassan leereszkedő köd fogadta a zarándokokat a Nyeregben. Csíksomlyó nem a legbarátságosabb arcát mutatta. A kedvezőtlen időjárás ellenére tízezrek vonultak fel a hegyre, akadtak olyanok is, akik mezítláb próbáltak megbirkózni a sártengerrel. A többség lábait természetesen túrabakancs vagy gumicsizma „ékesítette”, és az esőköpeny is elengedhetetlen volt. Az viszont már korán megmutatkozott, hogy a hagyományos búcsúk megszokott tömegét nem éri el a létszám: a Szék útján viszonylag gyors tempóban lehetett haladni, sőt a visszafelé érkezők látványa sem volt ritka. A Hármashalom-oltár megközelítése így nem volt egyszerű folyamat, de a java még csak ezután következett. Illetve következett volna, ha a többször beharangozott szigorú ellenőrzés nem maradt volna el, vagy legalábbis nem buktak volna bele. A korán érkezőktől még az almákat is elvették, de fél 9 magasságában már különösebb átvizsgálás nélkül engedték be a zarándokokat az oltár közelébe, ahonnan könnyedén el lehetett igazodni a szektorok között. Problémát tehát csak rövid ideig jelentett az, amitől sokan tartottak, az időjárás azonban egyre cudarabbá vált. Annyira sűrű köd lepte be a hegyet, hogy lassan a Hármashalom-oltár is elhomályosodott. Mindeközben tanúságtételek és dicsőítő énekek hangolták a fagyoskodókat a közelgő nagy eseményre, és eközben Puskás László, a Csíki Játékszín művésze és Csutak Réka, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ismertette a szentatyának szánt ajándékokat és azok jelentéstartalmát. Az idő múlásával benépesedtek a szektorok, a Nyereg szivárványszínben pompázott a több ezer esőköpenytől és esőernyőtől. A szentatya érkezését becslések szerint 85 ezer regisztrált zarándok várta a Nyeregben, de ezrek követték az eseményeket a város több pontján elhelyezett óriásvetítőkön keresztül is. A somlyói nyeregben levők egyre izgatottabbak voltak, minden érkező autóra felkapták a fejüket, és mobiltelefonjuk után kapkodtak. A sokadik csalódást követően 11 óra 10 perckor feltűnt a pápamobillá alakított Dacia Duster a „hátsó” útvonalon, az újonnan kialakított útszakaszon. Ekkor már nem volt kérdés, Ferenc pápa megérkezett. A szentatya mosolyogva, kedélyesen üdvözölte az ujjongó tömeget. A korábban oly sok bosszúságot okozó esőnek és ködnek már nyoma sem volt, így a katolikus egyház vezetőjét nemcsak a zarándokok, de a jó idő is üdvözölte a fenyvesek árnyékában. A hívek tízezrei között tett egy nagyobb kört, így köszöntve a hegynyeregbe összegyűlt magyarokat, románokat és más nemzetek zarándokait – többek között lengyeleket, ukránokat –, a hívek pedig a pápai himnusszal fogadták a szentatyát. Ferenc pápát a négy erdélyi római katolikus egyházmegye – Gyulafehérvár, Nagyvárad, Szatmár és Temesvár – magyar többségű hívei és püspökei köszöntötték. Felcsendült a pápai himnusz, majd az Ó, én édes jó Istenem ősi csíksomlyói ének. A szentatyát felvezették az oltárra, és elkezdődött a szentmise. Az első sorokban – a papság mellett – több mint ötezer, Erdély különböző katolikus iskoláit képviselő diák volt jelen. A miserend a forgatókönyv szerint zajlott. Az énekek magyarul hangzottak el, az első olvasmány románul, az evangélium pedig románul, magyarul és németül. – Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal, és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk – köszöntötte az egybegyűlteket Ferenc pápa olasz nyelven. Szentbeszédében méltatta a pünkösdi búcsú jelentőségét, kiemelve: a zarándoklat Erdély öröksége, amely tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is. – Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést – hívta fel a figyelmet a Szentatya, arra buzdítva a zarándokokat: kérjék Isten kegyelmét, hogy a régi és a mostani sérelmeiket és bizalmatlanságaikat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében. Ferenc pápa hosszasan taglalta a zarándoklat mibenlétét, és úgy fogalmazott: „Ne azt kutassuk, hogy mi lehetett volna (és nem lett), hanem inkább azt, ami ránk vár és nem odázhatjuk el. Zarándokolni annyit jelent, hogy hiszünk az Úrban, aki hozzánk jön, és közöttünk van.” Végezetül kijelentette: aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást! Az elhangzottak fordítását tapsviharral fogadta a jelen lévő hívő közönség, és jutott még tapsolnivaló a továbbiakban is. A szertartás idejére a csíksomlyói templomban álló ötszáz éves Mária-kegyszobrot a pápai mise helyszínére szállították. A szentmise végéhez közeledve pedig Ferenc pápa elhelyezte a csíksomlyói Szűzanya lábánál a különleges ajándékát, az arany rózsát. Mint ismeretes, ez a szimbolikus gesztus a szentatya Mária-tiszteletét fejezi ki, de a vidék népének hite iránti elismerését is jelképezi. Napjainkban ez az egyetlen pápai aranyrózsa, amelyet a Kárpát-medencében őriznek. Az emelkedett pillanatot ovációval fogadták a zarándokok, akik Jakubinyi György érsek szavaira csendesedtek el, igaz, nem túl hosszú ideig. Az érsek atya köszöntőjében II. János Pál pápa ígéretére emlékezett, mondván: II. János Pál, romániai látogatása Bukarestre szorítkozott, ő nem látogathatta meg Erdélyt, ahol hívei többsége lakik, de megígérte, ha lehetősége lesz rá, eljön hozzánk. – Húsz évvel később Ferenc pápa beteljesítette ezt az ígéretet. Most a négy erdélyi római katolikus egyházmegye magyar, székely többségű hívei és püspökei köszöntjük a szentatyát! – jelentette ki Jakubinyi György, s a tömeg ünneplése a tetőfokára hágott, minden eddiginél hangosabb tapsvihar visszhangzott a Nyeregben. – Köszönjük, hogy eljött velünk együtt imádkozni, a szentmiseáldozatot bemutatni, és kérni a csíksomlyói Segítő Máriát, hogy áldjon meg minket, és tartson meg őseink szent hitében – zárta gondolatait Jakubinyi György. Az érsek Xantus Géza festőművész Ahol az ég és föld találkozik című festményét ajándékozta a szentatyának, viszonzásul pedig áldozókelyhet vett át a szentatyától. Ezt követően felcsendült a magyar himnusz, és a szentatya elköszönt híveitől. A pápai szentmise bonyodalmak nélkül, meghitt hangulatban zárult a Nyeregben, a történelmi eseményen pedig tíz­ezrek ajkán visszhangzott a köszönet és a hála. A szentmisét követően Ferenc pápa a Jakab Antal Házban betegekkel találkozott, hogy megáldja őket, majd ebéden vett részt. A gyermek Jézus napja A Duna Televízió egész napos műsorral tisztelgett a pápalátogatás előtt, háttérműsoraiban elhangzott, hogy ez az út a megbékélést és kiengesztelést kívánja szolgálni az ősi Mária-kegyhelyen. Arról is beszámoltak, hogy napokkal ezelőtt többen érkeztek Budapestről, hogy önkéntes munkát vállaljanak és előkészítsék a terepet, segítve a helyi szervezőket. A csíksomlyói stúdióban Marton József nagyprépost, egyháztörténész kiemelte a látogatás fontosságát, rávilágítva az elmúlt évszázad szenvedéseire. A háttérműsorok meghívottjai egyetértettek abban, hogy a helyi közösségnek – amely most őszentségét hallgatta – több biztató szót is üzenhetett volna, hiszen nem elég tanítani, tanácsokat is kell adni, viszont a pápai beszédet értékelve egységesnek, szépnek és logikus felvezetésűnek nevezték, hiszen a jövőről beszélt, nem a múlt sérelmeiről. A húsz évvel ezelőtti pápalátogatással is párhuzamot vontak, amikor II. János Pál 86. útja Romániába vezetett. Szó esett a megbékélési törekvésekről is, akkoriban az ortodox egyház ragaszkodott, hogy ők lássák vendégül a szentatyát, ezért nem kereste fel az erdélyi magyarokat, amelyet akkor sokan keserű szájízzel vettek tudomásul. A budapesti stúdióban arról beszéltek, hogy a történelmi megbékélés azért válik szükségessé, mert valós problémákkal nézünk szembe, társadalmi feszültségek vannak. A somlyói ferenceseket is bemutatták: Erdélyben az 1300-as évek elején jelentek meg, Somlyón pedig a 15. században. Fő feladatuk az iskolák fenntartása és a misszió volt. A Hunyadiak pártfogásával sikerült otthonra lelniük Csíksomlyón. Az egész csíki térség iskolarendszerét ők indították el. Méltatták Böjte Csaba ferences szerzetes munkásságát is – korábban ő ment a pápa elébe: egy csapat gyerekkel Rómába zarándokolt és azt kérte a szentatyától, hogy tegye június 1-jét a gyermek Jézus napjává. A román csatornák is közvetítették A szentmisét – a Duna Televízió mellett – élőben sugározta több román tévécsatorna is. A zarándokok között is nagy létszámban jelentek meg román ajkúak. A román közszolgálati televízió eredeti hanggal közvetítette a szentmisét, kommentárok nélkül, feliratozva a magyar himnuszt és a szenténekeket egyaránt. A stúdióbeszélgetésekben elhangzott a csíksomlyói búcsújárás hiteles története, említették a Barátok feredőjét és a Salvator-kápolna szerepét is. A román kereskedelmi csatornák külön kiemelték, hogy Közép-Európa legnagyobb búcsújáró helye, ezért nem is merült fel más helyszín.