Helyi szinten megpróbálunk, ha kis lépésekben is, de jobb színvonalú közoktatást biztosítani fiataljainknak – jelentette ki Borboly Csaba megyeitanács-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján, majd több olyan intézkedésről számolt be, amely a közoktatás minőségének javítását szolgálja. [caption id="attachment_34374" align="aligncenter" width="1400"] Sajtótájékoztatón ismertették a szakoktatással kapcsolatos elképzeléseket. Minőségi javulást várnak Fotó: László Róbert[/caption] Borboly Csaba mellett a megyei fejlesztési ügynökség és tanfelügyelőség vezetői, illetve a megyei önkormányzat oktatási szakbizottságának elnöke, Ferencz S. Alpár tartott tegnap délelőtt sajtótájékoztatót az idei érettségi eredmények és a hazai közoktatás helyzetéről. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a minisztérium statisztikai adatai szerint megállapított idei érettségi eredmények megtévesztőek, hiszen a vizsgasorozaton megjelent diákoknak az arányából számoltak átmenési arányt, nem vették figyelembe, hogy a tanulók jelentős része meg sem jelent az érettségin. – Voltak a megyében olyan iskolák, ahol a tanulók negyede jelentkezett a vizsgára. Egy huszonnyolcas létszámú végzős osztályból például kilencen érettségiztek, ebből négyen szereztek diplomát. A statisztikai adatokban pedig úgy jelent meg, hogy 50 százalékos az átmenési arány – hangzott el. Az érettségi és kisérettségi eredményekkel kapcsolatosan Fe­rencz S. Alpár leszögezte, hosszú távon csak a differenciált érettségi bevezetése nyújthat megoldást. A szakember nem tartja észszerűnek, hogy a szakoktatásban és elméleti oktatásban tanuló diákok ugyanolyan érettségi tételeket kapnak kézhez. Az ingyenes érettségi felkészítőkkel kapcsolatosan Ferencz S. Alpár hangsúlyozta, hogy középiskolánként a diákok igényeihez kell azokat alakítani. – Vegyük figyelembe, hogy a gyakorlati oktatásban részt vevő szakiskolások számára bőven elegendő, ha a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán elérik a hatos minősítést – mondta. A főtanfelügyelő ebben a témában hozzátette, hogy az ingyenes felkészítők jelenleg nem bizonyulnak hatékony módszernek, mivel a fiatalok jelentős része évközben lemorzsolódik. – Szomorú ugyanakkor, hogy a kisérettségi eredményei szerint a megye tanulóinak 12,9 százaléka szerzett átmenő jegyet magyar nyelv és irodalomból, Kolozsváron 0,5%-uk, míg a szomszédos Kovászna megyében a fiatalok 5,8%-a – tette hozzá Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség vezetője. A megyei elnök ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy a nyolcadikosokat számítógépes rendszer osztja el a megyei tanintézmények között. Borboly Csaba közölte, a megyei önkormányzat pénzalapot biztosít a kistérségi fejlesztési társulásoknak, hogy átképzést biztosítsanak a tanároknak, mivel úgy látják, több tanintézmény esetében profilváltásra lenne szükség, annak függvényében, hogy az adott településen milyen szakemberekből van hiány. – Segíteni szeretnénk ugyanakkor a szakoktatásban felmerülő oktatómester-hiány felszámolásában, illetve az önkormányzat továbbra is pályázatokat hirdet meg az oktatás területén – közölte. Görbe Péter főtanfelügyelő a tanítás minőségének szigorúbb ellenőrzésére hívta fel a figyelmet, mint mondta, a tanfelügyelőség e tekintetben ősztől intézkedéseket foganatosít. A tanácskozáson elhangzott, hogy a helyi tanácsok kell felelősséget vállaljanak az iskolahálózat átalakításában, mert míg nálunk a fiatalok 20 százaléka választja a szakmatanulást, Németországban ez az arány 70 százalék. – A vállalkozói szféra márpedig azonnal munkába állítható szakembereket vár – hangsúlyozta Barabás Csaba. Pál Bíborka