enyhe havazás
borús égbolt
Három 15 évnél fiatalabb nő szült Hargita megyében az első félévben
A természetes szaporulat Hargita megyében tartósan negatív: 2016 első felében 266-tal csökkent a lakosság száma – derül ki a megyei statisztikai hivatal féléves jelentéséből, amelyet tegnap a Prefektusi Kollégium ülésén ismertetett Abos Maria Elena igazgató.
[caption id="attachment_34934" align="aligncenter" width="1400"]
Abos Maria Elena és Moldovan Laurenţiu. Havi beszámoló Fotó: László Róbert[/caption]
Mindössze két napirendi pontot tárgyaltak a Prefektusi Kollégium tagnapi ülésén. Ebből az egyik Moldovan Laurențiu fogyasztóvédelmi főfelügyelőnek a fesztiválszezonra vonatkozó beszámolója volt – erről már olvashattak korábbi lapszámunkban. Ez mellett pedig Abos Maria Elena, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal vezetője az első féléves demográfiai adatokat ismertette.
Beszámolójából kiderült, január 1. és július 1. között 266 személlyel csökkent a megye lakossága, így 333 408 személyt tartanak nyilván, ennek 50,65 százaléka nő. A bejegyzett lakhely szerint a megye lakosságának 44,25 százaléka él városon. A megyei jogú városok közül Csíkszeredában 42 120, Székelyudvarhelyen 38 570, Gyergyószentmiklósón 20 020 személy él. Lakosság szempontjából a legnagyobb községek pedig Parajd (6943), Korond (6503), Gyergyóremete (6383), Csíkszentdomokos (6354) és Zetelaka (6012), a legkisebbek pedig: Székelyderzs (1066), Kányád (1175), Románandrásfalva (1244), Oklánd (1331) és Homoródalmás (1366).
A januári adatokhoz képest a 0 és 14 év közöttiek aránya 15,73-ról 16,18 százalékra nőtt, a 15 és 24 év közötti fiatalok aránya minimálisan módosult (11,10-ről 11,11 százalékra). A többséget kitevő 25 és 64 év közötti felnőtt lakosság 57,57 százalékról 57,50-re csökkent, ahogy a 65 év fölöttiek aránya is 14,11-ről 13,85-re módosult. A 85 év fölöttiek aránya 1,49-ről 1,36 százalékra csökkent – derül ki a statisztikából.
Az első félévben 1455 gyerek született, vagyis az ezer lakosra jutó élve születések száma 4,4. Vidéki környezetben magasabb a születési arány (4,6 százalék), mint városon, ahol 4 százalék. A szülő nők átlagéletkora 26,4 év volt, az újszülöttek többsége (57 százalék) az anya 30 éves kora előtt jött világra. Az anyák 8,9 százaléka 20 évesnél fiatalabb, és három esetet jegyeztek, amikor az édesanya 15 évnél is fiatalabb volt. Ugyanakkor a statisztikából kitűnik, hogy a vidéken élő nők korábban válnak anyává (az átlag 25,4 év), mint a városon élők, ahol az átlag 27,6 év. A megszületett gyermekek többsége (42,4 százalék) első gyermek a családban, az újszülöttek 0,3 százaléka született 9. gyermekként. Az újszülöttek 30,8 százaléka (azaz 449) házasságon kívül született.
Az év első felében 1721-en hunytak el Hargita megyében, azaz az 1000 főre jutó elhalálozás 5,16, és nincs olyan település a megyében, ahol ne jegyeztek volna elhalálozást. Városon az elhalálozási arány 4,19, vidéken 5,93, és ugyancsak vidéki környezetben jeleztek 4 halálesetet 1 évnél fiatalabb gyermeknél – jegyzik meg a jelentésben. A legalacsonyabb az elhalálozási ráta Csíkszeredában (3,66%) és Csíkszentkirályon (3,04 százalék), a legmagasabb pedig Tusnádfürdőn (9,57 százalék) és Kászonaltízen (10,91 százalék).
A megyében 606 házasságot kötöttek az első félévben, 2,8 százalékkal többet, mint 2015 hasonló időszakában. Az első ízben nősülő férfiak átlagéletkora 30,6 év volt, míg a nőké 26,8. Ugyanakkor a házasulandó férfiak 7,4 százaléka, valamint a nők 9,6 százaléka volt elvált. Kevés özvegy kötött ismételten házasságot – ez az arány mind a nők, mind pedig a férfiak esetében 1 százalék alatt maradt.
191 válást jegyeztek az első félévben, ami 30,3 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A válások 19,9 százaléka a házasságkötéstől számított öt éven belül következett be. A válások 31,9 százalékára pedig több mint 20 év házasság után került sor. A válások 44 százalékában volt érintett kiskorú gyermek, összesen 125. A házasságok 61 százalékát a felek közös megegyezéssel bontották fel, 6 százalékban az alkoholizmus volt a válóok, a fizikai erőszak és a hűtlenség nem érte el az egy százalékot.
Abos Maria Elena felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti adatok nem véglegesek, hiszen előfordulhat, hogy Hargita megyei lakos más megyében kötött házasságot vagy szült, ezért a statisztika november közepén ölt végleges formát.
Háromszéki Eszter
Abos Maria Elena és Moldovan Laurenţiu. Havi beszámoló Fotó: László Róbert[/caption]
Mindössze két napirendi pontot tárgyaltak a Prefektusi Kollégium tagnapi ülésén. Ebből az egyik Moldovan Laurențiu fogyasztóvédelmi főfelügyelőnek a fesztiválszezonra vonatkozó beszámolója volt – erről már olvashattak korábbi lapszámunkban. Ez mellett pedig Abos Maria Elena, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal vezetője az első féléves demográfiai adatokat ismertette.
Beszámolójából kiderült, január 1. és július 1. között 266 személlyel csökkent a megye lakossága, így 333 408 személyt tartanak nyilván, ennek 50,65 százaléka nő. A bejegyzett lakhely szerint a megye lakosságának 44,25 százaléka él városon. A megyei jogú városok közül Csíkszeredában 42 120, Székelyudvarhelyen 38 570, Gyergyószentmiklósón 20 020 személy él. Lakosság szempontjából a legnagyobb községek pedig Parajd (6943), Korond (6503), Gyergyóremete (6383), Csíkszentdomokos (6354) és Zetelaka (6012), a legkisebbek pedig: Székelyderzs (1066), Kányád (1175), Románandrásfalva (1244), Oklánd (1331) és Homoródalmás (1366).
A januári adatokhoz képest a 0 és 14 év közöttiek aránya 15,73-ról 16,18 százalékra nőtt, a 15 és 24 év közötti fiatalok aránya minimálisan módosult (11,10-ről 11,11 százalékra). A többséget kitevő 25 és 64 év közötti felnőtt lakosság 57,57 százalékról 57,50-re csökkent, ahogy a 65 év fölöttiek aránya is 14,11-ről 13,85-re módosult. A 85 év fölöttiek aránya 1,49-ről 1,36 százalékra csökkent – derül ki a statisztikából.
Az első félévben 1455 gyerek született, vagyis az ezer lakosra jutó élve születések száma 4,4. Vidéki környezetben magasabb a születési arány (4,6 százalék), mint városon, ahol 4 százalék. A szülő nők átlagéletkora 26,4 év volt, az újszülöttek többsége (57 százalék) az anya 30 éves kora előtt jött világra. Az anyák 8,9 százaléka 20 évesnél fiatalabb, és három esetet jegyeztek, amikor az édesanya 15 évnél is fiatalabb volt. Ugyanakkor a statisztikából kitűnik, hogy a vidéken élő nők korábban válnak anyává (az átlag 25,4 év), mint a városon élők, ahol az átlag 27,6 év. A megszületett gyermekek többsége (42,4 százalék) első gyermek a családban, az újszülöttek 0,3 százaléka született 9. gyermekként. Az újszülöttek 30,8 százaléka (azaz 449) házasságon kívül született.
Az év első felében 1721-en hunytak el Hargita megyében, azaz az 1000 főre jutó elhalálozás 5,16, és nincs olyan település a megyében, ahol ne jegyeztek volna elhalálozást. Városon az elhalálozási arány 4,19, vidéken 5,93, és ugyancsak vidéki környezetben jeleztek 4 halálesetet 1 évnél fiatalabb gyermeknél – jegyzik meg a jelentésben. A legalacsonyabb az elhalálozási ráta Csíkszeredában (3,66%) és Csíkszentkirályon (3,04 százalék), a legmagasabb pedig Tusnádfürdőn (9,57 százalék) és Kászonaltízen (10,91 százalék).
A megyében 606 házasságot kötöttek az első félévben, 2,8 százalékkal többet, mint 2015 hasonló időszakában. Az első ízben nősülő férfiak átlagéletkora 30,6 év volt, míg a nőké 26,8. Ugyanakkor a házasulandó férfiak 7,4 százaléka, valamint a nők 9,6 százaléka volt elvált. Kevés özvegy kötött ismételten házasságot – ez az arány mind a nők, mind pedig a férfiak esetében 1 százalék alatt maradt.
191 válást jegyeztek az első félévben, ami 30,3 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A válások 19,9 százaléka a házasságkötéstől számított öt éven belül következett be. A válások 31,9 százalékára pedig több mint 20 év házasság után került sor. A válások 44 százalékában volt érintett kiskorú gyermek, összesen 125. A házasságok 61 százalékát a felek közös megegyezéssel bontották fel, 6 százalékban az alkoholizmus volt a válóok, a fizikai erőszak és a hűtlenség nem érte el az egy százalékot.
Abos Maria Elena felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti adatok nem véglegesek, hiszen előfordulhat, hogy Hargita megyei lakos más megyében kötött házasságot vagy szült, ezért a statisztika november közepén ölt végleges formát.
Háromszéki Eszter
-min.jpg)
