A kritikus hangok ellenére jócskán az 5 százalékos küszöb fölött jutott be a parlamentbe a magyar érdekképviselet. Az RMDSZ a legoptimistább becslések szerint 6,7 százalékot ért el, Hargita megye – és kiemelten a csíki térség – országos szinten is az élbolyba tartozik a részvételi arány szempontjából. [caption id="attachment_40896" align="aligncenter" width="1000"] Kelemen Hunor Karcfalván szavazott fotók: RMDSZ[/caption] Rég nem tapasztalt mozgósító erő repítette az ország legaktívabbjai közé Hargita megyét a tegnapi parlamenti választások alkalmával. Az MPP-vel kiegészült RMDSZ akár öt képviselői helyet is megszerezhet a megyében a visszaosztások után, a magyar lakta településeken ugyanis látványosan nagyobb volt a szavazókedv. A választást ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt nyerte óriási fölénnyel, mintegy 45 százalékos támogatottsággal. A Központi Választási Iroda adatai alapján a szavazásra jogosultak 39,49 százaléka járult az urnák elé. Az exit pollok erős magyar jelenlétet sugallnak Az urnazárás után közölt exit pollok jó eredményt sejtetnek az RMDSZ-től. Az IRES, a Sociopol és a Curs-Avantgarde felmérései is a Szociáldemokrata Párt (PSD) elsöprő győzelmét jósolják. E szerint a PSD szereplését 42,3–45,8 százalékra becsülik, a mérvadó felmérések szerint pedig a Nemzeti-Liberális Párt (PNL) 20 százalék körül, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) 10 százalék körül, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) pedig 6 százalék körül áll. Az RMDSZ mellett a választók 5,4–6,7 százaléka tette le a voksát a három felmérés szerint. Hargita megye példát mutatott Hargita megye 269 703 szavazati joggal rendelkező választópolgára közül 120 286-an járultak az urnák elé. Ez 44,6 százalékos részvételi arány jelent, amellyel országos szinten a negyedik legaktívabb megyének bizonyult. Hargita megyét főként a csíki települések tartották egész nap a legjobb tíz között, de néhány udvarhelyszéki és a magyar többségű gyergyói települések is viszonylag jól mozgósítottak. A megye északi, román többségű települései ugyanakkor passzívabbnak bizonyultak. A csíki térségben eleinte Dán­falva, később Szentkirály, Gyi­mesközéplok indult nagy lendülettel, a nap végére viszont szinte kivétel nélkül az összes település meghaladta az 50 százalékos részvételi arányt. Az élen Csíkrá­kos végzett 64,92 százalékkal, a sort Balánbánya zárta 24,27 százalékkal. Udvarhelyszéken is a vidéki települések sokkal jobban teljesítettek, mint a városok. A vidéken élők fontosabbnak tartották, hogy éljenek állampolgári jogukkal. Sikaszóban egy idős ember 6 km távolságról, Küküllőmezőről gyalogolt be, hogy szavazhasson – tudatta közösségi oldalán Zetelaka polgármestere, Nagy Attila. A legnagyobb arányban Galambfalva községben szavaztak (62,51 százalék), a legkevésbé Szentegyházán (34,33 százalék) izgatta a választás a polgárokat. Változó volt a választókedv Gyergyószentmiklóson, voltak választókörzetek, ahol népesebb volt a részvétel, mint a nyári helyhatósági választásokon, de olyan is akadt, ahol lényegesen kevesebben voltak. Többek szerint, azokban a körzetekben, ahol sok a tömbházlakó, látványosan kevesebben mentek el szavazni, mint a város más részein, a távolmaradás pedig azzal a bizonytalansággal magyarázható, amibe kerültek a lakók azáltal, hogy a távhőszolgáltató télvíz idején kivonulni készül a városból. Amúgy a választás a város valamennyi körzetében rendben zajlott, sehol nem észleltek kihágást. Ami talán érdekességnek tűnhet, hogy sokak szerint urna elé járult a harmincas generáció is, akik korábban többnyire távolmaradtak az urnáktól. A gyergyói térségben is a falvak teljesítettek a legjobban. Remetén sikerült a legjobban a mozgósítás (59,04 százalék). Részvételi arány szempontjából a megye legjobbja tehát Csí­krákos lett, a sorrendet pedig Ba­lánbánya zárta. A megyei jogú városok közül Csíkszereda 47,09, Székelyudvarhely 40,71, Gyer­gyó­szentmiklós 39,42, Ma­ros­hé­víz 31,74 százalékkal végzett. A legjobban teljesítő szavazókörzet a tordátfalvi volt (84,72 százalék), míg a legkisebb arányban három balánbányai szavazókörzetet kerestek fel, közülük is a Liviu Rebreanu Iskolacsoport óvodaépületében kialakított szavazókörzet volt a legkevésbé népszerű mindössze 19,13 százalékkal. A Hargita Megyei Sürgősségi Kórház beutalt betegei közül 102-en, a csíkszeredai börtön szavazati joggal rendelkező foglyai közül pedig 32-en szavaztak mozgó urnával. 2012-ben 119 148-an szavaztak Hargita megyében, tegnap pedig 120 286-an. Országos adatok: 40 százalék alatt A Központi Választási Iroda közlése szerint Románia-szerte 18 263 875 állampolgárt vártak a szavazókörzetekbe, beleértve a külföldön szavazókat is. 7 212 022 személy szavazott, a jogosultak 39,49 százaléka, szemben a 2012-es 41,72 százalékkal. Megyék szintjén a legnagyobb szavazókedv Olt (47,16 százalék), Teleorman (46,30) és Dolj (45,06) megyében volt – tehát egyetlen megyében sem szavazott bár fele a szavazóképes állampolgároknak –, őket közvetlenül Hargita megye követte. A leghalványabban Máramaros (31,62 százalék), Vaslui (32,90) és Iași (34,41) megye teljesített. Az erdélyi megyék közül az országos átlagnál magasabb részvételi arányt ért el továbbá Bihar, Szilágy, Hunyad, Kolozs és Fehér megye. Kovászna megye szavazóinak 38,25, Maros megye választópolgárainak 38,35 százaléka járult az urnák elé. 55 320-an igényelték mozgóurnát, 346 620-an pedig pótlistáról szavaztak. Külföldről természetesen a Moldovai Köztársaságból érkezett a legtöbb szavazat, szám szerint 30 645. Olaszországból, Spanyolországból és az Egyesült Királyságból is több mint 10-10 ezer szavazat érkezett, míg Magyarországon 2061-en szavaztak. Sajtóhírek alapján a Budapesten szavazók között sokan estek abba a hibába, hogy a szavazásra jogosító lakcímkártyájukat nem vitték magukkal. [caption id="attachment_40894" align="aligncenter" width="1000"] A választások eredményét értékelte tegnap este Kelemen Hunor[/caption] Kelemen Hunor: kijöttünk a negatív spirálból Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az exit pollok nyilvánosságra hozatala után Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján megköszönte a választók bizalmát. Mint mondta, a szavazatok megmutatták, hogy Romániában egy erős magyar közösség él, amelyik tudja, hogy honnan jön, hol tart és hogyan szeretne jövőt építeni. Megköszönte azoknak is a szavazatot, akik az első pillanatokban bizalmatlanok voltak, „de meggyőződtek arról, hogy a romániai magyar képviseletnek a parlamentben nincsen alternatívája”. Kelemen szerint viszonylag alacsony volt a részvétel, ennek ellenére a magyarok nagy számban mentek el szavazni, és ezen a választáson is „a romániai magyar közösség visszaigazolta azt, hogy tudja és érti, hogy csak egy erős magyar képviselet jelent komoly politikai erőt”. – Most úgy látszik, hogy abból a negatív spirálból ki tudunk jönni, megfordulni látszik az a rossz tendencia, amit az elmúlt választásokon észleltünk – hangsúlyozta a szövetségi elnök, megjegyezve, hogy becsléseik szerint a szövetség magasan az öt százalék fölött van, az újraosztás után meghaladhatja a hat százalékot. A szervezet vezetője kiemelte az RMDSZ és az MPP összefogását, a szövetségben megmutatkozó belső szolidaritást, a szórvány és a székelyföldi tömb összefogását, amely „meggyőzte a magyar embereket, hogy az RMDSZ és partnerei elkötelezettek a magyar ügy iránt, elkötelezettek az iránt, hogy az országot jobbá tegyük”. – Azon kell dolgoznunk, hogy azt, amit a választási kampányban is mondtunk, miszerint Erdélyben a jövő, azt a mindennapi munkánkkal valósággá tegyük, a mi programunkat megvalósítsuk – hangsúlyozta. Kiemelte a közösségi jogok meg­erősödésének és gyarapításának szükségességét, a versenyképes oktatás megvalósítását, az infrastruktúra fejlesztését és a mun­kahelyteremtés fontosságát, no meg azt, hogy új alapokra kell he­lyezni a román közösséggel való együtt­működést. – Holnaptól vár a munka, ami nem szólhat egyébről, mint a közjóról, közérdekről, a magyar közösségi jogok képviseletéről – nyomatékolta Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke a választásokat értékelő tegnap esti nyilatkozatában. A megye biztos befutó szenátorainak és képviselőinek értékeléseit holnapi lapszámunkban közöljük. HN-összeállítás