Nagy port kavart fel a kosteleki út a szó szoros és nem átvitt értelmében, ugyanis egy tucat terepjáró autóból álló karaván haladt át rajta a hétvégén. A szóban forgó karaván sem véletlenül kavarta fel az út porát: a Hargita és Bákó megyei önkormányzat vezetői járták be a terepet, az út felújításával ugyanis mindkét megye jól járna. Ebben teljes mértékben egyetértettek a felek. A rendhagyó kiránduláson a Hargita Népe is részt vett. [caption id="attachment_75206" align="aligncenter" width="1000"] Asztalnál a Hargita és Bákó megyei elöljárók. Közös cél, óvatos ígéretek Fotók: HMT Sajtószolgálat[/caption] A kaland egyébként egy viszonylag egyszerű, önkormányzatok közti érdekegyeztető megbeszéléssel kezdődött a Bákó megyei Ágason. A Borboly Csaba megyeitanács-elnök vezette küldöttség hamarabb ért a helyszínre, ahol a polgármesteri hivatalnál Florin Rață alpolgármester fogadta őket. Rövidesen megérkezett Sorin Brașoveanu, Bákó Megye Tanácsának elnöke is, a megyei önkormányzat vezető tisztségviselőiből álló kíséretével. Az útépítés közös érdek Az oldott hangvételű megbeszélésen hamar kiderült, a két megye elöljárói a célokat illetően egyetértenek. A Szépvíz és a Bákó megyei Ágas közötti 101-es községi út korszerűsítésével 50 kilométerrel lenne rövidebb az út Csíkszeredából Kostelek – és úgy egyébként Bákó megye – irányába, az úz-völgyi 123-as számú megyei út javítása is megkönnyítené a két megye közötti átjárást. Sorin Brașoveanu szavaiból elég hamar kiderült: a Bákó megyei vezetésnek azért áll érdekében a kosteleki út felújítása, mert ettől a bákói nemzetközi repülőtér forgalmának növelését remélik. Akár buszjáratokat is indítanának Hargita megyébe a repülőtértől. Mint mondta, az infrastrukturális fejlesztéseket abszolút prioritásként kezelik. A Hargita megyei küldöttséggel tartott Tánczos Barna szenátor, aki felvetette, hogy a juhtenyésztés terén is együttműködhetne a két a megye, a gazdák kölcsönösen látogathatnák egymás vásárait. A beszélgetés végkövetkeztetése az volt, hogy számtalan területen együttműködhetne a két megye, de előbb útépítésre van szükség. [caption id="attachment_75207" align="aligncenter" width="1000"] Terepszemlén a megyei és helyi önkormányzati vezetők[/caption] Terepjáróval a kosteleki úton Ami ezután következett, az valóban kalandos volt: a két küldöttség terepjáró autókba pattant, hogy terepszemlét tartson, megnézze, milyen állapotban van a Szépvíz és az Ágas közötti 101-es községi út. Elég gyorsan kiderült: hiába számít községi útnak, jelenlegi állapotában mezei, sőt néhol egyenesen erdei útnak néz ki. Az út elején a hőség dacára fel kellett húzni az autók ablakait, mert a karaván meglehetően nagy port vert fel. A táj persze vadregényes és minden túlzás meg eufemizmus nélkül festőinek, sőt egyértelműen turistacsalogatónak mondható. Maga az út azonban már kevésbé vendégváró. Azokon az útszakaszokon, ahol nem nagy a por, a patak folyik szembe az utazóval. A Hargita megyei küldöttség egyik szakértője megjegyezte: ez azért történhet meg, mert az Országos Vízügyi Hivatal nem engedélyezi az áradások után lerakódott kövek elszállítását a mederből. Ezért aztán a patak kilép a medréből és az úton folyik tovább. Azt pedig a saját szemünkkel láttuk, hogy a gyors erdei csermelyeknek nincs is saját medrük, itt is, ott is egyszerűen keresztülrohannak az úton. Bármennyire is gyönyörű a vidék, autóval nem ajánlott megközelíteni. A Bákó megyei küldöttség egyik személygépkocsijának is félúton vissza kellett fordulnia, mert nem bírt volna el a terepakadályokkal. Alkalmi karavánunk megállt Kosteleken is néhány percre, ahol egy plakát hirdette, hogy ott éppen a 3. Csángóföldi Nyári Egyetem zajlik. Azután indultunk is tovább, a legközelebbi megálló pedig a Szellő-tető volt. Az innen nyíló kilátást szokták az útikönyvek „lélegzetelállítóként” leírni. Teljes joggal, a fenyvesek között a távolban a szépvízi gát víztömege zölden csillogott, mintha a táj szeme lenne. Meg is álltunk egy pohár pálinka erejéig. – Milyen szép országunk van, és nem is tudunk róla – sóhajtott fel a Bákó megyei küldöttség egyik tagja. – Ezt mondom én is! – vágta rá Ferencz Tibor, Csíkszépvíz polgármestere. [caption id="attachment_75208" align="aligncenter" width="1000"] Helyenként használhatatlan út szeli át a varázslatos tájat[/caption] Hirtelen előrelépés 28 év után Az út közös ebéddel ért véget, majd az elöljárók összegezték, hogy mire is volt jó a találkozó. Útban Szépvíz felé a bákói küldöttség láthatta, hogy a kosteleki út Hargita megyei része már le van aszfaltozva, Sorin Brașoveanu figyelmét sem kerülte el. Elmondta: most már csak az van hátra, hogy a két megye együttműködési megállapodást írjon alá, illetve később közös infrastruktúra-fejlesztésbe fogjon. A kosteleki úttal kapcsolatban azonban óvatosan fogalmazott. – Tapasztaltból tudjuk, hogy egy ilyen beruházás 3-4 évig is eltarthat – mondta. Hozzáfűzte: a turizmus fejlődése, a vendégéjszakák számának növekedése mindkét megyében bőven elég indokot szolgáltat ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon. Hozzáfűzte: a bákói nemzetközi repülőtér kifutópályájának felújítására készülnek, a beruházás dokumentációja az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) jóváhagyására vár, utána kiírják az közbeszerzési eljárást. A beruházás azért fontos, mert a kifutópálya felújítása után nagyobb kapacitású repülőgépeket is tud fogadni a bákói repülőtér. Ez pedig a Hargita megyei utazóközönséget is jobban kiszolgálná. Borboly Csaba ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy a Bákó megyei küldöttséggel már arról folytattak megbeszéléseket, hogyan fogják szabályozni az építkezéseket a majd megépülő új út mentén, hogy ne épülhessenek tájidegen, az összképet elcsúfító épületek. Az elöljáró szerint a Bákó megyei vezetés pozitív hozzáállásából arra lehet következtetni, hogy a kosteleki út építése most már valóban csak néhány év kérdése. Ez ahhoz képest előrelépés, hogy 28 éve nem történt az ügyben semmi. – Mindenki nyer, ha megépül – fogalmazott az elöljáró. Kiss Előd-Gergely