Mézpiaci hírekkel, támogatási információkkal, az atkák és méhbetegségek elleni védekezési tanácsokkal gazdagodtak a hétvégén azok a méhészek, aki nem sajnálva fél napot a szabadidejükből részt vettek a Hargita Megyei Méhészegyesület téli méhészrendezvényén. [caption id="attachment_43837" align="aligncenter" width="4752"] A szakemberek a méz beszerzését közvetlenül a termelőktől ajánlják Fotó: Domján Levente[/caption] A megye szinte valamennyi tájegységéből érkezve, száznál is többen vettek részt szombaton, Csíkszeredában a Hargita Megyei Méhészegyesület hagyományos, téli időszakra időzített éves szakmai méhésztalálkozóján. A fokozott érdeklődés egyrészt a szervezők által meghívott szakelőadók felkészültsége, másrészt a méhészeket, álló- és vándorméhészeteket érzékenyen érintő témák sokasága miatt is érthető volt. A Csíkszéki Mézlovagok ünnepélyes bevonulását követően Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke köszöntőbeszédében szépítés és köntörfalazás nélkül sorolta a székelyföldi méhészek tavalyi kihívásait, valamint az idén is megoldásra váró gondjait. Rámutatott, a méhészek folyamatosan új szituációkkal szembesülnek: olyan helyzetekkel, jelenségekkel, időjárási körülményekkel, amikkel nemcsak a kezdő, tapasztalatlan méhészek, de még a rutinos méhtenyésztők sem találkoztak. Elmondta, a tavalyi szezonra a helyi méhészek nemcsak az elmúlt ötven esztendő legkisebb méztermése miatt gondolnak keserűen, hanem a nem kívánt mellékhatások miatt is. Utóbbiak a méhélősködő atkát felerősödésében, a látványos kaptárelhagyási esetekben, a nyár közepén éhen pusztult, legyengült, rendellenesen fejlődött méhcsaládok nagy számában is megnyilvánultak – hangsúlyozta Lázár. A szakember szerint a tavalyi kedvezőtlen méhészeti esztendő valódi hatása azonban várhatóan csak idén tavasszal, a sikeresen áttelelő családok alacsony számában fog kicsúcsosodni. A megyei egyesület vezetője úgy véli, a sokasodó új kihívásoknak a méhészek csak akkor tudnak megfelelni, ha kapcsolatrendszerüket, méhészeti technológiákra vonatkozó ismereteiket, szakmai tudásukat is folyamatosan bővítik, ugyanakkor átlátják azokat a folyamatokat is, amelyek gazdasági tevékenységüket és piacaikat, mézértékesítési lehetőségeiket alapvetően befolyásolják. Bevallotta, e tényezőket szem előtt tartva hívták meg a rendezvény szakelőadóit is. Európa és a világ mézpiacát, illetve a Kínából származó olcsó, hamis, méznek nem nevezhető ipari készítmények teremtette konkurenciális helyzetet Mészáros József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) igazgatója mutatta be a hallgatóságnak. Rámutatott, a távol-keleti olcsó mézek hatására a mézfelvásárlási árak világszerte csökkentek és tovább csökkennek: Kína másfél eurós áron, korlátlan mennyiségben kínált műméze miatt az Egyesült Államokban a korábbi 3,5 dolláros átlagárhoz képest a termelők már csak kilónként 2 dolláros áron tudják értékesíteni mézeiket, de a felvásárlási árak Argentínában és Ukrajnában is csökkentek: utóbbi országból a méz már kilónkét 1,2 eurós nagykereskedelmi áron is beszerezhető. Kína „versenyelőnyét” a mézhamisítás terén az általuk kifejlesztett gyantaszűrési technológia jelenti, melynek eredményeként az ipari mennyiségben előállított cukorszirupmasszát a jelenlegi vizsgálati módszerekkel megfoghatatlan és beazonosíthatatlan eredetű, olcsó mézként értékesíthetik. A világ mézkereskedői rendszerint ehhez az olcsó műmézhez keverik az európai és dél-amerikai termelőktől származó valódi mézet, a nagyáruházakon keresztül ilyen formában kerülnek a hamis méztermékek a fogyasztók asztalára is – vázolta Mészáros. Úgy vélte, a visszaélések mérsékléséhez a mézcímkézési szabályok szigorítása révén a brüsszeli döntéshozók is hatékonyan hozzájárulhatnának: a keverékmézek eredetmegjelölésére használt EU-s és nem EU-s megnevezésből sem a származási ország, sem pedig a keverési arány nem derül ki. Mészáros József a fogyasztóknak a hamisítás elkerülése érdekében a méz beszerzését közvetlenül a termelőktől, a helyi méhészektől ajánlja. Nagy érdeklődéssel követték a méhészek Tóth Péter magyarországi méhegészségügyi felelős előadását is, aki az atkák ellen használható készítmények és kezelési technológiák mellett azokra a méhbetegségekre is kitért, amelyeket a gombák, baktériumok és vírusok okoznak. Előadásában nyomatékosította: az atka elleni gyérítő- és őszi zárókezelések csak akkor hatékonyak, ha azokat a méhészek idejében, következetesen, a visszafertőzés elkerülése érdekében pedig a szomszéd méhészetekkel összehangoltan végzik. A gyakorlati tennivalók mellett ugyanakkor a leendő támogatásokról is szó esett: az új, 2017–2019-es Országos Méhészeti Program tervezetét a Hargita Megyei Méhészegyesület szombati rendezvényén Lázár István, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség munkatársa ismertette. A méhészeti támogatási program részleteire lapunk csütörtöki, Agrárgazdaság rovatában visszatérünk. [box type="shadow" ]35 kiló mézet adományoztak a méhészek Ismét eredményes volt a Hargita megyei méhészek jótékonysági akciója. A szombati, csíkszeredai találkozóra érkező méhészeket ugyanis a rendezvényt szervező Hargita Megyei Méhészegyesület egy kiló méz adományozására kérte: az édes csemegét a dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában élő nehéz sorsú gyermekek megsegítésére szánták. A felhívás nem maradt hatástalan, így a hétvégi méhésztalálkozót követően a Böjte Csaba irányítása alatt működő csíksomlyói otthon lakóinak az egyesület képviselői 35 kiló mézet adhattak át. Decemberben, hasonló jótékonysági gyűjtés eredményeként a csíksomlyói otthon lakóit 27 kiló mézzel ajándékozták meg.[/box] Domján Levente