A „bolygóvonat” Csíkszeredából
A kora hajnali időpont ellenére nagyon sokan voltak kíváncsiak Csíkszeredában a júniusi égbolt egyik ritka együttállására, amikor a Naprendszer valamennyi bolygója épp olyan sorrendben tündökölt, ahogyan azt a Naptól való távolságuk szerint már az iskolában is megtanultuk. A jelenség még 28-ig látható, öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz szabad szemmel is megfigyelhető.
Június második felében, 18. és 28. között a hajnali égbolton egy ritka együttállást figyelhetünk meg: a Naprendszer összes bolygója egyszerre tündököl az égbolton, egymás után sorakozva. Ilyenre legutóbb 947-ben volt példa és a 2492 áprilisi hajnalokig nem is lehet ilyenhez szerencsénk – hívja fel a figyelmet egyik cikkében a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Az együttállás további különlegessége, hogy az öt szabad szemmel is látható bolygó pontosan olyan sorrendben látható a Naptól kiindulva az égen, ahogyan azt a Naptól való távolságuk szerint már az iskolában megtanultuk: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz. Ráadásként a folyamatosan fogyó Hold végig is halad a bolygók mellett a napok múlásával, így minden egyes hajnalban más-más arcát mutatja a bolygósor. Az említett bolygók mellett további két bolygó, az Uránusz és a Neptunusz, sőt a Plútó és a legfényesebb kisbolygó, a Vesta is beáll a sorba. Azonban ezek az égitestek kizárólag távcsővel pillanthatók meg.
A különleges együttállásra több százan voltak kíváncsiak Csíkszeredában. Az egyik bevásárlóközpont parkolójóban tegnap hajnalban hat felállított távcső várta a koránkelőket, hogy a felsorakozó bolygókat és a Holdat közelebbről is megtekinthessék. A hatalmas érdeklődés a szervezőket is meglepte, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az eseményt 3.45-re hirdették meg, mivel a ritka együttállás kizárólag pirkadat előtt, ebben a kora hajnali órában látható. Fejér Szende, a Telescop-Expert vezetője lapunknak elmondta, szkeptikusak voltak az érdeklődők számának tekintetében, és épp a korai időpont miatt nem szerettek volna városon kívüli helyszínt választani, de végül ők is meglepődtek, milyen sokan hajlandóak voltak felkelni a „bolygóvonat” kedvéért. A jelenlevők sorban vehették szemügyre a felsorakozó égitesteket, az igazán kitartók napkeltekor a fényes Vénuszt vagy Esthajnalcsillagot is megpillanthatták. A csillagászati megfigyeléssel elsősorban élményt szerettek volna szerezni, ahogy Cosmin Sorin Miclos, a Csillagászinas Egyesület (Asociația Ucenicul Astronom) alapítója és elnöke fogalmazott, két csodálatos sorakozónak – a bolygóké és a résztvevőké – volt tanúja, ritkán látni ilyen sorokat hanjali 4-kor a távcsövek előtt és mögött. A nagy érdeklődésre való tekintettel fontolgatják az esemény megismétlését, ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a bolygók – ha nem is így szépen felsorakozva – máskor is megfigyelhetők.
A tegnapi eseményen próbálhatták ki az érdeklődők a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium által nemrég vásárolt távcsövet is. Tamás Levente, a gimnázium igazgatója elmondta, Hargita Megye Tanácsánál pályáztak didaktikai eszközök beszerzésére, ennek eredményeképp vásárolták a távcsövet, amelyet ugyan a földrajzórákon nem – hiszen elsősorban az éjszakai égbolt megfigyelésére alkalmas –, de csillagász szakkör keretében szeretnék használni, hogy az ilyen irányú érdeklődési körrel rendelkező diákok tovább fejleszthessék ismereteiket. Az általuk vásárolt távcső viszonylag nagy, 203-as objektívátmérővel, 1200-as fókusszal nagyon jó a Hold és bolygók megfigyelésére.
Fejér Szende elmondta, több mint tíz éve foglalkoznak távcsövek forgalmazásával, és gyakran szerveznek hasonló eseményeket, ezeket általában családiasabb hangulat jellemzi. A múlt héten Csíkszeredában és Brassóban is szerveztek a Holdra irányuló csillagászati megfigyelést a Csillagászinas Egyesülettel közösen. Úgy tűnik, a gyerekeket nagyon érdekli a világűr, lelkesek, aktívak, és kérdéseikből kitűnik, hogy nagyon alapos ismeretekkel rendelkeznek ezen a területen.
Távcső választásakor az elsődleges szempont az objektív átmérője, hiszen ettől függ, hogy mennyi fényt gyűjt össze az adott távcső, a másodlagos szempont pedig a fókusz- vagy gyújtótávolság – hívta fel a figyelmet Fejér Szende. Kifejtette, a nagyítás a fókusztávolságtól függ: a Hold például már egy 25-szörös nagyítással szépen látható, ha viszont a Holdon lévő krátereket szeretnénk nézni, akkor okulárt kell cserélnünk. Az okulár (vagy szemlencse) az a lencse, amibe belenézünk, ennek cseréjével változtatható a távcső nagyítása. A Hold és bolygók megfigyelésére minél nagyobb fókuszú távcsövet érdemes választani, hogyha viszont galaxisokat, ködöket szeretnénk nézni (pl. Androméda, Fiastyúk), akkor a távcső fényereje kell minél nagyobb legyen. Ugyanakkor nem elhanyagolható a távcső állványa, hiszen fontos, hogy stabilan álljon, illetve figyelni kell arra is, hogy a távcső bővíthető legyen, azaz találjanak hozzá a standard okulárok. Kérdésünkre elmondta, amennyiben szeretnénk megörökíteni a távcsövön keresztül látottakat, erre is van lehetőség, hiszen az okulárra megfelelő adapterrel akár a mobiltelefonunkat is rögzíthetjük, és így felvételeket is készíthetünk. Fontos lehet a helyszín kiválasztása is, hiszen amennyiben a Holdat nézzük délutáni vagy kora esti időpontban, amikor még világos van, akkor nem zavaró a fény, viszont éjszakai megfigyelésnél fontos, hogy ha nem is megyünk ki a városból, olyan helyet válasszunk, ahol minél kisebb a fényszennyezés, ne legyenek a közelben ledes utcai világítótestek.
Háromszéki Eszter