Táborokkal, turistajelzés-felújí­tás­sal, térképkészítéssel telt el a hegyimentők nyara. Fekete Örs, a Hargita Megyei Hegyimentő Közszolgálat vezetője szerint a természetjárást nehezítő jelzésrongálások és a pásztorkutyák veszélye továbbra is nagy hátrányt jelent, ugyanakkor biztató a felnövekvő nemzedékek nyitottsága. Egyik hegyimentő tábor a másikat érte a nyár folyamán, Fekete Örs szerint ezeknek legnagyobb hozadéka, hogy a gyermekek már teljesen másképpen viszonyulnak a bakancsos turizmushoz. – A felnőtt generációkból még mindig kevesen látják a turistajelzések fontosságát. A Nagy-Hagymásban irányjelző oszlopokat, táblákat döntöttek ki, feltehetőleg a vascsöveket lopták volna el. Ami ennél jóval gyakoribb: kivágják a fákat a jelzéssel együtt. A naskalati hegyi menedék mellé odatelepült kutyáival a juhnyáj, Fehér-mezőn a forrásra építették az akolt. Nem törődnek azzal, hogy mekkora veszélybe kerülnek ezáltal a turisták, akik a jelzés nélkül eltévedhetnek – panaszolta Fekete Örs. Felújított turistaösvények A Heineken közösségi pályázatából idén is 60 ezer lej támogatást nyert a hegyimentő szolgálat turistaösvények felújítására. Ebből a keretből befejezték a Csíki-havasok útvonalainak korszerűsítését, illetve jelenleg is festik a Nagy-Hagymás jelzéseit. – Most már több mint 1000 km-nyi turistaösvény van Hargita megyében, ezzel az országos élvonalba tartozunk. Gyakorlatilag Borszéktól a Szent Anna-tóig eljuthatunk a jelzések alapján – közölte a hegyimentők megyei vezetője. A Csíki-havasokban egyébként 350 km hosszúságú ösvényt újítottak fel, és a Nagy-Hagymásban is vélhetően 300 km fölé jutnak. Tavaly ugyanakkor elkészítették a Csíki-havasok részletes térképét – apró javításokat végeznek rajta a széles körű terjesztés előtt –, idén pedig a Nagy-Hagymásé is elkészül. Hatékony veszélyelhárítás A riasztásokból idén is kijutott, de jellemzően erdészeti esetek miatt értesítették a hegyimentőket. Történt halálos erdészeti baleset is, rögzítettek medvetámadások miatti baleseteket, árvizekkor is többször kiszálltak a hegyimentők, de idén nem történt fulladás a tavakban, és kisebb-nagyobb zúzódások mellett mindössze három eltévedt turistát kellett megkeresniük. Ez a hatékony veszélyelhárításnak köszönhető: – Az esetek mintegy 80 százalékában kiszállás nélkül, telefonon keresztül segíteni tudunk az eltévedteken. A felújított jelzéseknek köszönhetően vissza tudjuk téríteni őket az ösvényekre. Kihívást jelent ugyanakkor Tusnádfürdő környéke, amely hegyi turizmus szempontjából is látványosan fellendült. Fokozottan figyelnünk kell az üdülővárosra, a közeljövőben meg kell keresnünk a módját annak, hogy hegyimentő bázis létesüljön itt – jegyezte meg Fekete Örs. Komolytalan hozzáállás A közszolgálat vezetője nem csak a pásztorok felelőtlensé­gét rótta fel, bár kétségkívül ez az egyik legnagyobb gond. – A nyár folyamán ellenőrzést tartottunk a juhnyájaknál. Minden egyes esetben a törvény által előírt kutyalétszám többszörösével találkoztunk. Megértem az ő álláspontjukat is, de meggyőződésem, hogy lenne elfogadható módszer a kutyák képzésére. A Bucsecsben egyáltalán nem támadnak emberre a pásztorkutyák, nálunk viszont két hegyimentőt is megharaptak idén. Kértük, hogy az agresszív kutyákat nappal kössék meg, de ezzel sem törődnek – fejtette ki Fekete Örs. Hozzátette: a menedékházak vendégkönyveiben is erre panaszkodnak leginkább a turisták. A komolytalanság ugyanakkor az önkormányzatok részéről is érezhető. Régi törvény, a 2003/229-es kimondja, hogy a sípályával rendelkező települések polgármesteri hivatala köteles helyi hegyimentő közszolgálatot létrehozni. Ez Hargita megyében egyáltalán nem működik, holott idén februári körlevelében is felhívta erre a polgármesterek figyelmét a prefektus. Fekete Örs sajnálatosnak tartja ezt a hozzáállást, mert a turisták biztonságát kockáztatják a településvezetők. Kovács Hont Imre