A szép kert titka
Március van, ébredezik a természet. A napsugarak egyre bátrabban simogatják a kertet, annak gyümölcsfáit, díszcserjéit. Eljött az ideje, hogy kezünkbe vegyük a metszőollót, a ház körül lévő fák metszése ugyanis nem csupán esztétikai kérdés, hanem a bőséges termés és az egészséges növekedés záloga is. Sokan tartanak ettől a munkától, félve, hogy többet ártanak vele, mint segítenek – pedig néhány alapvető szabály betartásával és egy kis gyakorlattal bárki sikeresen formálhatja, fiatalíthatja kertje fás növényeit.
A megfelelő metszés által a fák kiegyensúlyozottabb növekedést mutatnak, ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben, és hosszabb életűvé válnak. A metszés fortélyaiba Ferencz Lehel kertészmérnök által nyerhettünk bepillantást, a neves szakember tanácsait betartva mindenki magabiztosan kezdheti el a tavaszi metszést.
Miért fontos?
A fa életciklusának része, hogy időről időre igényli a megújulást. Ha elhanyagoljuk a metszést, a fa koronája túl sűrűvé válhat, az ágak egymást árnyékolják, és a napfény nem tud egyenletesen eljutni a termőrészekhez. Ennek következtében a fa legyengülhet, és csökkenhet a terméshozam. A helyes metszéssel azonban egyensúlyt teremthetünk: nemcsak az esztétikai megjelenést javítjuk, hanem hosszú távon is biztosítjuk a növény egészségét és produktivitását – avatott be Ferencz Lehel.
A kertészmérnöktől megtudtuk: a metszésnek több típusa is létezik. Az ifjító metszés idős vagy elhanyagolt fák megfiatalítására szolgál. A koronaalakító metszés a fiatal fák megfelelő növekedésének és formájának kialakítását segíti elő. A fenntartó metszés célja a fa életerejének, termőképességének és általános egészségének megőrzése, míg a termésszabályozó metszés az egyenletes terméshozam érdekében történik, hogy a fa ne legyen túlzottan leterhelve.
Mikor és hogyan?
A helyes metszés időpontja kulcsfontosságú. A legtöbb gyümölcsfa esetében a tavaszi metszést akkor kell elvégezni, amikor már nem áll fenn a fagyveszély, de még a rügyfakadás előtt vagy annak kezdeti szakaszában vagyunk. Ez általában február végétől április elejéig esedékes, régiótól és időjárástól függően. Fontos azonban, hogy mínusz 5 Celsius-foknál hidegebb időben ne végezzünk metszést, mert a vágási sebek nehezebben gyógyulnak.
A megfelelő eszközhasználat is elengedhetetlen. Éles, fertőtlenített metszőollóval vagy ágfűrésszel dolgozzunk, hogy minimalizáljuk a növény számára okozott stresszt, és csökkentsük a betegségek terjedésének kockázatát. A metszés során ügyeljünk arra, hogy a vágásokat mindig a rügyek vagy elágazások fölött végezzük, és az elhalt, beteg, sérült ágakat mindig távolítsuk el.
Tápanyag-utánpótlás és sebkezelés
Végül, de nem utolsósorban a metszés után ne feledkezzünk meg a növények megfelelő tápanyag-utánpótlásáról sem. A levágott ágak eltávolítása után érdemes szerves trágyát vagy komposztot juttatni a talajba, hogy ezzel is segítsük a fa regenerációját. A metszési sebek kezelésére speciális sebkezelő pasztát is alkalmazhatunk, amely véd a kórokozók ellen és gyorsítja a gyógyulást.
A gondos metszést és a megfelelő ápolást fáink hosszú távon meghálálják. Egészséges, bőtermő fák, esztétikus, rendezett kert és örömteli kertészkedés vár ránk, és szó szerint élvezhetjük majd munkánk gyümölcsét.
Hagyomány és közösségépítés
A szakember rámutatott: a tavaszi metszés nem csupán kerti munka, hanem hagyomány és közösségépítés is. A székely kultúrtáj részeként a gyümölcsösök mindig is a falusi élet meghatározó elemei voltak. Őseink évszázadokon át figyelték a természet ciklusait, a gyümölcsoltást és a metszés időpontját jeles napokhoz kötötték.
Felmenőink naptára szerint február másodika, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja volt az az időpont, amikor elkezdték gyűjteni az oltócsapokat, hogy az oltások sikeresebbek legyenek. Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén végezték a gyümölcsfák oltását és tisztogatását. Október 31., Farkas napja pedig hagyományosan a gyümölcsfaültetés kezdete volt. Ez a tudás generációról generációra öröklődött, és a ma emberének is hasznos útmutatóul szolgál.