Az elmúlt tíz évben, átlagban mintegy 6500 lakástüzet jegyeztek évente országszerte; ezek 5905 sebesült áldozatot követeltek, mely közül 2025-en életüket vesztették – közölte Gabriel Duduc, az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség helyettes vezetője. 
– A legtöbb tűzeset télen történik, és többségében idős személy vagy gyermek az áldozat – fűzte hozzá. 
Országos szinten az elmúlt tíz évben a lakástüzek 31 százalékát a meghibásodott vagy ki nem takarított kémény okozta, a meghibásodott vagy házilag összetákolt villamos berendezések a tűzesetek 23 százalékát, a meghibásodott, rögtönzött vagy felügyelet nélkül hagyott fűtőberendezések pedig a lakástüzek 12 százalékát idézték elő. A gázszivárgás nyolcszáz tűzesetet okozott az országban az elmúlt tíz évben, kétszáztíz sérültet és negyven halálos áldozatot követelve.

Megyei statisztikák

A Hargita megyei statisztikák szerint az utóbbi öt évben összesen 452 tűzeset következett be a kémények miatt. 2018-ban 75, 2019-ben 59, 2020-ban 87, 2021-ben pedig 115 esethez riasztották a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat. Az idén eddig 116 alkalommal kellett beavatkozniuk a csapatoknak – számolt be Luca Adrian, a Hargita megyei Olt Sürgősségi esetek Felügyelőségének vezetője.
Hozzátette: ebben az időszakban esedékes a fűtésrendszerek beüzemelése, előtte a füst és az elégett gázok távozását biztosító kéményeket ki kell tisztítani, ha ez nem történik meg, gyakran szén-monoxid-mérgezést okoznak, ami sok esetben halálos kimenetelű lehet.
 – A kémények és a hozzájuk tartozó rendszerek tisztítását csak szakember végezheti. Fontos a ház külső ellenőrzése is, hogy senkit és semmit ne veszélyeztessünk a tisztításkor. Továbbá a kéményeket videókamerával belülről is ellenőrizni kell, ezt követi maga a tisztítás és az újabb utólagos ellenőrzés. Ezeket a lépéseket szakember végzi. A szén-monoxid-mérgezés megelőzésére meg kell bizonyosodjunk, hogy a tömbházlakásokban felszerelt aragázkályháknak megfelelő szellőzőrendszere van, és az nincs eldugulva – mondta Luca Adrian.
Mint hangsúlyozta: a gyerekeket nem szabad felügyelet nélkül hagyni olyan helyiségekben, ahol használatban lévő fűtőrendszer van, és nem szabad aragázzal fűteni.
– A lakóházak esetében nemcsak a kéményeket, hanem az őket és a fűtésrendszert összekötő elemeket és a kályhákat, kazánokat és összekötőiket is ellenőrizni kell. Javasoljuk, hogy szereljenek fel szén-monoxid-jelzőt, amely hanggal jelzi, ha káros gázokat érzékel. Következtetésképp: kötelező a kémények időszakos ellenőrzése és tisztítása – szögezte le a felügyelő. 

Fontos a megelőzés

A felügyelő kiemelte, mire érdemes figyelni a fűtési szezon ideje alatt. Tilos az improvizált fűtőberendezések használata. Tilos túlfűteni a rendszert. Ne hagyjuk felügylet nélkül a tüzet. Nem szabad folyékony, robbanékony anyagokat használni tűzgyújtáshoz. Gázjelzőket és tűzriasztókat kell felszerelni.
– A vészhelyzetek megelőzése érdekében kötelező a kémények időszakos ellenőrzése, javítása, tisztítása és megfelelő hőszigetelése. Mindezeket szakember végzi. Fontos az elemek megfelelő szigetelése, főleg a gyúlékony felületekkel való érintkezésnél. A kéményeket állandóan szemmel kell tartani, van-e repedés rajta, ahol a szikra, láng kiszökhet és a közelben lévő gyúlékony anyagba belekaphat, a kályha meghibásodásait meg kell javítani – emelte ki Luca Adrian. 

A kéményseprő álláspontja

Prezsmer Árpád többnyire Hargita megyében vállalja a kémények, kazánok, kandallók és kályhák takarítását. Öt éve dolgozik vállalkozóként, elmondása szerint a megyében összesen négy kéményseprő vállalkozás működik hivatalosan, engedéllyel.
– A kémény seprése nem feltétlenül elég, általában egybe kell takarítani a kályhával, kazánnal, vagy éppen kandallóval, akkor garantált, hogy nem fog füstölni később sem. A kémények ellenőrzésekor tanúsítványt is adok. A gázkéményeket magánszemélyeknél évente kell ellenőrizni, míg cégeknél félévente, de más kéményeknél is ajánlott az évi egy ellenőrzés – hívta fel a figyelmet Prezsmer.
A szakember kiemelte: fontos lenne havonta takarítani a kazánokat, a hamut legalább heti rendszerességgel ki kell szedni a kazánból, sőt havonta a kéményt is ki kellene takarítani. Nem szabadna műanyagot és szemetet tüzelni, mert ezek kéménytüzekhez vezetnek.
– A másik fontos dolog, hogy ezeket a műveleteket ne hagyják a fűtési szezon kezdetének utolsó pillanatára, igazából már tavasszal, az előző fűtési időszak végén ki lehetne takarítani és így előkészíteni a következőre. Ennek karbantartási előnyei is vannak, mert hogyha valami történt a kéménnyel a fő fűtési időszakban, akkor a tulajdonosnak van ideje a következő tél előtt szakembert hívni és megjavíttatni a hibát – mutatott rá a kéményseprő.
A szakember szerint sokan próbálnak spórolni a kéményseprésen, viszont a 150–300 lej igazán nem sok, ha belegondolunk, hogy sokkal nagyobb érték – ház, műhely – eshet áldozatul egy esetleges kéménytűz miatt – nyomatékosította Prezsmer Árpád.