Csíkszeredában a tizenhárom aradi vértanúnak a Vár téren felsorakoztatott arcképe előtt egész nap lehetőség nyílt a tiszteletadásra. Este 7 órától rövid megemlékezésen néma főhajtással, gyertya- és mécsesgyújtással emlékeztek az egybegyűltek a honvéd tábornokok előtt. Az ünnepség alatt a 104. Ady Endre cserkészcsapat tagjai a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület két tagjával, fáklyákkal álltak őrséget az arcképek mögött.
A magyar himnusz eléneklése után Szabó Enikő szavalta Faludy György Október 6. című versét. Timár Sándor P. Asztrik ferences szerzetes rövid fohászt mondott, majd Antal Tibor énekkel, Both Béla tárogatószóval tette meghittebbé a megemlékezést.
Fél 8-tól könyvbemutatót tartottak a csíkszeredai városháza dísztermében. Pál-Antal Sándor Csík-, Gyergyó-, Kászonszék 1848–49-ben című kötetét ismertették a közönséggel. A könyv a Csíkszereda Kiadóhivatal Útravaló könyvek sorozatában jelent meg ez év májusában. A bemutatón Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere beszédében kiemelte a kiadvány hiánypótló jellegét. Elmondta: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapköve.

A korábbi évekhez hasonlóan Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a Művelődési Házzal és a Haáz Rezső Múzeummal közösen megemlékezett idén is a mártírrá lett tizenhárom aradi vértanúra. A rövid megemlékezés során felolvasták a tizenhárom aradi hős névsorát, illetve megemlítették a szintén október 6-án, Pesten kivégzett első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajos nevét is. A történelmi áttekintés után Gálfi Árpád polgármester beszélt a magyarságot összetartó és megerősítő közös emlékezetről, valamint kitörölhetetlen múltbeli eseményeiről.

A mi feladatunk vigyázni az összetartó eszmére, s úgy élni a mindennapjainkat az élet bármely területén, hogy ez az emlék valóban eggyé formáljon bennünket

– mondta a polgármester.

A honvéd tábornokok szellemiségét, illetve a nemzeti ünnep megerősítését hivatott képviselni a Márton Áron téren elhelyezett köztéri installáció. Az alkotás Berze Imre szobrászművész munkája, kortárs vizuális világgal hozza közelebb a megemlékezést a közönséghez. Az installációt Miklós Zoltán méltatta.

Az alkotás fából és agyagból készült, tizennégy lábnyomot és tizennégy törött pálcát ábrázol (a tizenhárom vértanú plusz a magyar miniszterelnök szimbólumai – a szerző megj.). Az alkotás sajátos művészi kifejezésmóddal láttatja azt, hogy a művész számára mit jelent a nemzeti gyásznap. Az eltört pálcák a „pálcát törni valaki felett” szólásra utal, amely az ítéletmondásra, pontosabban a katonai bíróságon kimondott végső ítéletre mutat rá. A katonai bíróságon ugyanis a végső ítéletet követően egy kettőbe tört pálcát dobtak az elítélt lábai elé. Így az udvarhelyi installáció rend és rendezetlenség egyben; a kaotikus emlékek évről évre történő felelevenítésének rendezettsége, mondta a múzeumigazgató. Udvarhely haladó gondolkodású, így fogadják a köztéri alkotást, zárta beszédét.

Az ünnepség végén az egybegyűltek fehér virágokat helyeztek el az installáció talapzatánál, majd a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjai zenés produkcióval zárták a megemlékezést. A tartalmas előadásra a tanulókat Haáz Márton és Deák László Szabolcs tanárok készítették fel.
Gyergyószentmiklóson a temetőben, az 1848-as honvéd Kiss Antal emlékére állított kopjafánál emlékeztek a 173 évvel ezelőtt történtekre Gyergyószentmiklóson.

– Az egészséges, önérzetes nagyságtudatot kell magunk előtt látnunk. Ez a nagyságtudat abban áll, hogy számba vesszük, tudatosítjuk mindazt a sokoldalú és kimeríthetetlen kincsesbányát, mellyel elődeink megajándékoztak, kézzelfogható értékek, szellemi értékek vagy éppen döntések, áldozatok által. Ily módon nevezhetnénk a tettek emléknapjának is a mait

– mondta felvezetőjében Fórika Sebestyén, a művelődési központ igazgatója.

Ezúttal Laczkó-Szentmiklósi Endre történész foglalta össze az 1849. október 6-án, Aradon történteket. Nemcsak az aradi tizenhárom vértanú utolsó napját, kivégzésük körülményeit ismertette apró részletességgel, de a gyergyói vonatkozású kivégzetteket, börtönre ítélteket is felsorolta, hogy a közösség az ő emlékük előtt is fejet hajthasson.

– Az aradi vértanúk és a többi hősünk tanúsítja azt, amit minden szabadságharcunk: a magyarság a legnagyobb értékének a szabadságot tartotta. Ezután is így kellene legyen

– mutatott rá.

Csergő Tibor András, a kisváros polgármestere azt emelte ki, az aradi tizenhárom közül többen csak törve beszélték a magyart, Damjanich szerb, Knézich horvát származású volt például.

– De egyek voltak az igaz ügy szolgálatában, a becsületben, tisztességben, a haza és a szabadság iránti szeretetben – fogalmazott az elöljáró.

A temetői megemlékezés koszorúzással, a himnuszok eléneklésével zárult.

Napközben a főtéri parkban kiállított információs pannók és arcképcsarnok előtt is leróhatták tiszteletüket a gyergyószentmiklósiak egy-egy szál gyertyával.

Tudósított: Adorján Zsófia, Barabás-Pál Hajnalka, Miklós Dalma