Rendkívül sokan szednek antibiotikumot indokolatlan esetben, a megfelelő helyett inkább azt a készítményt, ami „bevált” vagy ami épp kéznél van, ha pedig orvos írta fel, akkor rendszerint a javasolt időtartamnál hamarabb abbahagyják a gyógyszer szedését. A felelőtlen hozzáállás veszélyt jelenthet az egyén egészségére, az antibiotikumokra rezisztens baktériumok okozta fertőzésekhez vezethet, terheli és szennyezi a környezetet. Az uniós irányelvnek megfelelően a kormány is tenni akar a jelenség ellen, de a szándék és a realitás külön utakon jár. 

A január 19-én kibocsátott egészségügyi minisztériumi rendelet előírja, hogy a gyógy­szer­tá­rak napi fogyáslistát kell lejelentsenek a kiadott an­ti­bi­o­ti­ku­mok­ról. A szigorítás mel­lett engedmény is van: a pa­ti­ku­sok eldönthetik, hogy sür­gős­ségi esetben vény nélkül is kiadjanak bizonyos anti­bi­o­ti­ku­mo­kat – hétköznap 24 órára, hétvégén 48-ra – a lehető legkisebb mennyiségben. 
A gyógy­szert ilyen esetben saját fe­le­lős­ség­re válthatja ki a beteg, erről nyilatkozatot tölt ki a gyógyszertárban. Az már a pa­ti­kus feladata lenne, hogy a ki­a­dott tablettákhoz kap­cso­ló­dó adatokat feltöltse az erre a célra szolgáló elektronikus rendszerbe. A rendszer lényege, hogy a lakosság körébe nyomon követhető legyen az an­ti­bi­o­ti­kum-használat, és elkerülhető legyen az antibio­ti­kum­készlet felhalmozása – a szigorítással ezt szerették volna elérni. Csakhogy a valóságban az elektronikus rendszer nem is létezik, pedig a gyógyszertáraknak küldött szabályzatban annak bevezetésére hatvannapos határidőt szabott meg a szaktárca.
Az általunk megkérdezett gyógyszertárakban for­ma­nyom­tat­vány bőven akadt. A patikák elektronikusan megkapták a Hivatalos Közlönyben is megjelent vál­to­zá­sokat és szabályzatot, de a levélben a program nevét sem említik, ahová be kellene vezetniük a gyógyszertárból kiadott an­ti­biotikumra vonatkozó adatokat. 

– Eddig kevesen igényeltek an­ti­bi­o­ti­ku­mot sürgősségre hi­vat­koz­va. Az egészségügyben a gyógyszerészek a hierarchia alsó fokán helyezkednek el, mégis rajtunk a felelősség szakmai oldalról és a nyomás lakossági részről, hogy döntsünk, kinek és milyen esetben adunk antibiotikumot

– mutatott rá egy neve elhallgatását kérő gyógyszerész. Hozzátette: a másik probléma, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egységes integrált informatikai rendszere is katasz­tro­fá­li­san működik, online az sem követhető, mert a rendszer sűrű leállása miatt a családorvosok gyakran papíralapú, ún. offline recepteket állítanak ki, és a patikusok ezek alapján adnak gyógyszert. 
Duda Tihamér Attila, a Har­gita Megyei Egész­ség­biztosító Pénztár elnöke az elektronikus rendszerükkel szemben megfogalmazott kritikát nem cáfolta, de árnyaltabban látja a helyzetet. 

– A rendszernek vannak hibái, alkalmanként leáll, de a program leállását követően a családorvosok 72 óráig eljuttathatják elszámolnivalójukat a biztosítópénztárhoz. Ha ennél hosszabb időre áll le a rendszer, akkor az országos biztosító jelezni szokta azt, és az orvosokat nem éri anyagi hátrány

– jelezte a biztosító elnöke. 

– Az antibiotikum nyomon követésénél az sem egyértelmű, hogy a szülő kérhet-e beteg gyermekének antibioti­ku­mot, hiszen a gyermekek számára használt antibiotikumokról nem tölthet ki nyilatkozatot saját adataival. Nem egyértelmű, hogyan kell eljárjunk. A harmadik probléma az országos gyógyszerhiány: hiány van antibiotikumokból, rákos betegek, epilepsziás és cu­kor­be­tegek kezelésére alkal­mas gyógyszerekből

– rész­le­tezte a gyógyszerész.