Szombaton délután eszembe jutott, hogy elfogyott a só és a kakaópor, ezért elszaladtam a boltba, hogy pótoljam. Vasárnap az ebédhez kellett néhány apróság, ami miatt újból az üzletben kötöttem ki, hibáztatva magam, amiért nem vásárolok átgondoltabban, takarékosabban. Az a tény, hogy a boltok kora reggeltől késő estig nyitva vannak, megengedi, hogy elfelejtsek valamit, aztán még valamit, és gond nélkül tudjam pótolni bármikor. Biztos, hogy ezzel nem vagyok teljesen egyedül, mert amikor öt perccel zárás előtt érkezem, még többen vannak, mint általában… Ünnepek idején ez még tovább fokozódik, listát írunk, tolongunk és cipekedünk, mindent meg akarunk venni, amit csak lehet és még akkor is van egy olyan érzésünk, hogy talán valami mégis kimaradt…
A kormány idén és a korábbi években is fontolgatta, hogy szombat déltől hétfő reggelig legyenek zárva a szupermarketek, teret adva a falusi kisboltoknak, ahol kisebb a forgalom. De vajon mi lenne, hogyha a kisboltok is zárnának szombat délután, ahogy régen?

Visszafogná-e egy ilyen döntés a fogyasztói társadalom őrült tempóját, vagy rövidebb idő alatt még többet vásárolnánk? Ha szombat délben bezárna az üzlet, és nem lenne itthon szemeteszsák, nem lenne más választásunk, mint megvárni a hétfőt, vagy bekopogni a szomszédhoz, és kérni egyet. Lehet, kiderülne, hogy a szomszédnak a lisztje fogyott el, amiből nekünk épp van készleten. Ugyanezzel a gondolatmenettel folytatva az is kérdés, hogyan fogynának el a lerövidített nyitvatartási idő alatt például a színes műanyag tojások és fából készült nyulak húsvét előtt? Valószínűleg sehogy… ezért jövőre már sokkal kevesebbet gyártanának belőlük. 
Persze, meglehet, hogy a hétvégi boltzár pánikszerű vásárlási rohamokat idézne elő a hét többi napjain. Az emberek tüntetéseket szerveznének, és azt követelnék, hogy legalább hétköznapokon legyen hosszított nyitvatartás, hogy akik túlóráznak, azok is tudjanak bevásárolni. Így divattá válna az éjszakába nyúló vásárlás és a nagy mennyiségek, ezért a gyártók bevezetnék a tízes csomagolásokat mindenből, így akkor is halmoznánk, ha nem akarunk… De talán a bevásárlással töltött fárasztó és hosszú időt lecserélnénk kirándulásra, kertészkedésre, a szeretteinkkel töltött időre, és a bolti eladóknak is lennének szabad hétvégéik…