Helikopterezés és ejtőernyőzés
A hónap derekán moldovai kampánykörútja során Viorica Dăncilă kíséretével együtt bérelt helikopterrel utazott egyik városból a másikba. A helikopterezés egyeseknek szemet szúrt, s volt, aki azt állította, hogy kormányfői szinten is ez túlontúl nagy luxus, illetve költséges, de volt olyan is, aki szerint „egyértelműen hatalmas politikai baklövésnek számít a nagyobbik kormánypárt és a miniszterelnök részéről, hogy légi úton közlekedett az ország legelmaradottabb régiójában…”
Káka tövén mindig is lehet csomót keresni, bár ez esetben lehet, hogy nem erről van szó. Azt viszont tudni kell, hogy a Szociáldemokrata Párt kampánykörúton volt, s azon pártelnöki, illetve államelnök-jelölti minőségben szerepelt Viorica Dăncilă. A költséget tehát (és ezt be is bizonyították) a párt kasszájából állták, igaz, annak döntő hányada is az állami költségvetésből származik, de ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az elköltés módját a hatályos jogszabályok értelmében ellenőrzi az Állami Számvevőszék. Egyébként nem hazai sajátosság a magas rangú tisztségviselők utazásainak a túlontúl nagy érdeklődéssel való „monitorizálása”, másutt is szemet szúrt, illetve felhánytorgatták, hogy a miniszterelnök, egy parlamenti frakcióvezető vagy más tisztségviselők milyen repülőgéppel is utaztak külföldre és milyen céllal, vagy esetleg ki(k)nek a társaságában.
Ha viszont a közpénzek indokolatlan elköltésének a kétsége is felmerülhet, akkor kissé másként festhet ez az ügy. Ilyen összefüggésben pedig megkérdőjelezhető például az, hogy választott vagy kinevezett tisztségviselők állami, valamint köztulajdonban lévő szolgálati gépkocsival utazgatnak ilyen vagy olyan pártkonferenciákra, pártgyűlésekre. Ilyenképpen pedig tulajdonképpen azt a járgányt nem a hivatal, a szolgálat céljaira használják, hanem pártjuk, illetve pártfunkciójuk érdekében. Ez pedig semmiképp sincs rendjén, mert összemosódnak a dolgok: közpénz megy el pártbeli tevékenységre. (Nem tartozik közvetlenül a témakörhöz, de megemlíthetnénk, hogy az anyaországban jogerősen bebizonyították, hogy a sportcélokra a cégek által átutalt adóból leírható pénzek – a közismert TAO-felajánlások – igenis a közpénzek kategóriájába tartoznak.) Szóval, akiknek esetleg szemet szúrt egy kormányfő vagy éppenséggel egy pártelnök „helikopterezése”, annak legalább olyannyira szemet szúró lehet egy pártszékház előtt a közigazgatási intézményrendszer személygépkocsijainak a sokasága…
Váltsunk témát, de ugyancsak a közszférai vizeken evezve. Nem is olyan régen azért került börtönbe a kormánypárt egykori „mindenható” elnöke, Liviu Dragnea, mert annak idején, amikor még Teleorman Megye Tanácsának elnöke volt, az ő tudtával foglalkoztattak a pártja megyei szervezeténél két olyan személyt, akik tulajdonképpen a megyei gyermekvédelmi igazgatóság alkalmazottjai voltak és onnan kapták fizetésüket is. Nem egyedi esetről van szó. Hallani arról, hogy ilyen vagy olyan közösségek közti társulásokat, egyesületeket hoznak létre (egyébként teljesen jogszerűen!), s azoknál alkalmaznak adott személyeket. Ám ez utóbbiak tevékenységüket ténylegesen másutt fejtik ki. Ludovic Orbanról, a liberálisok elnökéről azt hallani, hogy őt egy marosvásárhelyi székhelyű cég fizeti, mármint alkalmazotti minőségében, lévén, hogy azzal van egyéni munkaszerződéses viszonya. Igaz, hogy ez esetben másként fest a helyzet, mert ő egy magánvállalkozás pénzét „fogyasztja”, s ugyanakkor bére után befizetik mind az adót, mind pedig a társadalombiztosítási hozzájárulást. Azaz egy másabb típusú turpissággal állunk szemben, olyannal, amilyent nemigen lehet szankcionálni.
Van, aki helikopterrel utazik, van viszont aki „ejtőernyővel” érkezik. Képletesen fogalmaztunk, mert egy másik visszaélésszerű, de a közszférában gyakran alkalmazott, jogilag nehezen tetten érhető eljárásról van szó. Ilyen vagy olyan intézmények, struktúrák élére ideiglenesen megbízott vezetőket „állítanak”. Nemrégiben derült ki például, hogy a belügyminisztérium apparátusában a különböző szintű vezetőknek mintegy 70 százaléka „megbízotti” jogállású. Sőt olyan eset is előfordult, hogy a versenyvizsgán elbukott személyt utólag abba a vezetői tisztségbe „delegálták”. Ezt adott körülmények és feltételek közepette lehetővé teszi a nemrégiben hatályba lépett, a közigazgatási törvénykönyvet jóváhagyó 2019/57-es sürgősségi kormányrendelet is. De egy dolog élni egy lehetőséggel, s más dolog azzal visszaélni…
Hecser Zoltán