Hirdetés

Három iskola tizennégy falura

Tizennégy faluból áll Si­mén­falva község, és három általános iskolája van, lefedve ezzel az egész Nyi­kó­mentét. Szász Katalin igazgató idén áprilisban vette át az oktatási intézmények vezetését, vele beszélgettünk a helyi tanintézetek jelenéről és jövőjéről.

Hadnagy Éva
Becsült olvasási idő: 4 perc
Három iskola tizennégy falura
Nagy épületek kevés gyermekkel. Kérdéses jövő Fotó: Hadnagy Éva

Szász Katalin igazgató 2022 áprilisában vette át a siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskola vezetését. Mint mondta, ez nem könnyű feladat, de szívügye a nyikómenti iskolák sorsa, mivel ő is a községből származik, és jelenleg is ott él. Pedagógusként ugyancsak ebben a községben kezdte pályáját.
– Úgy vélem, közösségünk felelősséggel tartozik az iskolák fennmaradásáért, hogy lehetőséget teremtsünk az itteni gyermekeknek az ismeretek átadása mellett a helyi értékek megőrzésére is. Célom, a nevelőtestülettel együtt, hogy a szülőföld szeretetének magját elültessük minden ránk bízott kisgyermek szívébe – fogalmazott Szász Katalin igazgató.

A falu szülöttjének nevét viseli

Marosi Gergely Siménfalva szülöttje volt, helyi pedagógusként, később pedig Szé­kely­keresztúron a gimnázium igazgatójaként tevékenykedett, nyelvész, szónok, népnevelő, folklórkutatásban jeleskedő személyiség volt. Nevét 1993-ban vette fel az általános iskola, mellszobra az intézmény bejárata mellett látható.

Három az egyben

A Marosi Gergely Általános Iskolához a kobátfalvi Gálfi Sándor és a rugonfalvi Makkai András általános iskola tartozik, 2010 szeptemberében vonták össze az intézményeket. A három településen lévő iskolák gyakorlatilag átfogják a nyikómenti településeket. Mindhárom intézményben előkészítő osztálytól nyolcadik osztályig tanulhatnak a gyermekek, illetve óvodák is működnek normál programmal, azaz 8 és 13 óra között biztosítják a gyermekek felügyeletét. Összesen 335 gyermek tanul a három intézményben, több mint fele ingázik naponta. Két iskolabusz áll a rendelkezésükre, ezek segítségével oldják meg a tizennégy faluból a gyermekek utaztatását. Minden iskolába a környező falvakból járnak a gyermekek. Rugonfalvára például Kiskedéből, Nagykedéből, illetve még a bethfalvi gyermekek közül is járnak néhányan. A siménfalvi iskolába Medesérről, Szentmiklósról és Kiskadácsból, a kobátfalviba pedig Nagy­ka­dá­csból, Cse­hét­fal­váról, Tordátfalváról, Tarcsafalváról, Szentmihályról és Bencédből is szállítanak gyerekeket.
– Ahhoz, hogy minden helyre időben beérjenek, sokkal korábban el kell indulniuk a gyerekeknek, hiszen nem egy útvonalon vannak a települések, de igyekszünk úgy megoldani, hogy mindenkinek megfeleljen. Az óvodásokat külön, későbbi időpontban hozzuk és hamarabb visszük, éppen ezért naponta többször is fordulnak a buszaink – részletezte.

Megszűnő iskolák, összevont osztályok

Bár mind a tizennégy településen működött óvoda és iskola is, az évek, évtizedek során megszűntek a csökkenő gyermeklétszám miatt. Legutóbb a székelyszentmihályi elemi iskola kapujára került lakat. Szász Katalin elmondta, az elmúlt tanévben még működött elemi és óvoda is, ám idén már olyan kevés gyermek maradt, hogy nem lehetett tovább fenntartani. A kevés gyermek miatt az elemi osztályokban így is vannak összevont osztályok mindhárom általános iskolában.
– Sajnos mindhárom iskolában vannak szimultán osztályok már, és ez előrevetíti, hogy a jövőben majd a felsőbb tagozatokon is gond lesz a gyermeklétszámmal. Nagy kihívás lesz, hogy hogyan tudjuk ezt majd megoldani. Célom – és nagyon szeretném –, hogy a lehető leghosszabb ideig fenn tudjuk tartani ezt a három iskolát – mondta az intézményvezető. Mint tájékoztatott, a felsőbb tagozatokon mindhárom iskolában önálló osztályok működnek, kivétel csupán a kobátfalvi hatodik osztály, amely teljes egészében hiányzik. – Abban az évben, amikor előkészítő osztály kellett volna induljon, nem volt egyetlen gyermek sem, tehát már ilyen problémával is találkoztunk.
Szász Katalin hozzátette: a három egységben jelenleg negyvenegy szakképzett pedagógusuk van. A főtantárgyakat oktató pedagógusok általában csak egy adott iskolában oktatnak, de többen is vannak, akik mindhárom településen betanítanak, hogy meglegyen az óraszámuk. Mindhárom egységnél vannak kinevezett pedagógusok, de évente változó kollégáik is. A pedagógusok többsége ingázik, nem helyi, esetleg községbeli lakos.

Hadnagy Éva
Korszerű osztálytermekben tanulhatnak a gyermekek

Szívóhatás, iskolaelhagyás

Az iskolák létszámcsökkenésének egyik oka a város szívóhatása, főleg a Szé­kely­ke­re­sztúr közelében lévő falvakban gyakoribb, hogy Rugonfalva helyett Szé­kely­keresztúrra íratják iskolába a gyermekeket szüleik.
– Lehet, pont azon a két-három gyermeken múlik, hogy nem jön ki az osztálylétszám, ezért szimultán kell tanulniuk a gyermekeknek – mondta az igazgató.
Mindezek mellett a születési ráta csökkenése is igen jelentős, de a lemorzsolódás jelenségével is megküzdenek. Mint Szász Katalin kifejtette, ez az elemi osztályokban még nem jellemző, de hatodik-hetedik osztályokban már megfigyelhető jelenség az iskolaelhagyás.
– Annak ellenére, hogy az állam is biztosít különféle támogatásokat, juttatásokat, amelyek feltétele a jelenlét, elég nehéz behívni és bent tartani az iskolában azokat a hátrányos helyzetben élő gyermekeket, akiknek a szüleik is hasonlóan gondolkodnak – mondta el.

Igény a napközire

Rugonfalván egyetlen összevont óvodai csoport működik egy óvónővel, Siménfalván és Kobátfalván pedig két-két csoport van, mindkettőben vegyes korosztályú gyermekek járnak. Külön épületekben működnek, a jövőben pedig bölcsőde is épül majd a községben. A helyi önkormányzat ugyanis sikeresen pályázott a fejlesztési minisztériumnál, és kormányzati forrásból támogatást nyert egy kis méretű, azaz negyven férőhelyes bölcsőde megépítésére.
– Igény biztos van rá, főleg a két-három év közötti időszak a kritikusabb, amikor nincs, kire hagyni a gyereket. Egyre több szülőtől halljuk, hogy igényük lenne napközire is – ismertette. Mint mondta, a kobátfalvi óvoda épületének bővítésére már egy előtanulmány is készült, de jelentős átalakításokra lenne szükség ahhoz, hogy a célnak megfeleljen, vagyis hogy napközivé alakítsák.

Használható intézmények

A siménfalvi Marosi Gergely Általános Iskola egy hatalmas U alakú épület, amely modern külsővel, rendezett előkerttel, benne hatalmas fenyőfákkal fogadja a betérőket. Az épületbe lépve pedig széles folyosók, világos termek vannak. Szász Katalin elmondta, viszonylag jó állapotban vannak az épületeik, bár folyamatos javításokra van szükség. Ezek finanszírozásába rendszeresen besegít a helyi önkormányzat, akárcsak a fenntartásukba, hiszen három ilyen nagy épületet nem lennének képesek saját költségvetésből fenntartani.
– Az iskolák költségvetését fejkvóta alapján szabták meg, és mi ebből a szempontból hátrányban vagyunk – taglalta az igazgató.
Az iskolaépületek közül a rugonfalviban gázfűtés van, a másik kettőben pedig fával tüzelnek. Az iskolák mindegyikében vannak számítógéptermek, felszerelt labo­ra­tó­riumok, tornaterem, ki­vé­tel Kobátfalva, ahol egy osztálytermet alakítottak át erre a célra. Okoseszközeik is vannak, bár nem minden osztályban, de lehetőség van a használatukra, ha a pedagógusok ezáltal tennék érdekesebbé a tananyagot.
– Célom, hogy a jövőben is kihasználjunk minden adódó pályázati lehetőséget, hogy fejleszthessük eszköztárunkat – ismertette az intézményvezető. Elmondta, nagyon fontosnak tartja a hagyományok ápolását, éppen ezért székely ruhák vásárlására is pályáznának, amelyeket egy-egy rendezvényen felvehetnének a gyerekek, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre kevesebb gyereknek van már saját székely ruhája. – Van is már pár népviselete a rugonfalvi iskolának, de kevés ahhoz, hogy minden gyermeknek jusson, ezért is kellene bővíteni a készletet.
Az iskolákban egyébként táncoktatás is működik pluszóraként délutánonként, heti egy alkalommal. Sportvetélkedőt is rendszeresen szerveztek a pandémia előtti időszakban, a Nyikó-kupán a három egység csapatai mérik össze tudásukat különböző sportvetélkedőkön. Ennek a jövőben is minden bizonnyal lesz folytatása.

Felnőttek második esélye

A siménfalvi iskolában felnőttoktatást is tartanak: tavalyelőtt indult a Második esély program, amelyben olyan felnőtteket oktatnak, akik valamilyen okból korábban nem tudták elvégezni az általános iskolát. Ezúttal megteremtik számukra a felzárkózás lehetőségét. Szász Katalin igazgató elmondta, felnőtt diákjaik többsége a községből származik, de Udvarhelyszék távolabbi részeiről is érkeznek. Általában tömbösített órákat tartanak nekik, heti rendszerességgel.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!