Nemrégiben hozták nyilvánosságra az általános konszolidált költségvetés kilenc hónapi végrehajtására vonatkozó számadatokat. A közpénzügyi miniszter honlapján közölt helyzetjelentésből az derül ki, hogy jobbára kedvezően alakultak a költségvetési bevételek a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva, s bár a kiadási oldalon nagyobb arányú növekedés mutatkozott, egyelőre nem valószínűsíthető a költségvetési hiánycél túllépése. Az is igaz viszont, hogy a beruházások terén augusztus folyamán visszaesés következett be. Annak a találkozónak a témakörét is a költségvetés végrehajtása képezte, amelyre a múlt héten került sor Csíkszeredában, s amelyen részt vettek a Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság, valamint az annak kötelékébe tartozó hat megye közpénzügyi adminisztrációinak a vezető beosztású tisztségviselői. Ennek kapcsán kértük meg Kedves Imre közgazdászt, a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció ügyvezető igazgatóját, hogy ismertesse, miként alakultak a költségvetési bevételek megyénkben. – Amint az ismeretes, februártól a közepes nagyságrendű adófizetők ügykezelése átkerült a regionális vezérigazgatósághoz, s ilyenképpen értelmetlen lenne az összehasonlítás a múlt esztendei számadatokkal. Amúgy számunkra a mérvadó a beütemezett bevételek inkasszálásának a módja. Nos, e tekintetben megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a vezérigazgatóság szintjén megyénk az elmúlt kilenc hónap során a költségvetési bevételek alakulása tekintetében az „élbolyban” volt, mindig is az első három közt helyezkedve el. Kilenc hónap viszonylatában az általános konszolidált költségvetési bevételek volumene mintegy 680,9 millió lej volt, 12,66 százalékkal több, mint amennyi az ütemtervben szerepelt. Mindenekelőtt az állami költségvetés bevételeit kell kiemelnem, amely esetében a bevételek meghaladták a 341 millió lejt, illetve 14,28 százalékkal voltak nagyobbak, mint a programban feltüntetett érték. Amúgy megyénkben az állami költségvetés bevételei tekintetében a legjelentősebb tételt a jövedelmi adó és az áfa képezi. S mindkettő tekintetében kedvezőnek mutatkozott a tendencia. Megemlíthetnénk továbbá azt is, hogy a költségvetési bevételek szempontjából két régió, azaz a csíki és az udvarhelyi zóna a legjelentősebb: azok esetében a már említett 680,9 millió lejes bevételből több mint 525 milliót vallhatnak magukénak a szóban forgó két zónába tartozó adófizetők. És ha már itt tartunk, utalhatok arra is, hogy a megyei adminisztráció szintjén november 30-án összesen 122 149 adófizető szerepelt a nyilvántartásban, ezek közül 107 051 magánszemély, 15 098 jogi személy. A magánszemélyek közül 11 448 volt engedélyezett magánszemély és egyéni vállalkozó. A jogi személyek közül pedig 10 802 kereskedelmi társaság, egyesület és alapítvány, 417 pedig közintézmény. A legtöbb adófizetőt a már említett két zónában, a csíki és az udvarhelyiben tartottuk nyilván, mindkettő esetében több mint 47 000-et. Ez utóbbi két számadat is úgymond igazolja azt a szerepet, amelyet ez a két régió játszik Hargita megye esetében a költségvetési bevételek alakulásában. – A közpénzügyi minisztérium előtérbe helyezi az adófizetési hajlandóság ösztönzését, serkentését, de ennek ellenére országos viszonylatban is sokszor hallani a kényszervégrehajtásokról. Hargita megyében miként értékelhető a helyzet? – Túlontúl jónak, de rossznak sem nevezhetném. Kilenc hónap viszonylatában a különböző kényszervégrehajtási intézkedések nyomán bevételezett összegek 68,6 millió lejt tettek ki, azaz az összbevételeknek a 10,7 százalékát. Országos viszonylatban nem nevezhető ez rossznak, mármint az arányszám, mert vannak olyan megyék is, ahol meghaladja a 15 százalékot. Ezzel nem azt szeretnénk mondani, hogy elégedettek vagyunk. Nem is lehetünk, mert ami kínos és kellemetlen, mármint a kényszervégrehajtás tekintetében az adófizető számára, az a mi szempontunkból sem egyszerű, erőket von el, energiát kell ráfordítanunk, arról nem is beszélve, hogy esetenként az erőfeszítéseinket nemigen koronázza siker. Egyébként a múlt heti tanácskozásunkon is szóba került, hogy más megyék közpénzügyi adminisztrációi is gondokba ütköznek a fizetésképtelenségi, valamint a kényszervégrehajtási eljárások során. Mindezen összefüggésben megemlíteném azt is, hogy az idén több esetben kényszerültünk rá banki folyószámlák letiltására, mint a tavaly, szám szerint 6971 esetben, míg a tavaly 6494-ben. Ezen letiltások nyomán több mint 27 millió lej értékű pénzösszeget sikerült beinkasszálnunk. Csökkent viszont a zár alá helyezések száma, a tavalyi 238-ról az idén 218-ra. De ennek ellenére az értékesítések nyomán bevételezett összegek jóval nagyobbak voltak, mint a tavaly. Hecser Zoltán