Hirdetés

Ha nem megy

Máthé-Háromszéki Eszter
Becsült olvasási idő: 3 perc

„Most nem működik a rendszer, hagyja itt az egészségügyi kártyát, és majd szólunk, ha sikerült megírni a receptet” – hangzik el számtalanszor a háziorvosi rendelőkben, ha épp egy krónikus beteg rendszeresen szedett gyógyszerét próbálja felíratni. „Most nem működik a rendszer, kicsit kell várni, vagy visszajönni később” – így az áramszolgáltató székhelyén, ahová az ügyfél jött tisztázni a túlszámlázást, az óra állását vagy épp a szerződését. „Nem működik az oldal, a robotnál (captcha, a számítástechnikában használt olyan automatikus teszt, ami képes megkülönböztetni az emberi felhasználót a számítógéptől – a szerk. megj.) kivág” – ez már egy hozzászólás a hétfőn elindult helyi roncsautóprogramot hirdető bejegyzés alatt található. 
A fenti felsorolásból is látszik, és nap mint nap tapasztaljuk is, hogy az országos digitalizált rendszerek nem épp felhasználóbarátok, és ha el is tekintünk az előrelátható túlterheltségtől, még akkor is igencsak szeszélyesek: vagy működnek, vagy nem. Életünk minden területére észrevétlenül besomfordált az informatika és az okoseszközök. Vannak helyzetek, ahol rákényszerülünk a használatukra – például az egészségügyi kártya vagy a személyi igazolvány cseréjéhez szükséges előjegyzés esetén, és van, ahová kíváncsiságból, önszántunkból engedjük be, azt remélve, hogy egyszerűbbé válik az életünk: bankkártyára kapjuk a fizetésünk, a chat gpt-t kérjük, hogy fordítson le egy idegen nyelvű dokumentumot, hiszünk az autónk szenzorainak és kijelzőinek, különböző navigációs alkalmazásokat használva közlekedünk külföldön, és telefonról indítjuk a robotporszívót vagy épp a fűtést a lakásunkban.
Az, hogy mennyire érezzük gyorsnak ezt a térhódítást, természetesen attól is függ, hogy mi magunk mennyire voltunk nyitottak az új megoldások felé, de az sem elhanyagolható, hogy Románia nagyon sokáig élen járt a vezetékes internet sebessége szempontjából. Csak most veszítette el vezető szerepét a kelet-európai régióban 100,66 Mbps átlagos letöltési sebességgel, miután az elmúlt egy évben Szlovákia elérte a 138 Mbps-ot. A 220 országban végzett 1,3 milliárd sebességteszt alapján készült tanulmány szerint globális szinten a 15. helyről a 25. helyre esett vissza Románia, de még így is jelentősen jobb helyzetben vagyunk a régió sereghajtóihoz – Albánia (25,36 Mbps), Horvátország (25,72 Mbps) és Bulgária (40,43 Mbps) –, vagy a világszinten utolsókhoz – Szíria (2,3 Mbps), Jemen (1,79 Mbps) és Afganisztán (1,71 Mbps) – képest. 
Viszont hiába „hasít a net”, ha a rendszer, amire vagy amivel használnánk, több sebből vérzik. Hogy csak a legbanálisabb példát említsem: vihar után rendszerint számtalan háztartás marad villanyáram és internet nélkül, mégis csekély szándékot látok a vezetékek földbe helyezésére, inkább a nagy sietségben ott hagyunk feltekerve pár méter kábelt a póznán. Mint amikor jól megpakoljuk a bevásárlókosarat, és szólnak, hogy nem működik a kártyás fizetés, mi pedig éhesen állunk készpénz nélkül, és már azt is bánjuk, hogy az autó ülése alatt találtunk egy kallódó 50 banist a bevásárlókosár eloldásához.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!