A Tusnádfürdőt érintő két legfontosabb témáról, a turizmusról és a medvekérdésről beszélgettünk Imecs Istvánnal, az Accent GeoÖkológiai Szervezet munkatársával. A szervezet brassói székhelyű, Hargita megyében egyetlen munkapontja van, a tusnádfürdői. Az ott dolgozó biológussal körbejártuk, milyen kilátások, megoldások vannak, akár pályázati úton is. Nagyjából tizenkét éve kezdett el foglalkozni védett területek kezelésével az Accent GeoÖkológiai Szervezet. Imecs István 2010-ben csatlakozott a szervezethez, és annak a tusnádfürdői munkapontján dolgozik. Az egyesület már jóval előtte tevékenykedett a településen. – Az egyesület székhelye Bras­sóban van. Tusnádfürdői mun­kapontján olyan helyi civil kez­de­ményezésekkel foglalkozik, ame­lyek hiányosak voltak – mondta Imecs. Mint részletezte, ezek között vannak gyermekeknek szervezett események, például a kör­nyezet­tudatosabb nevelés, takarítás, természetjárás stb. – A nagy változás akkor kezdődött, amikor az egyesület a védett területek kezelésével kezdett el foglalkozni. Ez 2010-ben történt, ekkor csatlakoztam én is hozzájuk. Az egyesület megpályázta a Tus­nád­fürdő melletti Sólyomkő Természetvédelmi Terület és az Alcsíki-medence Natura 2000-es terület gondnokságát. Attól a ponttól, mondhatni, komolyabban kezdtünk el működni, addig főleg szabadidős tevékenységként, magánvonalon, hobbiból vagy passzióból, kinek milyen kedvelt tevékenysége volt, azt próbálta az egyesületen belül végezni. 2010-től kezdve kiterjesztettük tevékenységünket Tusnádfürdőn túl Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon és Tusnád községre is, ahol szintén vannak védett területek. Korábban aktívan részt vettek a helyi oktatási intézmények életében is. Mindez viszont már a múlté, ugyanis 2019 óta a védett területek kezelését egy állami központosított intézmény vette át, a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége (ANANP). A Hargita megyei védett területek kezelését igazgató kirendeltség a megyei tanács csíkszeredai épületében kapott helyet. Eddig úgy volt, hogy civil szervezetek vagy bárki, aki megfelelt a kritériumoknak, foglalkozhatott az üggyel. Most viszont állami intézmény dolgozik ezzel. – Az egyesületünk számára fontos volt, hogy tevékenységünket összekössük a turizmussal. Tusnádfürdő az idegenforgalomból él, és a védett területek fenntarthatósága sok esetben a látogatóknak köszönhető. Tusnádfürdőt sokan látogatják, mert kedvelt turisztikai célpont, ahová kisétálnak, ahol túráznak az emberek – hívta fel a figyelmet Imecs István. Hozzátette: az egyesület szerepe, hogy rendszerezze ezt. A turisztikai célpontokhoz, például a Sólyomkőhöz ösvény vezetett, de mindenki ott járkált, ahol akart, ezért az Accent szervezet tagjai táblákat helyeztek ki, felmérték a terepet, rendbe tették a turisztikai célpontokat és környéküket. – Rendeztük a terepet, a kilátót is úgy oldottuk meg, hogy minden alapvető információ három nyelven elérhető legyen, bárki számára, aki odamegy. Ez folyamatos munkát igényelt, a karbantartási munkától kezdve az állandó jelenléten át, hulladékot kellett gyűjteni, mert az emberek a tele palackot felviszik, de az ürest már otthagyják. Úgyhogy összekötjük a természetvédelmet a turizmussal. Sok más vonalon is tevékenykedtünk, az alcsíki községekben például tanösvényeket építettünk ki – mondta az Accent tusnádfürdői munkatársa. [caption id="attachment_150526" align="alignnone" width="2000"] Kijelölték a turisták által is közkedvelt természeti látványosságokhoz vezető ösvényeket[/caption] Változó tagság Az alapító tagok brassóiak voltak, de Tusnádfürdőn volt érdekeltségük, így kezdtek el a városban tevékenykedni. Kezdetben a turisztikai érdekeltségek miatt kijártak, ez a későbbiekben sem változott, a székhely Brassóban maradt, de létesült egy tusnádfürdői munkapont. Az egyesületnek kizárólag Tusnádfürdőn és környékén voltak különböző tevékenységei. Az egyesületi tagok létszáma pályázatfüggő, voltak időszakok, amikor hat-nyolc állandó alkalmazott dolgozott a pályázatok révén, míg időszakos munkákban tíz-húsz emberrel is együttműködtek. – Ezekben az időszakokban tényleg sok ember megfordult az egyesületnél. Jelenleg öt alkalmazott van, pályázatból, de ezek közül csak kettő a szervezet tagja. Ezenkívül még több bedolgozónk van – mondta István. Az egyesület munkatársa kiemelte, hogy az Alcsíki-medence Natura 2000-es területre, amely kétezer-hétszáz hektáros védett területet foglalt magában, volt két olyan évük, amikor két terepjárós felügyelőt alkalmaztak. Feladatkörükbe tartozott, hogy a természetkárosításokat felügyeljék, de a sok karbantartó munka is rájuk hárult. Állandó jelenlétük mellett is alig lehetett kézben tartani a helyzeteket, úgyhogy az adminisztrációval még ketten dolgoztak a háttérben. – Ilyenkor az ember elgondolkodik a saját tapasztalata alapján, hogy például tíz emberrel az egész megyében hogy lehet ezt csinálni. Szinte képtelenség – fejtette ki véleményét a tusnádfürdői biológus. [caption id="attachment_150527" align="alignnone" width="2560"] Az egyesület a fiatalok képzésére is hangsúlyt fektet[/caption] Gazdag tevékenység Rengeteg eseményt szerveztek, versenyeket, iskolán kívüli tevékenységeket, folyamatos oktatási programjaik voltak minden évben. Ezeket most is folytatják, mondta Imecs. Hozzátette: 2015-től az ökoturizmus irányába való elmozdulással jött egy olyan lehetőségük, hogy bekerüljenek egy ökoturisztikai desztinációt kijelölő programba. – Földrajzilag körülhatárolt területeket térképeztünk fel, melyeken vannak védett területek. Ezekhez most már csatlakozott a Szent Anna-tó, a Mohos is, Csíkkozmás és Lázárfalva településekkel, az Alcsíki-medence Natura 2000-es területet érintő települések mellé. Szolgáltatásokat, szálláshelyeket népszerűsítünk, vagy próbálunk csoportosítani és csomagban ajánlani természetbarát szolgáltatásokat, ami megfelel az uniós ökoturisztikai direktíváknak vagy elvárásoknak. Az országban nem sok ilyen van, ez a program összesen hétnek a fejlesztésével foglalkozott. Vannak olyan szolgáltatók az alcsíki zónában, amelyek nagyon lelkesen álltak emögé, például lovas turizmussal, szekerezéssel, szánozással foglalkozók – példázta a program lényegét Imecs István. Folyamatos kapcsolat a helyi hivatalokkal Az ökoturisztikai desztináció fenntartását, illetve működését érintő tényezők miatt a helyi polgármesteri hivatalokkal szoros kapcsolatban vannak, és állandó segítséget biztosítanak, mert alapvetően az önkormányzatok azok, amelyek biztosítják az események logisztikai hátterét, és a helyi emberekkel, helyi szolgáltatókkal való kapcsolattartásban is sokat segítenek. – Kisebb-nagyobb pályázatokban mindig partnerek voltak a hivatalok, ami azt jelentette, hogy valamilyen mértékben a helyi település is előnyt szerzett abból, hogy egy civil szervezettel vagy most már a desztinációfejlesztési egységgel együttműködött. Tehát a közös munkával a helyi települések is előnyt kovácsoltak, például volt egy olyan lehetőség, amiből napelemes megvilágítással minden településen egy turisztikailag is látványos fizikai objektumot tudtunk megvilágítani. Ilyen volt Tusnádfürdőn az Apor-bástya – szemléltette az egyesületvezető. [caption id="attachment_150528" align="alignnone" width="2000"] Az év minden napjára jut munka[/caption] Megkerülhetetlen a medvekérdés Tusnádfürdőn a medveügy 2009 óta erősödött fel. Már 2009-ben bezárták a város mellett található nyitott hulladéktárolót, melynek területén tizenöt-húsz medve éldegélt. – Ezt bezárták, és egyszer csak addig nem ismert vagy nem tapasztalt módon a medvék elkezdtek bejárni a városba. Az ötvenes évek óta élnek felmenőim Tusnádfürdőn, de nem tapasztaltak ilyen helyzetet. Szép lassan át kellett állni mentalitásban is arra, hogy itt most a medvékkel való együttélés terén valamit tenni kell. Ugyanis a két hegység között ez egy átjárózóna, a Hargita és a Csíki-havasok déli találkozási pontja, tehát itt medve mindig lesz, az erdőben élünk – hangsúlyozta István. A szakember úgy látja, jelen pillanatban alternatív megoldásokat kell keresni. – Másfél éve az új városvezetés nyitott arra, hogy egy medveszakértői munkacsoportot hozzon létre, melyben önkéntesen dolgoznak szakértők is. Ez a munkacsoport már rengeteg eredményt elért, rá tudott mutatni, hol vannak a problémák a városban, például a kukák terén is teljesen új stratégia mentén fogunk tudni eljárni. Emellett a városban rengeteg átláthatatlan zóna volt, főleg elhanyagolt zöldövezetek, amiket most már a város karbantart. Nagyon fontos a láthatóság, hogy te időben lásd meg a medvét, illetve ő is lásson meg téged időben, ne legyenek olyan foltok, ahol nappal is ott tud időzni a medve, tehát ne legyen neki lehetősége elbújni. Ez viszont nem azt jelenti, hogy most ki kell vágni minden fát a városban. Azt jelenti, hogy átláthatóvá kell tenni a járható felületek mentén lévő zöldövezeteket, tehát öt-tíz méterre lássál be mindenhová, és onnan is, ha a medve kijön, vegyen észre, ne legyenek olyan interakciók, melyek ijedségen alapuló önvédelmi reakciókat idéznek elő – részletezte a várost érintő medvekérdést Imecs István. Mint elmondta, a fentieken kívül felmérték azokat a pontokat, ahol a medvék bejárnak, illetve azt, ami a medvének etetési forrás lehet a városban. – Tavaly nyáron egy egyetemistáknak szervezett terepgyakorlaton végeztünk átfogó felmérést a villanypásztor hatékonyságát tekintve, rengeteg jó eredményt sikerült ebből kihozni. Akkor értettük meg, milyen fontos szerepe volt a 2019-ben elindított helyi és megyei tanácsi közös kezdeményezésnek, amely egy helyi határozatot eredményezett. Ennek értelmében közpénzből villanypásztorrendszereket vásároltak, és mindenki, akinek tusnádfürdői lakcím szerepelt a személyi igazolványában, igényelhetett egy villanypásztort meghatározott hosszúságú kábellel, egy cég pedig felszerelte őket. 2019-ben robbanásszerűen megnőtt a villanypásztorok száma a városban, két év után próbáltuk felmérni, hány van belőlük, mennyire hatékonyak, hol vannak a problémák, és hogy lehet ezeken javítani. Mindez a megyei tanács és a helyi hivatal együttműködésének az eredménye, amit az új városvezetés folytat – világított rá Imecs a medveprobléma egyik orvoslási lehetőségére. Látogatóközpont kitömött nagyvadakkal Tusnádfürdőn, ahol folyamatosan átjárnak a nagyvadak, meg kell oldani, hogy a lehető legkisebb legyen a konfliktus állat és ember között, véli a szakember. – Említenék néhány pontot a nemrég egy helyi civil szervezettel (Vox Iuventutis Egyesület) és a polgármesteri hivatallal partnerségben elindított WatchBear & AdvoCity – medvék és emberek egy közös jövőért című pályázatunkból. Egy olyan látogatóközpontot fogunk létrehozni, amelyben élethű kitömött medvék lesznek diorámákban, különböző élethelyzetekben, pozíciókban. Ezt fejlesztjük, folyamatosan továbbépítjük. Egy interaktív oktatóközpont lesz ez, amely azt hivatott megcélozni, hogy a turisták, helyiek, diákok, környékbeli diákok vagy más érdeklődők testközelből lássák, ismerjék meg a medvét, ne az utcán, este keresgéljék azt. Ne dobáljanak ételt utána szelfizés céljából. Legyen lehetőségük szembenézni, megtapasztalni dolgokat, szakemberektől halljanak mindent, amit a medvékről tudni kell, és ne az utcáról gyűjtsék be azt. Mivel Tusnádfürdő tranzitváros, több százezer ember fordul meg egy évben a településen. 99,9 százalékuk nem látott, nem hallott semmit a medvékről, de azt tudja, hogy a városban vannak, s lehet látni, lehet fotózni. Megpróbáljuk ezt egy kicsit megelőzni azzal, hogy minél több információt, szakemberektől, testközelből adunk át az ideérkező turistáknak, főleg a gyermekeknek. Terveink szerint öt medvével indulunk, de úgy néz ki, van rá lehetőségünk, hogy ezt addig bővítsük, amíg csak tudjuk, amíg az anyagi keretek engedik. Egy elég komoly látogatási központ létrehozása a cél, ahová mindenféle medvetematikájú eseményt lehet szervezni, de a turizmusban is nagyon erősen jelen tud lenni – mondta a szervezet képviselője. Idén fesztivált szerveznek, csak medvetematikájú eseményekkel. – Ezekből kiemelném, ami nekem is a legfontosabb, lévén, hogy én is biológus vagyok: egy olyan szakmai konferenciát fogunk elindítani a városban, amely csak a medve-ember együttélést megcélzó tanulmányok bemutatásáról szól, és kizárólag tudományos jellegű. Nyilván, a célja az, hogy minél jobban népszerűsítsük azokat a tudományos munkákat, amelyek hasonló zónákban születtek, nem feltétlenül Romániában, hogy tapasztaljunk, halljunk, lássunk olyan megoldásokat, melyek nekünk is jól jöhetnek, kivitelezhetők lesznek. Kettőt fogunk szervezni a pályázatból, de szeretnénk, ha utána annyira beindulna, hogy hosszú távon fenntarthatóvá válik. Olyan stratégiákat szeretnénk kidolgozni, melyek hosszú távon fenntartják ezt a rendszert, és a medve-ember együttélésnek a megelőző intézkedéseire összpontosítanak. Nagyon hosszú folyamatról beszélünk, melynek a kívánt eredménye, hogy tudjuk pontosan, mire van szüksége a városnak, házszámra lebontva. Az a baj, mi azt láttuk, hogy mivel általában a kisembernek nincs elég hangja, a döntéshozás mindig a hangos emberek véleménye felé csúszik el. Ám azért vezettük be az adatgyűjtést, az adatalapú döntéshozás fontosságát, illetve a statisztikát, hogy a hangos embernek is csak egy véleménye legyen, és annak is, akivel nem találkozunk soha, ugyanolyan hangsúlyos legyen a véleménye. Így látjuk meg valójában, milyen sok probléma van, ami nem is jut el a polgármesteri hivatalig. Amikor először kivetítettük az eredményeinket a felmérésekről, akkor tapasztaltuk, hogy a hivatal csodálkozik, van legalább húsz olyan dolog, amire nem is gondolt soha senki, márpedig lehet, hogy a közintézményeknek lenne a legnagyobb szavuk, a legnagyobb hatékonyságuk és hatáskörük beavatkozni. Ez nem jelenti azt, hogy nem végzik jól a munkájukat, hanem azt bizonyítja, hogy még hatékonyabb adatgyűjtés és elemzés szükséges a településléptékű döntéshozásokhoz. Megreformálnák a hulladékgazdálkodást Az egyesület partner a Környezetbarát állampolgárok című pályázatban – a Vox Iuventutis Egyesület a kivitelező, további partner a polgármesteri hivatal –, amellyel a helyi hulladékgazdálkodás megreformálására törekednek, a medve-ember együttélés kontextusában is. – Helyi komposztálórendszert üzemelünk be. Működik már a rendszeres olajgyűjtés, és a szelektív hulladékgyűjtést is népszerűsítjük különböző eseményeken. Mindkét fent említett pályázatot az Active Citizens Fund Románia támogatásával, Izland, Liechtenstein és Norvégia finanszírozza az EGT Alapok 2014–2021 által. Az elmúlt egy-két évben intenzív lett a civil szervezetek jelenléte a városban – zárta beszélgetésünket Imecs István.

Vlaicu Lajos