A járvány miatt ma ünneplik meg Székelyudvarhelyen azt a ritka társadalmi jelenséget, amit száz év alatt csak a világháborúk tudtak megszakítani, mert jöhettek az érák, a labda mindenkor gömbölyű maradt, és mindig arra ment, amerre rúgták. Nem volt ez másképp a Küküllő partján sem. A székelyudvarhelyi nagypályás labdarúgás 100 évének megünneplését tavaly őszre tervezték, könyvbemutatóval, ifi-tornával, gálameccsel, de az ünnepi tervet teljesen átírta a járványügyi helyzet. Egy maratoni rádióműsorban megszólaltatták az udvarhelyi labdarúgás elmúlt néhány évtizedének jeles képviselőit, a gyermekek focitornáját, ha szűkebb körben is, de lebonyolították, és a 100 év focijáról szóló könyv is napvilágot látott. A hagyományos értelemben vett bemutatóra, illetve a többi ünnepi eseményre mostanáig várni kellett. Ma a 16 órára előrehozott 3. ligás SZFC – FC Pucioasa mérkőzés vezeti fel az ünneplést. Az udvarhelyi fiúk a rájátszás utolsó hazai mérkőzését játsszák, legközelebb már az osztályozóra várják a szurkolókat. Mivel a helyi foci 100 évét az 1921-es Székelyudvarhely – Székelykeresztúr labdarúgó-mérkőzéstől számítják, 18 órakor kezdődik az öregfiúk gálameccse, amikor a két város immár korosodó, kopaszodó és pocakosodó labdarúgói idézik fel egy-egy csellel, vagy éppen egy zseniális mozdulattal a város labdarúgómúltjának néhány évtizedét. Este nyolc órától a városházán folytatódik az ünneplés, itt mutatják be Katona Zoltán székelyudvarhelyi újságíró legújabb kötetét, amelyet kollégájával, Zátyi Tiborral jegyez: a székelyudvarhelyi labdarúgás 100 éves történelmét bemutató Kapuról kapura, a vásártértől a sétatérig című kiadványt.

Szász Csaba