Talán nem véletlenül utalt arra Viorica Dăncilă a múlt heti kormányülést felvezető expozéjában arra, hogy vannak olyanok, akik a valós helyzetismeret hiányában vagy annak mellőzésével, sőt esetenként rosszindulatú módon „rémhírkeltéssel” töltik az idejüket, s nyilatkoznak összevissza. Ilyen összefüggésben többek között azt nyomatékolta, hogy igenis lesz pénz ezentúl is a közszférai bérek, valamint a nyugdíjak kifizetésére. Valóban vannak homályosan, pontatlanul megfogalmazott vélemények, nyilatkozatok, de ugyanakkor a kormányzati illetékesek sem mindig törekednek a teljes igazságra, s ahogy mondani szokták, az éremnek csak az egyik felét „mutatják meg”. A kormányfő maga is úgymond manipulált, amikor az üdülési utalványokról beszélt, és egyes tényállásokat elhallgatva ugyancsak félretájékoztatott. [caption id="attachment_81279" align="aligncenter" width="1000"] Marius Budăi szerint ebben a hónapban megugrott a nyugdíjasok száma...[/caption] Kezdenénk a nyugdíjpont értéke megemelésének a témakörével. Az elmúlt héten, el egészen péntekig egyes kereskedelmi hírtelevíziók untig azt hangoztatták, hogy a soron következő kormányülésen meghozandó jogszabály révén január 1-ről elnapolják a szóban forgó emelést. Innen már csak egy lépés volt addig, hogy nincs pénz, nem lesz pénz a nyugdíjak fedezésére. És valóban rémhírkeltéssel állunk szemben, mert erről az időpontról hivatalosan senki nem nyilatkozott. Igaz, hogy annak idején az év elején került sor az indexálásra, de a jelenlegi kormánypárt elejébe ment a dolgoknak, s kétszer is megemelte a nyugdíjpont értékét, legutóbb július 1-től. Hónapokkal ezelőtt, amikor a kormánypárt illetékesei, mindenekelőtt Liviu Dragnea pártelnök és az egykori munkaügyi miniszter, Olguța Vasilescu, azt hangoztatták, hogy a nyugdíjpont értékének soron következő megemelése 2019. július 1-től lesz esedékes. Időközben nyilvánosságra került a szóban forgó törvénytervezet, abban viszont 2019 szeptembere szerepelt, s akkortól emelkedne meg 1265 lejre, majd 2020. szeptember 1-től 1775 lejre, ezt követően pedig 2021. szeptember 1-től 1875 lejre. Ennek ellenére augusztus folyamán is a munkaügyi miniszter többször is 2019. július 1-ét emlegetett. Ezek szerint a 2019. január 1-i időpont valakiknek a fantáziájában születhetett meg, s azt kürtölték világgá most újólag is egyes kereskedelmi hírtelevíziók. Amúgy az új nyugdíjtörvény elfogadását legkésőbb október végére ígérte a képviselőház elnöke, Liviu Dragnea, de az egyelőre csak a szenátuson ment át, s ott is csak a harmadik nekifutásra, a képviselőházban pedig ezekben a napokban zajlik annak vitája, s talán e héten elfogadásra is kerül. Azt viszont nehéz lenne megjósolni, hogy az esztendő végéig kihirdetődik-e vagy sem, illetve megjelenik-e vagy sem a Hivatalos Közlönyben… Nem volt, de lett Amikor a kormányfő expozéja elhangzott, a nyugdíjak folyósítására szükséges pénzalap még nem volt meg. Ezt azért mondjuk, mert ha meglett volna, nem kellett volna aznap ama kormányhatározatot elfogadni, amely révén a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból pótlólagosan mintegy 42,6 millió lejt utaltak át a szaktárca költségvetésébe, illetve a nyugdíjalap kipótlására. Ez a kormányhatározat a 2018/946-os a Hivatalos Közlöny tegnapi, azaz december 10-i számában jelent meg. És egy másik kormányhatározat, a 2018/939-es révén 670 000 lejt a nyugdíj folyósításával kapcsolatos megemelt, az Országos Nyugdíjpénztár által fizetendő, postai díjszabásokra. Tehát nem volt pénz, de lett. (Közvetlenül nem idetartozik, de utalnunk kell arra is, hogy a pénteken elfogadott és a Hivatalos Közlönyben még aznap megjelent 2018/935-ös kormányhatározat révén 400 lejre emelték meg a háborús veteránokat, a hadiözvegyeket és másabb kategóriákat megillető lakbér-, villamosenergia- és fűtéstámogatási éves segélyt. Ez egyébként a múlt esztendőben 370 lej volt. A kormányfő azt ígérte, hogy a szóban forgó támogatás folyósítására a nyugdíjak kifizetésével egyidejűleg kerül sor, holott abban az időpontban, azaz december 7-én, az érintett személyek jelentős hányada már postai úton kézhez kapta a december havi járandóságot.) És, ha már itt tartunk, megemlíthetjük azt is, hogy az általános konszolidált költségvetés 10 havi végrehajtására vonatkozó helyzetjelentésből az derül ki, hogy az állami társadalombiztosítási költségvetés több mint 330 millió lejes hiánnyal zárult, míg a múlt esztendő azonos időszakában közel 303 millió lejes többlettel. (A helyes és a reális helyzetértékelés érdekében: 2017 első tíz hónapja során az állami társadalombiztosítási költségvetés bevételi oldalán 36,2 milliárd lejjel „jelentkeztek” (+34%), az utóbbi pedig 4,8 milliárd lejjel. Nyomatékolandó azonban, ami amúgy köztudott, nevezetesen az, hogy január 1-től gyökeresen módosult a társadalombiztosítási hozzájárulási fizetési kötelezettségeknek a rendszere, ami fordulatot jelentett a bevételek kedvezőbb alakulása szempontjából is.) Ezek szerint nem volt pénz a decemberi összes nyugdíj kifizetésére, s ezért vált szükségessé a már említett pótlólagos kiutalás. Marius Budăi tárcavezető erről a tényállásról megfeledkezett, illetve nem kívánt utalni, hanem egy igen kacskaringós magyarázkodásba fogott: szerinte azért volt szükség erre a kiegészítésre, mert az előjelzettnél nagyobb arányban nőtt a nyugdíjasok száma és módosult azok struktúrája. Érdekes, hogy ez a növekedés a november 30-i költségvetés-kiigazítás után következett be, illetve következhetett be, méghozzá csodával határos módon. Arról nem is beszélve, hogy abból a kiigazításból ugyancsak részesült a munkaügyi minisztérium, pótlólagosan 787 millió lejjel. Az is „érdekes”, legalábbis a munkaügyi miniszter szerint, hogy az esztendő utolsó hónapjában a becslésnél jóval nagyobb mértékben „szaporodtak” a nyugdíjasok, és soraikban egyetlen haláleset sem következett be. Legalábbis közvetve ezt lehetne kihámozni a tárcavezetői nyilatkozatból, pontosabban „félretájékoztatásból”. Marad, ahogy volt Amolyan fegyvertényként jelentette be Dăncilă kormányfő annak az intézkedésnek a folytatását, amely hozzájárult a romániai turizmus fejlődéséhez. Az 1450 lej értékű utazási utalványokról van szó, amelyekre jogosultak lesznek a közszférai alkalmazottak a 2019 és 2020-as években is. A kormányfő szerint ez egy nagyra értékelt intézkedés, s annak révén ebben az esztendőben több mint 1 200 000 személy részesült utazási utalványban. Kétségtelen és vitathatatlan, hogy az alkalmazottak túlnyomó részében kedvező fogadtatásra talált az utazási utalvány rendszere, de ami annak a jövő esztendei folytatását illeti, egy 2019. január 1-től hatályba lépő törvény szerint másabb, azaz „magasabb szinten” kellett volna arra sor kerüljön. A 2018/165-ös, az értékjegyek nyújtására vonatkozó törvényről van szó, amelynek viszont az étkezési jegyre és az üdülési utalványra vonatkozó előírásai a közszférai intézményrendszer személyzete esetében nem alkalmazandóak, hanem a 2017/153-as egységes bérezési kerettörvénynek a december 1-től hatályossá vált 18-as, illetve 26-os szakaszának az előírásai. Ez utóbbi értelmében 2018. december 1-től a hitelutalványozóknak kötelező módon üdülési illetményt kell juttassanak (pontosabban kellett volna), amely módozatát kormányhatározat révén kell (kellett volna) megállapítani. Ugyanakkor a szóban forgó üdülési illetménynek az éves értéke a kifizetés alatt álló országos garantált minimális bruttó bérével kellett volna egyenlő legyen. (Az más ügy, hogy 2019-ben melyik minimálbér lesz, lehet a mérvadó, a 2080 lejes vagy esetleg a 2350 lejes.) Azért indokolt a „kellett volna” szintagma használata, mert mindez már a múlté, azaz az értékszint nem, mert az továbbra is a múlt esztendei marad, ugyanis ezt írja elő a múlt pénteki kormányülésen elfogadott egyes határidőket is elnapoló sürgősségi kormányrendelet. Ugyanakkor az úgymond „belerúg” a már említett 2018/165-ös, az értékjegyek nyújtására vonatkozó törvénybe is, olyan értelemben, hogy annak VI-os, az utazási utalványokra vonatkozó fejezete (azaz 24-27-es szakaszok) csak 2021 januárjától válnak hatályossá. Nos, ha ez így igaz, márpedig igaz, akkor a privát szférában is érvényben maradnak az eddig hatályos jogszabályozások, mármint az üdülési utalványokra vonatkozóan. (Az utólag módosított és kiegészített 2009/8-as sürgősségi kormányrendeletről van szó.) Úgyszintén a 2017/153-as közszférai bérezési kerettörvénynek a már említett 26-os szakasza előírásai is csak 2021. január 1-től válnak hatályossá. Utalnunk kell az utazási utalványok kapcsán egy másabb félretájékoztatásra is: országos napilapban tegnap azt olvashattuk, hogy „két évvel halasztja el ugyanakkor a kormány a 2017/153-as számú, a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény azon előírását, ami szerint üdülési prémiumot is lehet nyújtani a közszférában dolgozóknak”. Teljesen felesleges és megalapozatlan az „is” szócska. Ilyen „is” nem létezik, sőt. A január elsején hatályba lépő már említett 2018/165-ös törvény tételesen kimondja, hogy az üdülés tekintetében nem lehetséges kétféle juttatás, csak egy. Nevezetesen üdülési utalvány, illetve üdülési illetmény a közszférai intézményrendszerben. Az más ügy, hogy a szóban forgó törvény alkalmazásának a módszertani normáit jóváhagyó kormányhatározat mindmáig nem jelent meg, holott annak meghozatalának a határideje szeptember közepén lejárt. Egyébként az idei üdülési utalványok tekintetében volt némi félreértés a kormányfő és a tárcavezető között: az előbbi a már említett expozéjában azt hangoztatta, hogy az idén országos viszonylatban több mint 1,2 millió személy részesült utalványban, a tárcavezető szerint ugyanannyi, de ő a közszférára értette ezt a számot. A kettő viszont nem mindegy! Ugyanakkor félhivatalos értesüléseink szerint még vannak az országban olyan közintézmények, ahol az üdülési utalványok nem jutottak el a jogosultakhoz, holott a „juttatás” határideje már lejárt. Ugyan nem idetartozik, de a kormány az utóbbi időben érthetetlen és elfogadhatatlan módon megfeledkezett egy másik közszférai béren kívüli juttatásról: december 1-től a bérezési kerettörvény 18-as szakasza értelmében havi étkezési illetményt kell juttatni. Erről az illetményről mostanság nemigen hallani. Hecser Zoltán