erős felhőzet
Felmérés készült Hargita megyéről
Hargita megyében tavaly a négyévesnél kisebb gyermekek körében 30 halálesetet jegyeztek – ezzel a megye az országos átlag alatt teljesít. A kisgyermekkori halandósággal kapcsolatban a dr. Bokor Márton által végzett felmérés eredményeit a tegnapi prefektusi kollégium ez évi utolsó ülésén dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője ismertette.
[caption id="attachment_62136" align="aligncenter" width="2600"]
Tar Gyöngyi. Átlagosnál rosszabb évről számolt be Fotó: László F. Csaba[/caption]
A gyermekhalandóság mutatóját aszerint állapítják meg, hogy 1000 újszülöttre hány haláleset jut. A születéskor várható élettartam becslése mellett egy régió társadalmi és gazdasági fejlettségét, valamint a népesség általános egészségi állapotát a csecsemőhalandósági mutatók is jól modellezik – olvasható abban a felmérésben, amelyet az igazgató ismertetett.
A kockázati tényezők között szerepel mind az anya, mind pedig a gyermek méhen belüli egészségi állapota, de olyan külső tényezők is negatívan befolyásolhatják a kisbaba állapotát, mint a természeti környezet, a rendszeres nőgyógyászati látogatás hiánya, az alacsony jövedelem és iskolázatlanság, alultápláltság, valamint a rossz lakhatási körülmények.
Az Európai Unióban Románia áll az utolsó helyen az ötéves kor alatti gyermekhalálozások terén: évente mintegy 2000 kisgyermek veszíti életét, amire az is magyarázattal szolgál, hogy az Unió országai közül hazánk költi nemzeti össztermékének legkisebb hányadát az egészségügyre, valamint a közoktatásra. Míg Romániában 1000 újszülöttre 7,6 haláleset jut, addig az Unióban 3,6.
Hargita megyében tavaly 30 kisgyermekkori halálesetet jegyeztek, 18-at közvetlenül a születés után, 8-at egyéves kor alatt és 4-et az egy- és négyéves közötti korcsoportban. Az anyukák többsége falusi környezetben élt, hárman analfabéták, négyen csak elemi iskolába jártak, öten elvégezték a nyolc általánost, öten középiskolát végeztek és egy anyukának felsőfokú végzettsége volt. A 30-ból 3 anyuka 20 éves kora előtt szült. Tar Gyöngyi elmondta, hogy a megye régiói közül egyik sem emelkedik ki gyermekhalandóság szempontjából, és 2016 az átlagosnál rosszabb év volt.
Márk Boglárka
Tar Gyöngyi. Átlagosnál rosszabb évről számolt be Fotó: László F. Csaba[/caption]
A gyermekhalandóság mutatóját aszerint állapítják meg, hogy 1000 újszülöttre hány haláleset jut. A születéskor várható élettartam becslése mellett egy régió társadalmi és gazdasági fejlettségét, valamint a népesség általános egészségi állapotát a csecsemőhalandósági mutatók is jól modellezik – olvasható abban a felmérésben, amelyet az igazgató ismertetett.
A kockázati tényezők között szerepel mind az anya, mind pedig a gyermek méhen belüli egészségi állapota, de olyan külső tényezők is negatívan befolyásolhatják a kisbaba állapotát, mint a természeti környezet, a rendszeres nőgyógyászati látogatás hiánya, az alacsony jövedelem és iskolázatlanság, alultápláltság, valamint a rossz lakhatási körülmények.
Az Európai Unióban Románia áll az utolsó helyen az ötéves kor alatti gyermekhalálozások terén: évente mintegy 2000 kisgyermek veszíti életét, amire az is magyarázattal szolgál, hogy az Unió országai közül hazánk költi nemzeti össztermékének legkisebb hányadát az egészségügyre, valamint a közoktatásra. Míg Romániában 1000 újszülöttre 7,6 haláleset jut, addig az Unióban 3,6.
Hargita megyében tavaly 30 kisgyermekkori halálesetet jegyeztek, 18-at közvetlenül a születés után, 8-at egyéves kor alatt és 4-et az egy- és négyéves közötti korcsoportban. Az anyukák többsége falusi környezetben élt, hárman analfabéták, négyen csak elemi iskolába jártak, öten elvégezték a nyolc általánost, öten középiskolát végeztek és egy anyukának felsőfokú végzettsége volt. A 30-ból 3 anyuka 20 éves kora előtt szült. Tar Gyöngyi elmondta, hogy a megye régiói közül egyik sem emelkedik ki gyermekhalandóság szempontjából, és 2016 az átlagosnál rosszabb év volt.
Márk Boglárka
.jpg)
