Amint arról már korábban beszámoltunk, VI–X. osztályos diákok számára hirdetett játékot az Erdélyi Ferences Rendtartomány Gyűjtőlevéltára. A tavaly októberben kezdődött és június végéig tartó Ferences ki mit tud? játékos feladatok célja közelebb vinni a fiatalokhoz a 800 éves ferences lelkiség és történet részleteit, különösen az erdélyi vonatkozásokra. A havi feladatokat a Vasárnap című újság, a romkat.ro portál és a Hargita Népe minden hónap elején közli. A megoldásokat pedig az adott hónap végéig, azaz 30-ig postán az Oficiul Provincial al Franciscanilor – Ferences ki mit tud játék Mun. Cluj-Napoca, str. Emile Zola, nr. 4, 400112, jud. Cluj címre vagy az ofmjatek@gmail.com e-mail-címre várják. A diákok jutalma a lelki és szellemi fejlődés, de emellett számos egyedi ajándékot, és a játék végére egy meglepetést is tartogatnak a szervezők. A februári hónap tematikái, fel­adatai: a kolozsvári és a csíksomlyói ferencesek. A ferences szerzetesek Kolozsváron, a Kincses Városban való letelepítése Mátyás királyhoz kötődik – bár az igazságos uralkodó nem élhette meg, hogy életében elkészüljön a kolostor, de utódai befejeztették. Sajnos a reformáció ideje alatt a ferenceseket is elűzték a városból. A kolostorukat, templomukat a visszajövetelük után nem kaphatták vissza, helyette a volt domonkos, majd jezsuita szerzetesek romos épületét kapták meg. Azt felújítva ma is otthont ad a kolozsvári ferenceseknek. A műemlék együttes a város legrégebbi részén, az Óvárban a Karolina téren, Mátyás király szülőházától néhány lépésre található. A kolostor épülete kétemeletes, gótikus épület, a kommunizmusig helyet adott a rendi levéltárnak és a Szent Bonaventura nyomdának is. A kommunizmus alatt állami zeneiskola működött benne. A visszaszolgáltatást követően napjainkban a Rendtartomány központja, annak levéltára, valamint fiú és lány egyetemista kollégium működik benne. Az 1440-es években épített gótikus templommal egy időben kisebb méretű kolostort is emeltek Csíksomlyón a ferences szerzetesek. Ennek emlékét őrzi a mostani kolostor falába beépített gótikus ablakkeret a pincében és egy gótikus portálé az alsó folyosón. Ez az ősi kolostor sok változtatáson és bővítésen ment keresztül, mígnem esedékessé vált egy nagyobb kolostor építése. A kolostor mai alakjában az 1773–1779-es években épült. Már kezdettől fogva a templomot és kolostort erős falak övezték. Ide menekült a környék népe a 16–17. században a sorozatos tatárbetörések idején. Mondhatni, hogy a somlyói kolostor az egyedüli erdélyi ferences hely, ahol még a reformáció idején is, akár egy testvér személyében is, de folyamatos volt a jelenlét. A kolostor életének szerves része a Mária kegyszobrot magába foglaló zarándokhely liturgikus életének megszervezése, amelynek kiemelkedő eseménye a pünkösdszombati búcsú. 1. Válaszd ki a két említett kolostor közül a számodra szimpatikusabbat és írj legalább két- három olyan új információt a történetéről, jellemzőiről, amelyek nem olvashatóak a fenti szövegben! 2. Írd meg nekünk kolozsvári vagy csíksomlyói látogatásod élményét! Ha még egyik helyen sem jártál, kérdezz megy valakit a környezetedből, és írd meg az ő benyomásukat, vagy mutasd be (bármilyen technikát alkalmazva: rajz, festés, grafika, pontozás, netán fénykép vagy makett) a két helyszín valamelyikét, úgy, ahogyan te látod. + kérdés: Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnél egy kis pluszpontot szerezni, íme egy bónuszkérdés: Milyen közös vonása van a két helyszín templomának a somlyói Mária kegyszobor vonatkozásában? (Segítségként eláruljuk, hogy kö­ze van a világháborús eseményekhez, a román hadtestek Székelyföldre való betöréséhez és az azt követő lakossági meneküléshez.)

Az Erdélyi Ferences Rendtartomány Gyűjtőlevéltárának levéltárosa