Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a közszférai „bérkorrekció” néven elhíresült 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet nem váltott ki osztatlan egyetértést és elismerést. Azt már első perctől tudni lehetett, hogy a tanügyi szakszervezetek az általuk megfogalmazott kifogások okán arra „nem adták áldásukat”, mint ahogy azt is, hogy menet közben megfogalmazódhatnak mások által is kifogások. Nem kellett sokáig várni, ugyanis a Hivatalos Közlönyben még jóformán meg sem jelent a sürgősségi kormányrendelet, s újabb szakszervezetek adtak hangot elégedetlenségüknek: a múlt hétfőn, amint az már ismeretes, a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Föderációja (FNSA) közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben többek között az olvasható, hogy július 5-én egyórás általános figyelmeztető jellegű sztrájkra kerülne sor, majd július 12-én egynapos általános sztrájkra, július 19-től kezdődően pedig meghatározatlan ideig tartó általános sztrájkra. Ezt a tiltakozó akciót azért tartják indokoltnak és szükségesnek, mert a kormányrendelet előírásai nyomán a szóban forgó szektorban tevékenykedők hátrányos helyzetbe kerültek, azaz azt tartják, hogy őket diszkriminálják. Ebben az összefüggésben pedig egyrészt azt követelik, hogy a helyi közigazgatásban foglalkoztatott köztisztviselők és szerződéses alkalmazottak béreit emeljék meg 25 százalékkal, másrészt pedig a kormány helyezze hatályon kívül a sürgősségi kormányrendeletnek ama rendelkezését, mely szerint annak előírásai nem terjeszthetőek ki az abban fel nem tüntetett központi és helyi közigazgatási hatóságokra, intézményekre. Másabb összefüggésben az egészségügyi szektorban problematikusnak és nehezen alkalmazhatónak tartják a hétvégi és másabb szolgálatokra vonatkozó előírások gyakorlatba ültetését mindenekelőtt annak okán, hogy a feltételezések szerint egy bonyolult eljárást vezetnének be. De ha már az egészségügynél tartunk, egy igen meglepő és nehezen értelmezhető miniszteri nyilatkozatra is utalnunk kellene. Hűbérbirtok... Az elmúlt héten egy szakmai értekezleten a nemrégiben kinevezett és a közszerepléstől, illetve a nyilatkozattételtől rendszerint tartózkodó Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter többek között kijelentette: ebben a pillanatban nem tudjuk, hogy Romániában hány orvosunk van, nem tudjuk, hogyan vannak fizetve, nem tudjuk pontosan, hogy mennyit költünk a gyógyszerekre, nem tudjuk, hogy mennyi informális kifizetés történik, nem tudjuk pontosan, hogy egy műtét miért kerül többe az egyik helyen, mint a másikon, legalábbis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár perspektívájából. Majd hozzáfűzte azt is, hogy Romániában az egészségügyi rendszer úgy működik, mint egy középkori hűbérbirtok. Nyomatékolta azt is, hogy ő a mandátuma végéig ezt a hűbérbirtokot és a kiváltságok rendszerét szeretné szétrombolni. Míg nekilátna a szétrombolásnak, meglepetéssel kell nyugtáznunk, hogy valami nem lehet rendjén, azaz kommunikációs gondok lehetnek a minisztériumok, illetve a kormány szintjén. Mondjuk ezt többek között annak okán, hogy amikor a legutóbbi hetek során újratárgyalták a közszférai bérezés jobbításával, korszerűsítésével kapcsolatos jogszabálytervezetet, és annak kapcsán állítólag alapos felmérést és elemzést végeztek, a prioritást képező egészségügyi szektor vonatkozásában senki sem emlegetett sem hűbéri, sem pedig kiváltásig rendszert. Maga az egészségügyi miniszter sem, aki egyébként kézjegyével látta el a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet. Ami pedig a ki mit tud, illetve mit nem tud „társasjátékot” illeti, csupán annyit jegyeznénk meg, hogy a kormány honlapján május 17-én megjelent hivatalosnak tekintendő dokumentumok egyikében tételesen szerepel az, hogy hányan is dolgoznak az egészségügyben, mint ahogy az is, hogy a különböző beosztások, funkciók esetében milyen bérszintek léteznek, továbbá számadat a besorolási átlagbérre, valamint a havi átlagjövedelemre stb. vonatkozóan. Sőt, utólag azt is hangoztatták, hogy ezekből a számadatokból kiindulva, illetve azokra alapozva kerül sor egy olyan új bérrács bevezetésére augusztus 1-től, amely révén az egészségügyi szektorban megszűnnek a bérezés terén megmutatkozó méltánytalanságok, aránytalanságok, s ezzel egyidejűleg mintegy 160 000 személy lesz haszonélvezője a sürgősségi kormányrendelet előírásai gyakorlatba ültetésének. Az igaz, hogy a kormányrendeletben nincs szó „kiváltságok” szétrombolásáról, de azokról előzetesen sem szólt a fáma… Lehetnek (is) dilemmák Amikor a munkaügyi miniszter tételesen elismerte, hogy a közszférában foglalkoztatottak közül mintegy 500 személyre vonatkozóan nem rendelkeznek pontos adatokkal azok bérszintjeire vonatkozóan, sokak fülében elültethette a bogarat. Mert ha ez így igaz, akkor annak a fránya kormányrendeletnek a révén valóban megszüntethetőek lesznek-e vagy sem a meglévő aránytalanságok, méltánytalanságok, magyarán az esetenként indokolatlan bérezési differenciák. Vannak, akik azt állítják, hogy nem, és nem először állítják ezt. Nemrégiben például a Ziarul Financiar gazdasági napilap jóvoltából nyilvánosságra került, hogy a közpénzügyi minisztériumban a havi átlagos nettó bér 4600 lej körül van, tehát jóval az országos átlagos felett (annak közel kétszerese), de olyan tisztségviselők is vannak, akik havi alapbére meghaladja a 10 000 lejt is. Nos, a minap kiderült, hogy a pénzügyminisztérium nem számít fehér hollónak: az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Szakhatóság (ANSVSA) keretében foglalkoztatott 289 személy havi átlagos nettó bére 5565 lej. Ugyanakkor a szakhatóság keretében tevékenykedő öt vezérigazgató, illetve vezérigazgató-helyettes havi bruttó bére meghaladja a 13 000 lejt (a minimális bérszintek 13 181 és 13 992 lej között mozognak, a maximális bérszintek pedig 13 992 lej és 14 445 lej között). Az igaz viszont, hogy az államtitkári rangú elnök illetménye csak havi 7365 lej, a helyetteséé 6218, de a szakhatóság főtitkára már jóval többet, havi 9618 lejt kap. A már említett átlagos bérszinttel akár az országos toplistán is előkelő helyet foglalhatnak el, lekörözve például a „bankárokat”, amelyek esetében az átlagos nettó bér február hónapban 3900 lej volt, de amint már arra utaltunk, a pénzügyminisztériumot is. Hecser Zoltán