Hirdetés

Elszállítás jogszabályozva

HN-információ
Jó három héttel ezelőtt napvilágot láttak olyan értesülések, miszerint a Cioloş-kormány december 15-i ülésén jogszabályt fogadtak el a szabálytalanul állomásozó járművek elszállításáról. Hol azt olvastuk, hogy egy joghézagot pótló határozatról van szó, hol pedig azt, hogy a 2002/195-ös sürgősségi kormányrendeletet módosító határozatról. De arról is olvastunk, hogy egy sürgősségi kormányrendeletet fogadtak el. Nos, azon a kormányülésen valóban született egy jogszabály, nevezetesen egy kormányhatározat, amely révén újólag módosították és kiegészítették a már fentebb említett, a közúti közlekedésre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet alkalmazási szabályzatát jóváhagyó 2006/1391-es kormányhatározatot. [caption id="attachment_42205" align="aligncenter" width="1000"]Elszállítás jogszabályozva Az új paragrafusok a szabálytalanul parkoló járművek elszállítására vonatkoznak[/caption] Ez a kormányhatározat, nevezetesen a 2015/965-ös, a Hivatalos Közlöny 2016. december 22-i számában jelent meg, s annak előírásai január 20-án válnak hatályossá. A közeljövőben érvényessé váló kormányhatározat révén több, eddig hatályos előírást módosítottak, s ugyanakkor annak VII-es fejezetébe bekerült egy újabb paragrafus is, a 4-es, s annak keretében négy új szakasz (a 2031–2034-esek). Ezek tulajdonképpen a gépjárművek elszállítására vonatkoznak. Kezdenénk azzal, hogy az új jogszabály értelmében a gépjármű-elszállítás egy olyan műszaki-közigazgatási intézkedés, amelyet a közlekedésrendészeti rendőr rendelhet el azon esetekben, amelyek fel vannak tüntetve a kormányhatározat 143-as szakaszában. Nevezetesen minden olyan esetben, amikor tilos a megállás, az állomásozás azon közutakon, amelyek nyomtávja kevesebb, mint 6 méter, a lejtőkön, azon bejáratoknál, amelyek a közutak mentén lévő tulajdonokat szolgálják ki, továbbá az állomásozást tiltó táblák hatósugarában. Nos, minden ilyen esetben a közlekedésrendészet dönt, dönthet a jármű elszállításáról, de csak adott feltételek közepette. Mindennek kapcsán megjegyzendő az is, hogy a törvény nem ruházza fel hatáskörrel a helyi tanácsokat olyan döntések meghozatalára, amelyek a szabálytalanul állomásozó gépjárművekre vonatkoznak. Mikor és miként? Ebben az összefüggésben utalhatunk arra, hogy az elszállítás közszolgáltatást jelent, s annak végrehajtására a 2002/195-ös sürgősségi kormányrendelet előírásaival összhangban kerülhet sor 24 órás időtartammal, a közútkezelő vagy esetenként a helyi közigazgatás révén. Tehát a végrehajtási hatáskör semmiképp sem ruházható át vállalkozásokra, magáncégekre. Továbbá arról a közlekedésrendészet dönthet, amennyiben a járműben valaki is tartózkodik. Az elszállítás elrendelésére írásban kerül sor, s a vonatkozó rendeletnek tartalmazniuk kell a következő információkat: a jármű elszállításának dátuma és időpontja; a műszaki-közigazgatási intézkedést elrendelő rendőr fokozata, annak teljes neve, valamint annak az egységnek a megnevezése, amely kötelékébe tartozik; a szabálysértés tételes megnevezése és annak jogalapja; utalás arra, hogy készült-e a szabálytalanul állomásozó járműről video vagy fotó; utalás arra vonatkozóan, hogy a járműn láthatóak voltak-e sérülésnyomok; a gépjármű rendszáma és márkája. Az elszállítási rendeletet három példányban kell kitölteni, egy a kibocsátónál marad, másikat átadnak a közútkezelőnek vagy a helyi közigazgatásnak, egy harmadikat pedig annak a személynek, aki kérelmezi a gépjármű visszaszolgáltatását. Az elszállítás a következő műveletekből tevődik össze: felemelés, elszállítás és megőrzés. A megőrzési helyig nem szabad a saját kerekein vontatni a „járgányt”, az elszállított járművek őrzésére használt, elkerített területen pedig a nap 24 órájában lehetővé kell tenni annak kiváltását. Az elszállításra nem kerülhet sor akkor, ha a gépjármű tulajdonosa vagy használója időközben megjelenik a helyszínen és hajlandó kifizetni adott költségeket, nevezetesen a felemelés költségét. A közútkezelő vagy a helyi közigazgatás anyagilag is felelős azokért az esetleges károkért, amelyek bekövetkezhetnek a felemelés, az elszállítás vagy a raktározás során. A visszaszolgáltatásra csak akkor kerülhet sor, amikor kifizetésre kerül az említett műveletekre vonatkozó díjszabás. Megemlítendő az is, hogy a december 15-i kormányülésről kiadott közleményben többek között az is szerepel, hogy a módosító és kiegészítő jellegű előírások révén meg kívánták gátolni bizonyos önkényes gyakorlatok elharapódzását, valamint a járműelszállítás kereskedelmi jellegének „megerősödését”, ami révén lehetővé vált magáncégek nyerészkedése. Parkolási feltételek Túl azon az újdonságokon, amelyeket a kiegészítő előírások tartalmaznak a szabálytalanul állomásozó gépjárművek elszállításával kapcsolatosan, érdemes utalni másabb előírásokra is. Így például egy újonnan bevezetett bekezdés értelmében az úttesten való állomásozásnak minősítendő az a helyzet is, amikor a járműnek vagy az utánfutónak valamelyik kereke azon „leledzik”. A tiltott megállás tekintetében is a jogszabály szövegébe bekerült egy módosítás: tilos a megállás a járdán, kivételt képezve az a helyzet, amikor a közútkezelő annak egyes zónáin a közlekedésrendészet egyetértésével megállási vagy állomásozási felületeket képezett ki. Az ilyen jellegű felületkiképzésre csak akkor kerülhet sor, ha a gyalogosközlekedés rendelkezésére megmarad legalább egy méter szélességű sáv, a parkolóba való behajtás a közlekedés irányának oldaláról történik, a gépjárművek elhelyezése a parkolóban pedig nem zavarja a közlekedést az első sávon vagy sávokon. Ugyanakkor nem képezhető járművek számára parkoló a járdákon, az útkereszteződésektől, illetve a közszállítási állomáshelyektől vagy gyalogátjáróktól 10 méteren belül. A kormányhatározat módosított egyes előírásokat a kerékpárral való közlekedés vonatkozásában is. Így például helységeken belül az esti órákban amennyiben nem működik a közvilágítás, kötelező a fényvisszaverő mellény viselete. Továbbá: az eddigi előírás értelmében a kerékpárral való más személy szállítása tilalma alól mentességet jelentett a 7. életévet be nem töltött gyermek. Ez a „kivételezés” ezentúl is érvényben marad, de csak akkor, ha az a kerékpár gyárilag el van látva egy ilyen célra szolgáló különleges üléssel, vagy utólag egy homologált ilyen jellegű alkalmatosságot szereltek arra rá. Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!