Tegnapi lapszámunkban már felvázoltuk azoknak az újdonságoknak egy részét, amelyeket magával hozott április 1-jétől kezdődően az Adótörvénykönyvet újólag módosító és kiegészítő 2018/18-as sürgősségi kormányrendelet. Megemlítettük azt is, hogy a béren kívüli jövedelmek tekintetében tulajdonképpen egy új rendszert kívánnak meghonosítani, mármint a jövedelmi adó és a társadalombiztosítási hozzájárulások megállapítása/kiszámítása, valamint a befizetés eszközlése tekintetében. Ilyen összefüggésben pedig kiemelt gyakorlati jelentősége van az új, a 212-es adóbevallási űrlapnak, amely formanyomtatványáról, tartalmáról és kitöltési módozatáról az ANAF elnökének 2018/888-as rendelete szól. [caption id="attachment_68579" align="aligncenter" width="1000"] Radu Georgescu szerint lesznek olyanok is, akik jól járnak...[/caption] Már beszámoltunk arról, hogy adóügynökségi becs­lések szerint több mint 900 000 magánszemély adófizetőt érintenek a szóban forgó jogszabályok előírásai, s valószínűsíthető, hogy nagyjából ennyi személynek kell majd benyújtania a 2018-as esztendőre (de esetenként a 2017-es esztendőre is) a 212-es űrlapot. Ugyancsak az adóügynökségtől származó adatok szerint a javak, s mindenekelőtt az ingatlanok bérbeadásából az elmúlt esztendőben mintegy 200 000 személy nyújtott be adónyilatkozatot (azaz a 220-as űrlapot). Megemlítendő az is, hogy vannak olyan félhivatalos becslések, hogy a lakásbérbeadások száma ennél jóval nagyobb, de igen gyakran a szerződéseket nem jegyeztetik be az adószerveknél. Amúgy az adóügynökség illetékesei már 2017-ben azt hangoztatták, hogy megpróbálnak „rendet csinálni” a bérbeadásból származó jövedelmek megadózása tekintetében. De ez egy más ügy… Lehet, hogy a 2018/18-as sürgősségi kormányrendelet értelmében bevezetett új fiskalitási rendszer hozzá fog járulni a tisztességes adóbevalláshoz is. Ezt állítja többek között az egyik tekintélyes hazai adóügyi szakjogász, Radu Georgescu is. Szerinte egyértelmű, hogy mindazok, akik ingatlan vagy egyéb javak bérbeadásából jövedelmet realizálnak, az adózás szempontjából ezentúl előnyösebb helyzetbe kerülnek. Igen, mert ettől az évtől kezdődően módjukban áll az egészségbiztosítási hozzájárulást nem a bérből származó jövedelem függvényében megállapítani, hanem az országos garantált minimális bruttó bér szintjén. Ezzel egyidejűleg a jövedelmi adó 16%-ról 10%-ra csökkent. A dolgok ilyenszerű alakulásának például az is következménye lehet, hogy az a személy is, aki esetleg húsz lakrészt ad bérbe, ugyanazon kvantumú egészségbiztosítási hozzájárulást fog fizetni, mint az, aki egy vagy két lakosztályt ad bérbe. Nevezetesen évi viszonylatban 2280 lejt, kiszámítási alapként tartva szem előtt az országos minimális bruttó bért. Emlékeztetnénk: az egészségbiztosítási hozzájárulás kvantuma a bruttó jövedelemnek 10%-a, s ez pedig éves viszonylatban 2280 lej, szem előtt tartva az idei esztendőre megállapított havi 1900 lejes minimális bruttó bért. Maradjunk annál a húsz bérbe adott lakásnál: amennyiben a havi bér 2000 lej lakosztályonként, akkor az tizenkét hónap alatt 480 000 lejt jelent, az egészségbiztosítási hozzájárulás viszont csak 2280 lej lesz és nem 10 560 lej. Ugyanakkor a fizetendő jövedelmi adó éves viszonylatban 28 800 lej lesz. Eddig az egészségbiztosítási hozzájárulás a megadózandó jövedelemnek 5,5%-át tette ki, a megadózandó jövedelem pedig a bruttó jövedelemnek a 60%-a volt, lévén, hogy 40%-os jóváírás járt a fenntartási költségek címén, de annak felső határát 10 560 lej/évben szabták meg (ez az utóbbi összeg az országos átlagos bruttó bér ötszörösét jelentette). Nos, a szóban forgó virtuális példában a 288 000 lejre (a 480 000 lej 60%-ára) alkalmazandó 5,5% éves viszonylatban 15 480 lejt jelentene, de szem előtt tartva a már említett felső értékhatárt a fizetendő összeg 10 560 lej/év lesz. Továbbá a húsz lakrész esetében a jövedelmi adó a következőképpen számítódik ki: a bruttó 60%-ra, azaz a 288 000 lejre kivetendő 10%-os adókulcs nyomán az 28 800 lej/év lesz (amennyiben az adókulcs 16%-os maradt volna, akkor az éves adó kvantuma 46 080 lej lett volna). Bárki mondhatná, hogy ez a virtuális számítás némileg elrugaszkodik a valóságtól, mert nemigen van olyan személy, aki húsz lakosztályt tudna bérbe adni. Ez a feltételezés azonban nem állja meg a helyét, mert a hivatalos adatok szerint is az ország jó néhány nagyvárosában nem egy-két olyan magánszemély van, akinek tulajdonában akár száznál is több lakosztály van (nem idetartozik, de érdemes megemlítenünk, hogy éppenséggel az ilyen magánszemély lakástulajdonosok fiskális kötelezettségeinek a rendezése, pontosabban eltörlése végett született meg, illetve jelent meg a Hivatalos Közlönyben nemrégiben a 2018/29-es törvény, valamint a minap a gyakorlatba ültetési eljárást jóváhagyó 2018/883-as adóügynökségi rendelet. Erről a sokak szerint „testreszabottnak” tartott jogszabályozásról lapunkban a későbbiek során még beszámolunk). „Csináld magad”.... Az is újdonság, hogy az idei, a 2018-as esztendőre vonatkozóan az ANAF, illetve az adóhatóság nem fog kibocsátani megadózási döntést, hanem az érintett adófizető magánszemély kötelessége az adó és a társadalombiztosítási hozzájárulások kiszámítása és befizetése. Radu Georgescu szerint ez azt jelenti, hogy az az adott magánszemély felel az adó és a társadalombiztosítási hozzájárulások kiszámítási módjáért. Ilyenképpen pedig elengedhetetlen a vonatkozó törvényes előírások alapos ismerete. Amúgy eddigelé annak a magánszemélynek kellett benyújtani az adószervhez a nyilatkozatokat, annak alapján pedig az adóhatóság illetékesei megállapították az adó szintjét és kibocsátották a megadózási végzést. Ezentúl ez nem így lesz. Amit kiszámítottál, azt neked kell Nyomatékolnánk ugyanakkor azt is, hogy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmek (de nemcsak) esetében a 2017-es évre vonatkozó eljárás némileg másabb lesz: az érintett adófizető magánszemélynek (amint arra már a tegnapi lapszámunkban is utaltunk), be kell nyújtania az egységes nyilatkozatot, a 212-es űrlapot, s annak alapján a területileg illetékes adóhatóság, összhangban az eddig hatályos rendelkezések előírásaival, kibocsátja a megadózási végzést. Nem számít az alkalmazotti minőség Félhivatalos adatok szerint országos viszonylatban több mint 400 000-re tehető az egyéni vállalkozók (engedélyezett magánszemélyek, családi vállalkozások és egyéni vállalkozások száma). Az azok által realizált jövedelmek esetében is számos változást hozott magával a 2018/18-as sürgősségi kormányrendelet. Így például amennyiben annak a személynek alkalmazotti jogállása is van, de az egyéni vállalkozásából származó jövedelmei éves viszonylatban meghaladják az országos havi minimális bruttó bér tizenkétszeresét, akkor kötelezett lesz az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére, méghozzá a minimálbér szintjén, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetésére is. Ám, lehetősége lesz arra is, már amennyiben az szándékában áll, hogy a realizált béren kívüli jövedelem függvényében állapítódjanak meg a társadalombiztosítási hozzájárulások kvantumai. A dolgok ilyenszerű alakulása okán előfordulhat olyan eset is, amikor két személynek a havi bruttó jövedelme ugyanazon értékű, de mégis a társadalombiztosítási hozzájárulás tekintetében eltérés mutatkozik: ha egy alkalmazottnak a havi bruttó bére 7000 lej, egy másik személynek viszont engedélyezett magánszemélyi minőségében a havi jövedelme ugyancsak 7000 lej, az előbbi által realizált nettó bér 4000 lej lesz, míg az utóbbi esetében az 5500 lej (lévén, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulásokat a nettó bér függvényében állapíthatja meg és fizetheti be). Egyes elemzők szerint megtörténhet, hogy az új eljárást egyes munkáltatók kiskapuzásra használják fel és alkalmazottaikat esetleg átminősítik „engedélyezett magánszemélyeknek”, és nekik tulajdonképpen nem bért fizetnek, hanem az általuk leszámlázott költséget „terítik meg”. (Az érdekesség kedvéért megemlítenénk azt is, hogy a szellemi tulajdonjogból származó jövedelmek esetében a megadózási rendszer másabb: amennyiben annak a magánszemélynek alkalmazotti jogállása is van, s következésképpen bért is realizál, de azzal egyidejűleg a szóban forgó béren kívüli jövedelmet is, nem lesz kötelezett társadalombiztosítási hozzájárulások kiszámítására és befizetésére. Nem, mert amint arra már tegnapi lapszámunkban is utaltunk, a szellemi tulajdonjogból származó jövedelmek külön, azaz önálló jövedelmi kategóriába sorolandók április 1-jétől.) Egyes adótanácsadók véleménye szerint az egyéni vállalkozók esetében, amikor a jogalkotó (ez esetben a kormány) úgy döntött, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások megállapítása tekintetében alternatívát kínál, számolt azzal is, hogy azok jövedelemrealizálási lehetőségei úgymond kockázatosabbak, azaz bizonytalanabbak, de azzal is, hogy serkentse a szabad vállalkozási szellemet. Egyébként a társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében az április 1-jétől bevezetett eljárás majdhogynem azonos az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazottal. Végezetül, de nem utolsósorban: a szakelemzők jelentős hányada szerint az új rendszer az állami költségvetés bevételei szempontjából az idei esztendőben kockázati tényezőt is jelenthet. Igen, mert a 2018-as esztendei jövedelmi adók és társadalombiztosítási hozzájárulások majd csak 2019-ben fognak befolyni az állami, illetve a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási költségvetésekbe. Hecser Zoltán A cikk a Hargita Népe április 11-i számában jelent meg.