December 21-i lapszámunkban – beszámolva a közszférai bérezési rendszer jogszabályozásának újabb fejleményeiről – utaltunk arra, hogy pillanatnyilag hiányzik, illetve gondot okozhat két jogszabály. Ami történt ez idáig az elmúlt hónapok során, azt nem véletlenül hasonlítottuk egy kirakójátékhoz, ugyanis megvolt, megvan néhány kocka, ám kirakás közben azokat helyettesítették, s ugyanakkor egyes kockák hiányában nem sikerül(t) kirakni azt a játékot. Két hiányzó kockát említettünk, az egyik az az államelnök által is kihirdetett törvény, amellyel módosításokkal és kiegészítésekkel a parlament jóváhagyta a sokat vitatott és adjusztált 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet, a másik pedig az a sürgősségi kormányrendelet, amelyet a kormány december 15-i ülésén fogadtak el, s amely révén újólag „belematattak” a közszférai bérezésbe, illetve annak jövő esztendei alakulásába. Nos, a minap ez a két szóban forgó jogszabály megjelent a Hivatalos Közlönyben… Előbb, pontosabban decem­ber 21-én jelent meg az említett törvény, nevezetesen a 2016/250-es, amely révén jóváhagyták kiegészítésekkel és módosításokkal a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet. (Emlékeztetnénk, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet révén tulajdonképpen módosították és kiegészítették a 2016-os évben közpénzekből fizetett személyzet bérezésére vonatkozó 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletet. Másnap, azaz december 22-én sebtében megjelent a december 15-én elfogadott sürgősségi kormányrendelet. A 2016/99-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a közpénzekből fizetett személyzet bérezésére vonatkozó egyes intézkedéseket tartalmaz, valamint bizonyos fiskális-költségvetési intézkedéseket, egyszersmind elnapolva egyes határidőket. Nem véletlen e két jogszabálynak ilyen sorrendben történő megjelentetése a Hivatalos Közlönyben, holott a dolgok logikája azt diktálta volna, hogy előbb a december 15-én elfogadott sürgősségi kormányrendelet jelenjen meg, s majd csak utána az államelnök által december 16-án kihirdetett törvény. A sorrend megváltoztatásának egyszerű oka van: a sürgősségi kormányrendelet révén elnapolták a törvény egyes előírásai hatályba ültetésének időpontját, nevezetesen 2017. január 1-jéről 2017. március 1-jére. Lényegében olyan előírásokról van szó, amelyek értelmében egyes közszférai szektorban (nevezetesen a tanügyben) az alapbérek átlagosan 15 százalékkal emelkednek meg, illetve emelkedtek volna meg. Még ebben a hónapban Utaltunk arra, hogy a minap megjelent törvény révén nem csupán jóváhagyták a 2016/20-as sürgősségi kormányrendeletet, hanem annak egyes előírásait módosították, másokat pedig kiegészítettek. Ha leltárt kellene készítenünk, akkor azt mondhatnánk, hogy a jogszabály szövegébe bekerült húsz új bekezdés, egy újabb melléklet, ugyanakkor az eddigi két mellékletet másik kettővel helyettesítették, továbbá a kormányrendelet hat szakaszának a szövegét módosították. Ebből a felsorolásból az is kitűnik, hogy a honatyák alaposan átdolgozták a kormányrendeletet. A törvény minden előírására nem térnénk ki, csupán néhány lényegesebbre utalnánk. Kezdenénk azzal, hogy abban vannak olyan rendelkezések is, amelyek már ebben a hónapban hatályossá válnak. Így például az országos egészségbiztosítási pénztár (CNAS) saját apparátusa személyzetének bruttó alapbérét e hónaptól kezdődően 25 százalékkal megemelik az augusztusi szinthez képest. Ezzel egyidejűleg a megyei egészségbiztosítási pénztárak személyzetének a besorolási alap bruttó bérét az országos pénztár apparátusa bérszintjének a 80 százalékára emelik, pontosabban emelték. Hogy erre miként kerülhet sor az esztendő végéig, azt nem lehet tudni, de azt igen, hogy a bérezési szinteket a CNAS elnöke rendelete révén kell megállapítani. Hasonlóképpen fog növekedni a megyei közegészségügyi igazgatóságok személyzetének bérezése is ugyancsak e hónaptól kezdődően. Egy módosított szakasz értelmében e hónaptól kezdődően az egészségügyi személyzet alapbérének megállapítására az 1-es számú mellékletnek megfelelően kerül sor. (Amint már arra utaltunk, ezt az 1-es számú mellékletet az eredetihez képest helyettesítették egy újjal a most megjelent törvényben.) A tanügyi személyzet esetében is változás következett be, ugyanis a kormányrendelet vonatkozó szakaszát, a 33-ast öt új bekezdéssel egészítették ki, s azok értelmében módosultak, legalábbis esetenként az alapbérre számított egyes pótlékok, valamint illetmények. Már említettük, hogy január 1-jétől a tanügyi személyzet bére a törvény értelmében megemelkedne. Erről rendelkezik két újonnan bevezetett bekezdés, amely értelmében átlagosan 15 százalékos béremelkedésre kerül(ne) sor a 2016 decemberi szintekhez képest. Erre vonatkozóan a jogszabály kibővül egy újabb melléklettel, a 21-es számúval, de ugyanakkor a tanügyminisztériumnak is módszertani normákat kell kidolgoznia, s azokat kormányhatározatokkal kell jóváhagyni. Ennek a kormányhatározatnak a törvény hatályba lépésétől számított 45 napon belül kellene megjelennie. Ilyenképpen már eleve zavaros a kép, mert ha január 1-jétől kellene megemelni azzal a bizonyos 15 százalékkal a tanügyiek béreit, akkor hogyan születhetik meg utólag a vonatkozó módszertani normákat jóváhagyó kormányhatározat? Ideiglenesen felfüggesztve Amint már arra utaltunk, a december 22-én megjelent 2016/99-es sürgősségi kormányrendelet révén a közszférai bérezéssel kapcsolatos egyes előírások gyakorlatba ültetésének időpontját elhalasztották. Amúgy ennek a sürgősségi kormányrendeletnek kapcsán Anca Dragu közpénzügyi miniszter a december 15-i sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy végső soron nincs szó bizonyos bérezési jogosultságok befagyasztásáról, hanem egyes jogszabályok gyakorlatba ültetési határidejének az elnapolásáról. Hozzáfűzte azt is, hogy a közszférai bérezési kerettörvény a 2010/284-es törvény egyes előírásai hatályba léptetését az elmúlt évek során is elnapolták az állami költségvetést jóváhagyó törvények révén. A mostani elnapolás az eddigihez hasonló módon történt és nem terjedt ki 2017 tizenkét hónapjára. Valóban erről rendelkezik a most hatályba lépett jogszabály, amelyben többek között az áll, hogy a 2017. január 1.–február 28. közti időszakban a közpénzből fizetett személyzet besorolási alapbére a 2016. decemberi szinten marad. Ez vonatkozik a különböző pótlékok, illetmények, kompenzációk és a bérezési rendszer másabb elemeire is, azaz azok szintjei is a 2016 decemberi szinteken maradnak. A tanügyi személyzet esetében ugyanebben az időszakban érvényben marad az utólag módosított és kiegészített 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet 33-as szakaszának az előírásai. Az esztendő első két hónapjában egy-két kivételtől eltekintve a közszférai intézményrendszerben továbbra sem nyújtható étkezési értékjegy, ajándék-, valamint utazási utalvány. A túlórázás esetében azt nem lehet pénzben ellentételezni, hanem szabadidő nyújtásával. Továbbá ugyanebben az időszakban a különleges törvények alapján nyújtott illetmények szintje azonos marad a 2016 decemberi szinttel. Csupán csak vázlatosan ismertettük a most hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet fontosabb előírásait, mert ezenkívül az még jó néhány technikai jellegű rendelkezést is tartalmaz. Ugyanebben a törvényben az is szerepel, hogy a 2017. január 1.–december 31. között kifizetendő közszférai bírósági döntésekkel megítélt bérkülönbözeteket az eddig hatályos jogszabályok szerint fizetik ki. Hecser Zoltán