Divat a népviselet címmel szervezett bemutatót a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A keddi és tegnap esti másfél órás műsor célja játékosan bemutatni a különböző népviseletek értékességét, illetve megmutatni azt is, hogy azok egy-egy darabját korunk ruhadarabjaival is ízlésesen lehet ötvözni. Immár másodjára szervezte meg a rendhagyó népviselet-bemutatót a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Korábban 2015-ben hívták fel a figyelmet ily módon a népviselet értékére. A bemutatót György Katalin szerkesztette. A keddi műsor elején azt mondta, egy-két évtizednyi idő, és a sokszor emlegetett érték, illetve a megőrzendő örökség elegendőnek bizonyult arra, hogy megfelelő figyelmet kapjanak a hagyományos népviseletek itt Csíkországban is. – Így már nem sötétítők, lábtörlők fogságából kell kiragadni egy-egy régi már-már muzeális értékű darabot, hanem jó kezekben némelyikük felújítva, kiegészítve részévé vált ünnepeinknek. Gonddal és gondossággal készült, megörökölt népviseletünknek már többnyire megtaláltuk a helyét. A szekrények polcain azonban mély álomban alszanak anyáink, nagyanyáink kézimunkái, amelyeket aprólékos munkával készítettek. Kötögettek virágokat, fürgén horgoltak csipkéket az abroszok, ablakdíszek, falvédők fehér vásznaira, díszes üzenet mindahány. Hosszú estéken, görnyedő hátakra, végtelen mozdulatokra, csuklók, ujjak munkájára gondolunk szinte babonás tisztelettel, amikor évente bár egyszer kiteregetjük többnyire szellőztetni a stafírungot. Aztán nagy részüket gondosan visszasimogatjuk a szekrények polcaira. Fájna kidobni, fájna használni, keressük helyüket mai életünkben – mutatott rá György Katalin. A másfél órás műsorban hagyományos gyergyói viseleteket, majd egy leánykarikázó által a magyarországi Bag, Kalocsa, Sárköz és Rábaköz, illetve szlavóniai viseleteket mutattak be. Azt követően az együttes vendégei léptek a kifutóra, akik szintén bemutatták a családi örökségként kapott vagy éppen rekonstruált, illetve újonnan vásárolt népviseletüket. Végül a tánckar tagjai szemléltették, hogy a népviseletek egy-egy darabját miként lehet ízlésesen hordani korunk divatos öltözetével, illetve varrottasok, szőttesek, csipkék játékos újragondolását is láthatta a közönség. György Katalin lapunk érdeklődésére elmondta, úgy látja, a székely népviseletnek van jövője, hiszen napjainkban sokan vesznek elő a ládafiából régi darabokat, rekonstruálják, és ha szükséges, új mellényeket, ingeket varranak hozzá. – A székely népviselet egy vállalás, tartás, ilyen gondolatok szövődnek köré. Elődeink öltözete. Ők nem különítették el önmagukban népviseletnek, hiszen akkor a hétköznapok, ünnepek öltözete volt. Számomra ebben a kategóriában van egy nagy mennyiségű érdekesség: a színek világa, az elem, a motívumok használata az egysége, hogy egy falu miért és hogyan különböztette meg magát a másiktól. Tehát ebben van egy nagyon gyönyörű szép kutatási rész, és ezek az úgynevezett autentikusabb, sajátos öltözeteknek és népviseleteknek használói most már úgy tekintenek rá, mint megőrzött örökségre. Nem kifejezetten a székely ruhát tekintik örökségnek, hanem azt, hogy kitől örökölték, hogy a darab melyik családból származik, megnézik, hogy a ruha kiegészítésre szorul-e, elkezdenek kutakodni utána, és figyelnek arra is, hogy ha ki kell egészíteni, akkor az helyesen történjen – részletezte György Katalin, a Divat a népviselet bemutató szerkesztője.

Biró István