Hirdetés

Élet a lövétei Népiskolában - Imakönyv-kiállítás, megvalósult és tervezett programok

HN-információ
Teljesen természetesnek tűnik, hogy a néhány éve szépen felújított Népiskola épületét a közösség szolgálatába állítják Lövétén. Olyan a fekvése, hogy már az is predesztinálja a jobb sorsra, és majdhogynem magától értetődik, hogy szervesen kapcsolódik a hitélethez és segít a közösségi alkalmak megélésében is. A továbbiakban azonban vendéglátásra, egyéb kulturális programok befogadására is alkalmassá teszik. Mihály János történésszel a Népiskolában berendezett helyi egyháztörténeti és az imakönyv-kiállításról beszélgettünk. A beszélgetés közvetlen hangneme a több évtizedes személyes ismeretségből fakad. [caption id="attachment_90100" align="alignnone" width="1000"] A Népiskola - András Tamás felvétele[/caption] – Foglalkoztál a helyi népi vallásossággal és hitélettel, miközben rájöttél, hogy sok értékes imakönyv található a családoknál Lövétén. Melyek a legértékesebb darabjai a nemrég létrehozott imakönyv-gyűjteménynek? – A lövétei Népiskolában berendezett egyháztörténeti kiállítás bővítése céljából 2021 elején kezdeményeztük a népi ájtatosság és a hitélet helyi emlékeinek, elsősorban a régi, használaton kivül lévő imádságos- és énekes könyveknek, nyomtatványoknak az összegyűjtését és egy imakönyv-kiállítás létrehozását. Kezdeményezésünk eredményeképp az év folyamán több mint 100 darab imakönyv gyűlt össze, az 1700 és 1960 közötti időszakból. A számok azt bizonyítják, hogy, ha más könyve nem is, de imakönyve volt régen is minden székely családnak. Én az első imakönyvemet, kisgyermek koromban apai nagymamától, György Ilona Kúti, férjezett Mihály Jánosnétól kaptam. Jelenleg ez a gyűjtemény legkisebb darabja. Enek a kisméretű imakönyvnek (93 oldal, 11,5 x 6 cm) a címe: Mindennapi ájtatos gyakorlások, és 1829-ben Budán látott napvilágot Landerer Anna „betűivel és költségével”. [caption id="attachment_152125" align="alignnone" width="1617"] Dr. Kovács Gergely érsek atya áldotta meg a kiállítást 2021. október 30-án - Egyed József felvétele[/caption] A kiállítás legértékesebb darabjai közé tartozik, az 1700-ban Csíksomlyón nyomtatott Lelki paradicsom…, és Kájoni János (1629– 1687) ferences szerzetes leghíresebb és irodalomtörténeti szempontból legjelentősebb művének, a Cantionale Catholicum (1805) ugyancsak Somlyón nyomtatott harmadik kiadása. A gyűjtés során előkerültek olyan ritka példányok is, mint például Benedict Pictet (1655–1724) svájci református teológus egyik művének (Keresztyén erköltsi tudomány,1789, Pozsony) harmadik kötete, valamint Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654), az első magyar barokk költő és győri kanonok munkájának (Tintinnabulum tripudiantium. Az az a földi részeg szerencsének és dicsőségnek álhatatlan lakodalmában tombolók jóra-intő csengettyűje...) csonka példánya. A közel száz kiállított imakönyv között ott láthatók a 19. században nagy népszerűségnek örvendő Jó illatú rózsáskert... című imádságoskönyvnek, több alkalommal kiadott példányai is... – Látva az eredményeket, azt tervezed, hogy jó lenne kiterjeszteni a kutatást az udvarhelyi főesperességhez tartozó településekre. Hogyan folytatódott a munka múlt év októberétől? Vannak-e új „szerzemények”? – A régi magyar imakönyvek és nyomtatványok összegyűjtése, folyamatosan zajlik. Ez a kezdeményezésünk a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szellemi és szakmai támogatását élvezi. Ugyanakkor szeretném megemlíteni, hogy már korábban is érkeztek, kisebb számban, más településeken (Kápolnásfalu, Székelyszentkirály, Székelyzsombor) lakó magánszemélyektől imakönyv-adományok. De egy további, szakmai alapossággal megszervezett, az udvarhelyi főesperesség egyházközségeit felölelő nagyobb szabású gyűjtésre, amely a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár munkatársaival együttműködve valósulna meg, erre a közeljövőben kerül majd sor, a megszervezése még most van folyamatban. Ennek lebonyolítására nemrég kaptam megbízást dr. Kovács Gergely érsek úrtól. A megbízólevél értelmében az összegyűjtött, vagyis a magánszemélyektől adományként átvett imakönyvek és egyházi nyomtatványok az érsekség tulajdonában kerülnek. Őrizőjük a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltára, illetve a Zöld Erdély Egyesület fenntartása alatt működtetett lövétei Népiskola lesz, ahol már egy állandó kiállítás látható az eddig összegyűjtött anyagból. Ez utóbbi a Nemzetstratégiai Kutatóintézet anyagi támogatása nélkül nem jöhetett volna létre… További tematikus kiállítások szervezését is tervezzük, a gyűjteményünk egyes, kuriózumnak számító példányainak részletes bemutatásával. Ami az új „szerzeményeket” illeti: az adományozási kedv napjainkban sem hagyott alább Lövétén, de Varságról és Székelyudvarhelyről is jelezte több kedves ismerősünk, hogy szívesen adományoznának néhány tucat imakönyvet a gyűjteményünkbe... Érdekességképpen említem meg, hogy nemrég a nemzetgyógyító lelkész-költő Tompa Mihály (1817–1868) Olajág – Elmélkedések, fohászok és imák (Hölgyek számára olvasó- és imakönyvül) című kötetének 1883. évi kiadása került elő Lövétéről. – Ha már Népiskola, akkor nép- és közösségszolgálat is. Szó volt arról, hogy turisztikai és kulturális központként fog üzemelni, de a covid ezeket a számításokat részben áthúzta... Mi történt eddig az épületben? – A Népiskola széleskörű működéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése még folyamatban van, ezért az elmult évben (2021), a járványügyi szabályok közepette, csak néhány szerény rendezvénynek adhatott otthont az intézmény. Többek közt, házigazdái voltunk Dávid Botond székelyudvarhelyi fényképész Geofolk elnevezésű vándorkiállításának, amely a világ összes népviseletét igyekszik összegyűjteni egy kalap alá. Majd a homoródszentmártoni nyári művésztáborok képeiből nyílt kiállítás, ezt Kovács Árpád művészettörténész nyitotta meg, és bemutattuk a dr. Sata Attila által szerkesztett 40 év képekben című képzőművészeti albumot is, amely a homoródszentmártoni művésztelep négy évtizedét tekinti át. Másik könyvbemutatónk Demény Péter és Ebner Egres Béla munkája Mindent magamba szívtam... – Életútinterjú Sata Árpáddal, amely a lövétei származású neves színművész 70. születésnapjára jelent meg 2020-ban, Kolozsváron. [caption id="attachment_152134" align="aligncenter" width="326"] Sata Árpád (1950) Aase-díjas magyar színész, rendező, az egri Gárdonyi Géza Színház Örökös tagja. A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1973). Két évig a szatmári Északi Színház, majd 1975-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja volt. 1993-tól kezdődően dolgozik az egri Gárdonyi Géza Színháznál. Prózai és zenés darabokban egyaránt sikeres karakterszínész. Színész- és zenészmesterséget oktat a Kelemen László Színészképző Stúdióban. 2012-ben feleségével, Sata Enikővel létrehozta a SATART Produkció nevű magántársulatot, amely azóta négy felolvasószínházi előadást mutatott be. A színművész, bár Székelyudvarhelyen született, Lövétén töltötte gyermekéveit. - Fotó: Horváth László (A Wikipédia nyomán)[/caption] Sata Árpád színművész ötlete alapján hívtuk meg Baráth Zoltánt Egerből, aki a Velem csak szórakoznak című sanzon- és kuplé-estjét mutatta be a Népiskola előadótermében, amelyet egy újabb festészetí kiállítás követett a CSAK-ART Egyesület szervezésében, lövétei Nézőpont témában. 2021. október végén volt még egy nagyobb rendezvényünk, amelyen az érdeklődők megtekinthették az 1481-ben, a Corvina Könyvtár műhelyében Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost számára készült breviáriummal egybekötött misekönyv fakszimile-válogatást, amelyet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére jelentetett meg. Kálmáncsehi Domokos nagyprépost életútját Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a rendezvény házigazdája méltatta. [caption id="attachment_152128" align="alignnone" width="2560"] Egyed József fevétele[/caption] Ugyanekkor került sor a fent már sokat emlegetett imakönyv-kiállítás „hivatalos” megnyítására is. A rangos rendezvényen részt vett és köszöntő beszédet mondott dr. Kovács Gergely érsek is. Sajnos a 2022-es év elejére betervezett Hazajáró – közönségtalálkozó és könyvbemutató végül elmaradt, de reméljük, hogy az év folyamán mégiscsak sikerül tető alá hozni ezt is. Nemrég Fazakas Szabolccsal, a Székelyföldi Legendárium alapítójával, egyeztettünk annak érdekében, hogy rajzfilmsorozataikat a Népiskolában is levetíthessük a lövétei kisiskolások nagy örömére. Az imakönyveket ábrázoló felvételeket Mihály János készítette

Simó Márton

Kapcsolódó Hiterősítő hétvége Lövétén - ITT olvashat az imakönyv-kiállításról és a bérmálásról; Könyvereklyéket talált Mihály János történész. Tekintse meg az Eger TV felvételét, amelyben Sata Árpád színművész pályafutásáról vall! https://www.youtube.com/watch?v=esiaozikp8M


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!