Európa-szerte fokozódik az érdeklődés az úgynevezett biotermékek iránt. S amikor ezt állítjuk, akkor azt is hozzá kell fűznünk, hogy a termelők és a vásárlók részéről egyaránt fokozódó érdeklődésről van szó, azaz gyarapodik azon vállalkozások száma, amelyek a biotermesztésre, illetve a bio kategóriába tartozó élelmiszerek előállítására szakosodnak. Nézzük meg, hazai viszonylatban hogyan is fest a szóban forgó helyzet. Az Eurostattól származó adatok szerint 2014-ben Romániában 123 olyan vállalkozást tartottak számon, amely biotermékeket állított elő. Ez a megelőző esztendőhöz viszonyítva 17 százalékos növekedést jelent. Az Ökomezőgazdasági Országos Föderáció elnökétől, Avram Fitintől származó adatok szerint országunkban 15 000 olyan farm létezik, amely „zöldbizonylattal”, azaz ökológiai igazolással rendelkezik. Az azok által együttesen megművelt területek körülbelül egymillió hektárt tesznek ki. Az elnök ugyanakkor azt is elismerte, hogy a szóban forgó termékek ára mintegy 10–20%-kal magasabbak, mint a hasonló, de bizonylattal nem rendelkező áruféleségeké. Első helyen a zöldség A már említett uniós statisztikából az is kiderül, hogy a 123 bizonylattal rendelkező hazai cég közül 30 a zöldség- és a gyümölcsfeldolgozásban érdekelt. A dinamika tekintetében viszont a helyzet némileg másként fest, ugyanis 2013-hoz viszonyítva a növekedési arány csak 6%-os volt. De menjünk tovább. A sütőiparban 17 cég rendelkezett zöldbizonylattal, a tejfeldolgozásban 8, az olaj, valamint a növényi és ásványi zsiradékok feldolgozásában 13, de érdekes módon az állati takarmány előállítására szakosodott cégek között is található kettő olyan, amely ilyen bizonylattal rendelkezett. Nem minden arany, ami fénylik A hivatalosságok, a szakértők egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy vannak olyan piaci szereplők, akik megpróbálják kihasználni a biotermékek iránti érdeklődés kedvező tendenciáját, és ilyen-olyan feliratok révén bioterméknek kiáltják ki azt, ami nem az. Az Európai Unióban – így országunkban is – a mezőgazdasági termékeket, a belőlük készült élelmiszereket és takarmányokat csak akkor szabad ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus) jelöléssel forgalmazni, ha a rájuk vonatkozó közösségi és hazai jogszabályok betartása mellett az állam hatóságai kontrollja alatt működő ellenőrzési rendszerben állították elő, és rendelkeznek ezekről tanúsítvánnyal. Az Európai Unió többek között az alábbi jogszabályokkal szabályozza a biogazdálkodást: a Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről; a Bizottság 889/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról; a Bizottság 1254/2008/EK rendelete (2008. december 15.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról. Ami a „mérvadó”… Minálunk egy termék vagy termény akkor szabályszerűen biotermék, ha tartalmaz két kötelező elemet a feliraton: az AE (Agricultura Ecologică) sziglát és azon cég azonosító számát, amely igazolta ökológiai szempontból. Ez a kód a következő típusú: RO-ECO, amit három számjegy követ. Országunkban egyébként 13 olyan cég van, amely kibocsáthat ilyen bizonylatot, lévén, hogy arra feljogosította a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium engedélyezői hatóság minőségében. Amúgy ez a RO-ECO szintagma összhangban van az európai jogszabályokkal, s az igazolja a termék eredetét is. Az viszont, hogy a termelő mit is tüntet fel a csomagolóanyagon, a termék megnevezése szempontjából, nevezetesen azt, hogy az bio, eco, vagy valami hasonló, csak akkor tekinthető érvényesnek, ha ott van mellette a többi kötelező elem is. Egyébként Románia az „öko” fogalmat használja, míg Bulgária, Görögország, Magyarország vagy Franciaország a „bio” megjelölést. Az Egyesült Királyságban egy másabb megnevezést használnak, az „organikust”. Látni esetenként továbbá olyan termékeket is, amelyek feliratozásán a „természetes” kifejezés szerepel. Ez viszont önmagában még nem elég… Hecser Zoltán