Néhány hónappal ezelőtt a kormánypárt, személyesen annak elnöke, Liviu Dragnea nagy dérrel-dúrral harangozta be, hogy száz különböző illetéket és adót vezetnek ki, ezzel csökkentve az állampolgárokra nehezedő ter­heket. Ezek között szerepelt a kör­nyezetvédelem okán évekkel ezelőtt bevezetett különböző megnevezésű, de „regadó” néven elhíresült illeték is. Akkor nem volt szó arról, hogy másabb formában, illetve másabb kritériumrendszer függvényében utólag bevezetésre kerülne egy ilyen jellegű, a gépkocsi-tulajdonosokat terhelő fizetési kötelezettség… [caption id="attachment_58355" align="aligncenter" width="1937"] Graţiela Gavrilescu: három kritériummal számol...[/caption] Voltak olyanok is, akik az illeték- és adókivezetés okán azt hangoztatták, hogy olyan költségvetés-bevételektől esik el az államháztartás, amelyeket több mint körülményes lesz pótolni, illetve kompenzálni. Ezt a szociáldemokrata párt vezetői nem ismerték el, mint ahogy azt sem, hogy kampány ízű „fogásról” van szó, sőt 2016 decemberében Doina Pană, a szociáldemokrata párt alelnöke (aki jelenleg erdészeti és vízügyi miniszter) azt hangoztatta, hogy azoknak az illetékkivezetéseknek a hatásmechanizmusa elhanyagolható lesz, a GDP-nek még csak a 0,07%-át sem fogják kitenni. Hogy mire alapozta állítását, nem tudni. Végül is megszületett az a jogszabály, amely révén mintegy 102 illetéket, díjszabást kivezettek, s mindenekelőtt a „regadó” megszüntetése váltotta ki a legnagyobb megelégedést a lakosság körében. Talán nem véletlenül, mert a használt autók iránt már hosszú évek óta élénk érdeklődés mutatkozott… Lévén, hogy a szóban forgó illetékkel kapcsolatosan az Európai Unió Bíróságának is volt egy, országunkat elmarasztaló döntése, a kormány a későbbiek során arról is döntött, hogy a különböző megnevezéssel, illetve címen beszedett „regadót” az érintett adófizetőknek közigazgatási eljárás keretében visszatérítsék. (Időközben igen sok személy peres úton próbálta visszaszerezni az általa befizetett illetéket, rendszerint sikeresen, de az eljárások ugyancsak elhúzódtak.) Az erre vonatkozó 2017/52-es sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlöny augusztus 7-i számában jelent meg. Arról egyébként annak idején, pontosabban az augusztus 9-i lapszámunkban beszámoltunk, most csak arra utalnánk, hogy ez a jogszabály a visszaigénylési, illetve visszafizetési eljáráson túl arról is rendelkezett, hogy a befizetett pénzösszegek visszatérítésére a 2018. január 1. – 2018. december 31. között kerül sor, illetve a 2018. szeptember 1. – 2019. március 31. közti időszakban. (Ez utóbbi időszakban az úgynevezett környezetbélyeg ellenértékének a visszatérítésére.) Ez a kormányrendelet egyébként még a megjelenés napján hatályba is lépett. „Kiigazítás”… Amúgy a visszatérítés lehetőségét már annak idején kilátásba helyezte a Grindeanu-kormány, de a jogszabály kidolgozásával megkéstek, állítólag abból kifolyólag, hogy komoly számításokat kellett elvégezni a visszafizetendő teljes összeg nagyságrendjére vonatkozóan, s annak függvényében megállapítani a visszafizetési periódusokat. Nos, a jelek szerint mégis elkapkodták a dolgokat, ugyanis utólag rádöbbentek arra, hogy adódhatnak szépszerivel olyan esetek is, amikor nehéz lesz eleget tenni a 2017/52-es sürgősségi kormányrendelet megkövetelte egyik vagy a másik feltételnek, s ebből kifolyólag esetleg az érintett felek beperelhetik az államot. A kormány október 5-i ülésén napirendre került a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet „kiigazításának”, pontosabban kiegészítésének az ügye, és elfogadtak egy újabb sürgősségi kormányrendeletet. A 2017/68-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny október 9-i számában jelent meg. Ennek a jogszabálynak a révén úgymond tisztáztak két sajátos helyzetet. Egyrészt azt, hogy amennyiben egy jogosult személynek nem áll módjában mellékelni az egykori befizetést igazoló iratokat, akkor az adóhatóságra hárul annak beazonosítása. Azaz, az adóhatósági szerveknek kell az adatbázisukban leellenőrizni, hogy az az adott személy annak idején valóban befizette-e azt a fránya illetéket. Másrészt a minap megjelent jogszabály értelmében tisztázták azt is, hogy miként kell eljárni akkor, ha egy személy ugyan befizette az illetéket, de az adott gépkocsit nem jegyeztette be a forgalomba, azaz „nem használta fel” a befizetett illetéket. Ez esetben a visszaigénylési kérést ellenjegyeznie kell a gépjármű-jogosítványi és forgalomba beíratási közösségi közszolgálat által. Továbbá a kormányrendeletben utalás van arra is, hogy a tényleges visszafizetésre nem kerülhet sor 2018. január 1-e előtt. Biztos, hogy lesz… Megszűnt a „regadó”, érvénybe lépett egy jogszabály az egykor befizetett összegek közigazgatási eljárása keretében történő visszatérítésére, ugyanakkor készülőfélben van egy olyan jogszabály is, amely ugyan másabb összefüggésben és értelemben, de visszavezetne egy ilyen jellegű fizetési kötelezettséget, mármint a gépkocsi-tulajdonosok számára. Egyelőre azzal kapcsolatosan ellentmondásos értesülések láttak napvilágot, s a jogszabály kidolgozásában részt vevő személyek közül is egyesek egyféleképpen, mások pedig másféleképpen nyilatkoztak. Ilyenképpen egy dolog biztos: ugyan nem lesz a gépkocsik forgalomba való beíratásához „kötődő” illeték vagy adó, de a gépkocsi-tulajdonosnak annak használata során lesz bizonyos fizetési kötelezettsége, túl a jelenleg fizetendő, a helyi adónemek közé sorolt járműadón túl, vagy esetleg azzal párhuzamosan. Valahogy úgy tűnik, hogy a kormány annak idején nem akarta felismerni, hogy milyen áramlatot hozhat magával a „regadó” kivezetése. Márpedig ami várható volt, az bekövetkezett, nevezetesen a használt autók Mekkájává vált Románia egyik napról a másikra. Ennek akár örvendeni is lehetne, ha annak nem volna velejárója a környezetszennyeződés elkerülhetetlen fokozódása. Igen, mert a hazai vásárlóerő okán igen nagy igény mutatkozott, mutatkozik az „öregebb”, azaz olcsóbb, de rendszerint környezetszennyező járgányok iránt (Euro I, Euro II). Félhivatalos adatok szerint az esztendő első nyolc hónapjában több mint 337 000 használt autót írattak be a közúti forgalomba, 110%-kal többet, mint 2016-ban egész évben. Ezen belül az Euro II-es és az Euro III-as gépkocsik száma megduplázódott a 2016-os évhez viszonyítva, legalábbis ez derül ki a forgalomba bejegyeztetési statisztikákból. Jó három hónappal ezelőtt arról lehetett hallani, hogy a helyhatóságokra bízzák az úgynevezett dugódíj bevezetésére vonatkozó döntések meghozatalát, s annak révén csökkenthető lenne a lakott települések zsúfolt zónáiban (de nemcsak) a környezetszennyezés visszaszorítása. Erre vonatkozóan konkrét elképzelések is megfogalmazódtak, de minden jel arra mutat, hogy a kormányzat szintjén rádöbbentek: az a dugódíj nem lesz elégséges, nem bizonyulhat érdemlegesnek. Ugyanakkor az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a „regadóból” befolyt összegek helyére nemigen van mit tenni, pontosabban nemigen lesz, amit tenni, sőt a későbbiek során gondot jelenthet azoknak a pénzösszegeknek az előteremtése is, amelyekből „finanszírozni” kell a visszatérítésre jogosult személyeket. Egy munkacsoport munkálkodik egy új rendszer kidolgozásán, s e tekintetben akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a járművek megadózásának merőben új rendszere következhet be. Ilyen értelemben érdemes megemlítenünk azt, amit az egyik legilletékesebb hangoztatott nemrégiben, nevezetesen Gheorghe Marinescu, a közpénzügyi minisztérium helyi adózási és illetékfizetési igazgatóságának az igazgatója: szerinte a jelenlegi adózás elévült, már több mint tíz éve érvényes, és végeredményben egy olyan rendszerről van szó, amely tulajdonképpen még 1990 előtt is létezett. Ami megváltozott, az a számítási mód a hengerűrtartalom függvényében. Sok szempontot kell szem előtt tartani, ugyanakkor arra is kell ügyelni, hogy egy új rendszer esetleg ne váltsa ki az Európai Bizottság „ellenszenvét”, illetve a majdani jogszabály okán megint ne licitálják az Európai Unió Bírósága elé országunkat. Ilyen összefüggésben megemlítendő az is, hogy nemigen lesz lehetőség arra, hogy esetleg megtiltsák az Euro I-es, az Euro II-es vagy akár az Euro III-as személygépkocsik behozatalát. Sajnos, e tekintetben meg kell várni, míg azok „kikopnak” a nyugat-európai használtautó-piacról. Be lehet vezetni viszont olyan illetékfizetési vagy adózási rendszert, amely a potenciális vásárlókat „elkedvetleníti” egy ilyen járgány behozatalától, illetve megvásárlásától. Ami a jövőbeni rendszert illeti, most már biztosra vehető, hogy a hangsúly, mármint az adóteher tekintetében a környezetszennyezés fokára helyeződik át: az a jármű, amely erőteljesebben szenved, nagyobb adóterhet is kell jelentsen a tulajdonosa számára. Tehát a majdani adó vagy illeték megállapítása, kiszámítása tekintetében három kritérium jöhet számításba, s ezt hangsúlyozta a minap a legilletékesebb is, Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter: a hengerűrtartalom, a környezetszennyezési norma és a jármű által kibocsátott szén-dioxid (g/km). Hogy e három kritériumot miképpen lehet szerencsésen és érdemlegesen ötvözni, arra még a rendszer kidolgozásával megbízott munkacsoport nem talált végleges választ. Mint ahogy azt sem tudni pontosan, hogy az új rendszer bevezetésére 2018. január 1-től vagy 2019. január 1-től kerülne-e sor. Egyébként a pénzügyminisztérium már említett igazgatója, Gheorghe Marinescu szerint 2019. január 1-től kerülhet csak arra sor… Hecser Zoltán