Akár regényt is lehetne írni arról, ami történt az év eleje óta a technokrata kormány által beígért, a közpénzekből fizetett személyzet bérezési törvénye tervezetének kidolgozása tekintetében. Az év elején megalakult egy bizottság és egy menetrend a szóban forgó törvénytervezet kidolgozására vonatkozóan, s határidőket is megszabtak. Ez utóbbiakat többször is módosították, s az újabb és újabb határidők bejelentése tekintetében majd mindenki leszerepelt, kezdve a munkaügyi miniszterrel és végezve Vasile Dâncu kormányfőhelyettessel, valamint Dacian Cioloş kormányfővel. Most viszont egy újabb forgatókönyv körvonalazódik… Az elmúlt hét elején olyan szőnyeg alatti sajtóértesülések láttak napvilágot, miszerint véglegesítődött a közszférai bérezési kerettörvény tervezete. Ezt az értesülést még jóformán kommentálni sem lehetett, mert a múlt szerdai kormányülés elején egy újabb, a maga nemében ugyancsak meglepő bejelentést tett Dacian Cioloș kormányfő: „Megkezdjük a vitát a közszférai bérezésre vonatkozóan.” Hozzáfűzte azt is, hogy a munkaügyi miniszter egy dokumentumot fog a kormánytagok rendelkezésére bocsátani, valamint azt, hogy két szakaszban kell megközelíteni ezt a problémakört. Továbbá utalt arra is, hogy még aznap első olvasatban megtárgyalják annak a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezetét, amelyet vállalhat kormánya, s amely arra lenne hivatott, hogy azon nyomban kiigazításra kerüljenek azok a „működésbeli zavarok”, amelyeket tulajdonképpen az országos minimálbér megemelése váltott ki, s amelyek okán a bérezési rács alsó felében a bérosztályok egymásra helyeződtek. Hogy mit ért az azon nyomban alatt, az is kiderült: a sürgősségi kormányrendeletet az év második felében és a jövő esztendő folyamán kellene hatályba léptetni. Ennek megvan a maga oka, nevezetesen a költségvetési források biztosítására az idei állami költségvetés első kiigazítására kerülhetne sor, amely állítólag július második felében lesz esedékes. Ebből az is kikövetkeztethető, hogy legjobb esetben augusztus 1-jétől következne be valami a költségvetési szektorban foglalkoztatott személyek bérezésének tekintetében. A kormányfő szerint első lépésként a szóban forgó kiigazítással rendezni lehet egy méltányossági problémát, de egy törvényességit is, ez utóbbit azért, mert jelenleg ugyanolyan beosztású személyek esetében indokolatlan módon különböző lehet a bérszint. Ez pedig nemcsak félreértéseket okoz, hanem pereskedésekhez is vezethet, pontosabban vezetett. Amúgy a múlt szerdai kormányülést követően még aznap megkezdődtek a munkaügyi miniszter részvételével az egyeztetések a szakszervezetek képviselőivel, s állítólag a mai nap folyamán nyilvánosságra hozzák a sürgősségi kormányrendelet tervezetét és közvitára bocsátják. A jelek szerint mondvacsinált közvita lesz, hisz a hivatalos bejelentés szerint több mint bizonyos, hogy a holnaputáni, a szerdai kormányülésen elfogadásra kerül(het) ez a jogszabály. Lesz törvény is Egy amolyan második szakaszként a kormány ki fog dolgozni egy törvénytervezetet is, amelyet nyilvános vitára fog bocsátani, s amely a közszférai bérezés többéves távlatait szeretné körvonalazni, nevezetesen 2018-tól arrafelé. Ezt a törvényt közös nevezőre szeretnék hozni a közigazgatás reformjával, amely ugyancsak az előkészítés fázisában leledzik. A kormányfő szerint a közigazgatási reform egy megfelelő bérezési rendszer nélkül nem lehet hatékony. Tehát tulajdonképpen egyelőre csak egy aktualizálási folyamatról lehet szó, amely keretében sorra kerülhetnek bizonyos bérkiigazítások, béremelések is. Összegezve: a 2016-os és a 2017-es időszakot a kormány a közszférai bérezés tekintetében lefedné egy sürgősségi kormányrendelettel, majd a jövőre nézve úgymond javasol egy törvénytervezetet, amelynek sorsáról előreláthatólag a majdani parlament, illetve a majdani kormány fog dönteni. A kormányfő, valamint a kormányszóvivő szerint ez így is van rendjén, mert a technokrata kormány mandátuma ez esztendő végén lejár és a parlamenti választásokat követően a parlamenti erőviszonyok alapján fog megalakulni az esztendő végén egy új kormány. Kiindulópont a minimálbér A szerdai kormányülést követően, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, Dan Suciu kormányszóvivő felvázolta a majdani jogszabály néhány ismérvét. Elmondta, hogy a kiindulópontot a minimálbér jelenti, nevezetesen a május 1-jétől hatályba lépő 1200 lej. Ez lesz a viszonyítási alapja mindennemű esetleges béremelésnek. Amit el szeretnének érni a sürgősségi kormányrendelet révén, azok a már említett működésbeli zavarok kiiktatása, nevezetesen az egyes bérosztályok egymásra helyeződését, az indokolatlan bérkiegyenlítődést, a különböző személyzeti kategóriák tekintetében megmutatkozó indokolatlan bérdifferenciákat. A bértömeg 5 százalékos növekedésére lehet számítani, másképpen fogalmazva, a béremelés átlaga 5 százalék körül lehet majd. Ezen belül viszont lesznek olyan kategóriák is, például a szociális gondozók, akik akár 20 százalékig terjedő béremelésre is számíthatnak, de lesznek olyan kategóriák is, ahol egy százalék lesz a béremelés. A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a pénzügyi, a költségvetési lehetőségek nem tesznek lehetővé másabb béremelést. A jogszabály hatályba lépését követően a minimál- és a maximális bér közti arány egy a tizenkettőhöz lesz. Úgy fél szájjal és igen homályosan utalt arra is egy újságírói kérdésre válaszolva, hogy 2017-ben előreláthatólag újabb béremelésre a közszférában nem kerül majd sor és az sem biztos, hogy esetleg az 1250 lejes minimálbér nagyobb legyen. Időközben a parlamentben megkezdődött a közpénzekből fizetett személyzet 2016-os esztendei bérezésére vonatkozó, 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet elfogadásának vitája. Úgy tudni, hogy annak során a honatyák 130 módosító és kiegészítő jellegű indítványt terjesztettek be, s amennyiben azok mind belekerülnek a majdani törvény szövegébe, akkor lesz, amiért „izzadnia” a kormánynak, ugyanis a becslések szerint 1,6 milliárd lej értékű költségvetési kihatása lenne a módosításoknak. Hogy ezt a 2015/57-es kormányrendeletet szentesítő törvényt miként lehet majd egy kalap alá hozni, azaz összeegyeztetni a kormány által beharangozott sürgősségi kormányrendelettel, azon el lehet majd gondolkodni. Hecser Zoltán