Egy jogszabály kapcsán
Tegnapi lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy az augusztus 9-én megjelent és időközben hatályba is lépett 2019/9-es kormányrendelet révén olyképpen módosult a külföldi gyógykezelésre való küldésre vonatkozó 2003/28-as kormányrendelet, hogy ezentúl az adott feltételek közepette „behelyettesíthető” a hazai magánorvosi szolgáltatók nyújtotta beavatkozással/kezeléssel és az elszámolható lesz függetlenül attól, hogy az adott orvosi szolgáltatás biztosított-e vagy sem a romániai egészségbiztosítási rendszer keretében. A szóban forgó kormányrendelet azonban másabb jogszabályokat, szám szerint 12-t is átírt, kisebb vagy nagyobb mértékben.
Talán érdemes lenne visszatérni a magánkórházakra is kiterjesztett egyes kezelések állami finanszírozására, aminek ezentúli lehetőségét megcsillantotta a minap megjelent kormányrendelet. Annál is inkább indokoltnak tartjuk ezt, mert máris megjelentek azt értékelő/mérlegelő olyan nyilatkozatok, amelyekből azt lehetett kikövetkeztethetni, hogy azok „szövegismeret” hiányában fogalmazódtak meg. A néhány mondatos jogszabály módosítás, illetve kiegészítés sajnos nem jeleskedik a szabatosságban, az egyértelmű megfogalmazásban. Ám az biztosra vehető, hogy bizonyos feltételeknek kell teljesülniük, olyanoknak, amelyek eddig is szükségeltettek a külföldön történő gyógykezelésre való küldés esetében. Ez tételesen szerepel a kormányrendeletben, ugyanis léteznie kell „a külföldi gyógykezelés végzésére vonatkozó ajánlásnak”. Ilyenképpen pedig megtörténhet, hogy az eljárás, az ügyintézés bürokratikusnak, macerásnak bizonyulhat. Jó tudni azt is, hogy a kormányrendelet által érintett jogszabálynak volt/van alkalmazási normája is, amelyet annak idején a 2004/50-es miniszteri rendelettel hagytak jóvá (az alkalmazás módszertani normáit különben utólag többször is módosították és kiegészítették). Valószínűsíthető, hogy indokolt lenne a módszertani normák kiegészítése is, ennek az új gyógykezelési lehetőségnek a figyelembe vétele alapján. Ami feltétlenül nyomatékolandó: helytelen lenne úgy értelmezni a minap megjelent kormányrendelet szóban forgó előírásait, hogy az lehetővé teszi majd a „lekerülést” a közkórházi várólistáról, és az azonnali beavatkozást egy magánkórház révén. Nem, mert a mi olvasatunkban a kormányrendelet nem a várólisták „helyettesítése” végett született meg.
Van, akiknek több „dukál”
A költségvetési kiadások elrugaszkodása az utóbbi időben egyre élénkebben foglalkoztatja a pénzügyminisztériumot, a kormányt. Hónapok óta hallani ilyen vagy olyan megszigorító elképzelésekről, szándékokról, sőt jogszabálytervezetekről is. Például állásbefagyasztás, államtitkárok és államtitkár-helyettesek számának csökkentése, egyes tisztségviselők kabinetjének megszüntetése stb. Ilyen körülmények között több mint furcsállandó, hogy időközben kiadásnövelő intézkedések is születnek, például a helyhatósági tisztségviselők különleges nyugdíjának bevezetése. Ilyen jellegű intézkedést tartalmaz a 2019/9-es kormányrendelet is. Annak XIV-es szakasza értelmében szeptembertől kezdődően a közpénzügyi minisztérium saját apparátusában és az alárendelt intézményeiben foglalkoztatott személyzetnek a bérezési jogosultságait újra kell számítani és a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet 34-es szakaszának a (2)-es bekezdése előírásaitól eltekintve kell megállapítani. Lássuk, miről is van szó: az a sokat kifogásolt és szidott sürgősségi kormányrendelet említett előírása értelmében a közszférában az idei esztendőben nyújtott/nyújtható pótlékoknak, illetményeknek, kompenzációknak, prémiumoknak és a bérezési rendszer másabb elemeinek a kvantuma nem haladhatja meg a 2018 decemberében folyósított kvantum szintjét. (Annak idején azért tartották szükségesnek ezt a korlátozást, mert a közszférai bérek idei megemelése okán megemelkedtek volna az említett járandóságok is, hisz azok kiszámítási alapját az alapbér kvantuma képezi.) Ezek szerint szeptembertől a pénzügyi tárca kötelékeiben foglalkoztatott személyzet egy jelentős részének meg fog emelkedni a havi bér jellegű jövedelme. Erre lesz pénz, lesz, mert úgy akarta a pénzügyminiszter, aki egyben a kormánypárt ügyvezető elnöke is. Másképpen fogalmazva: van, ahol szorítani kell a gyeplőt, s van ahol nem.
Újólag módosult és kiegészült a Helyi Fejlesztési Országos Programot jóváhagyó 2013/28-as sürgősségi kormányrendelet is. Jobbára a finanszírozási eljárásokkal kapcsolatos egyes előírások átfogalmazásáról van szó. Azok nyomán újólag módosításra szorul a jogszabály alkalmazásának módszertani normáit jóváhagyó 2013/1801-es miniszteri rendelet is. Az erre vonatkozó új rendeletnek szeptember 26-ig kell megjelennie.
Hecser Zoltán