Egy újabb program…
Helytelen lenne azt állítani, hogy az elmúlt 25–26 év során nem történt volna előbbrelépés a hazai turizmus, annak fejlesztése terén. Ennek pedig bizonysága, hogy országszerte korszerű szállodák, panziók, wellnessközpontok, különböző típusú és rendeltetésű vendéglátóipari egységek épültek. De ezzel párhuzamosan számos egykor virágzó üdülőtelepen majdhogynem romokban hever minden, számos szálloda került ki a turisztikai vérkeringésből.
Ebben a kontextusban arra is utalhatunk, hogy a mindenkori kormányok részéről az évek során tömérdek elképzelés, szándék, ígéret fogalmazódott meg, s azok valóra váltását kilátásba helyező jogszabályokban sem volt hiány. Ez utóbbiak közül elég megemlíteni a 2001/755-ös törvénnyel jóváhagyott, a romániai turisztikai tevékenység megszervezésére és kibontakoztatására vonatkozó 1998/58-as kormányrendeletet, vagy a helyi közpénzügyi törvénynek, a 2006/273-as törvénynek az e témakörbe vágó 34-es szakaszát. Amúgy e jogszabályok alapján születtek meg az utóbbi évek során azok a kormányhatározatok, amelyek révén jóváhagyták a turisztikai programok és beruházási projektek, valamint a kivitelezési munkálatok finanszírozási forrásainak a névjegyzékét.
A kormány augusztus 4-i ülésén hasonló jellegű kormányhatározat elfogadására került sor. A Hivatalos Közlönyben augusztus 8-án megjelent a turisztikai beruházások fejlesztési programjának, turisztikai beruházási programok és a finanszírozási kritériumok jóváhagyására vonatkozó 2017/558-as kormányhatározat. A kormányhatározat szövegéből az következtethető ki, hogy többéves programról van szó, de a szövegben nincs pontosítva a periódus utolsó esztendeje. Az viszont kiderül, hogy a kormányhatározat 1-es számú mellékletében feltüntetett beruházási projektek esetében azon területi-közigazgatási egységek, amelyek kérelmezik a finanszírozást, 2018. december 31-ig a projekt láttamozása végett be kell nyújtsák a turisztikai minisztériumhoz annak műszaki-gazdasági dokumentációját és az építkezési engedélyt.
Apropó, finanszírozás: amennyiben országos érdekeltségű üdülőtelepeken megvalósítandó beruházásokról van szó, akkor a turisztikai minisztérium hozzájárulása 90%-os, az érintett területi-közigazgatási egységé pedig 10%-os. A helyi érdekeltségű üdülőtelepek esetében a beruházás finanszírozásában 85%-os a minisztérium részvállalása, az érintett területi-közigazgatási egységé 15%-os. Egyéb turisztikai jellegű beruházások esetében a szaktárca hozzájárulása 70%-os, a helyi költségvetésé pedig 30%-os.
Országos jelentőségű beruházások esetében a finanszírozásra kizárólag az állami költségvetésből kerül sor a turisztikai minisztérium költségvetése révén. A kormányhatározat mellékleteit áttanulmányozva arról is tudomást szerezhetünk, hogy melyek azok a turisztikai beruházási projektek, amelyek „számításba jöhetnek”. A mellékletben szerepel négy olyan beruházási projekt is, amelyek esetében a finanszírozási szerződések a végrehajtás folyamatában találtatnak.
Ezek között van Borszék üdülőtelep turisztikai infrastruktúrájának a fejlesztése. Az országos jelentőségű turisztikai projektek között nincsenek Hargita megyeiek. A helyiek között viszont szépszerével. A helyi jelentőségű turisztikai projektek névjegyzékén 27 megye neve szerepel összesen 142 projektjavaslattal. Ez utóbbiból 11 Hargita megyei projekt. Vegyük sorba: a tusnádfürdői gyógykezelési komplexum bővítése, a Tusnád községi Nádasfürdő rehabilitálása, a Borszék város sípályájának közvetlen szomszédságában egy télisport-komplexum megszervezése, Borszék városban kalandpark kivitelezése, Borszék városban az ásványvízforrásokhoz vezető utak, ösvények korszerűsítése és környezetük térrendezése, Kápolnásfalu községben a Madarasi-Hargitán sípálya kiképzése és felvonó létesítése, Gyergyószentmiklós municípiumban a Cohárd síközpont kiképzése, Gyilkostó üdülőtelepen a Nagy-Cohárd csúcsára vezető fülkés kötélpálya létesítése, Gyilkostó üdülőtelepen wellnessközpont létesítése, Homoródfürdőn szórakozási zóna kiképzése, Marosfőn a sízési lehetőségek továbbfejlesztése.
Ebből a felsorolásból az következtethető ki, hogy a turisztikai tevékenységeken belül jobbára a téli sportolási-kikapcsolódási lehetőségeket helyeznék előtérbe a tervezett beruházások.
Nem akarunk sem pesszimisták, sem ünneprontók lenni, de utalnunk kell arra is, hogy ilyen projekteket kilátásba helyező kormányhatározat eddig is volt. Azok is ígéretesnek bizonyultak, akkor, amikor azokat papírra vetették, de a megvalósítás tekintetében ugyancsak listát lehetne készíteni azokról, amelyek papíron maradtak. És azok között vannak Hargita megyei beruházások is. Így például a marosfői projekt visszakerült a mostani kormányhatározatba, akárcsak a tusnádi Nádasfürdő, de vannak olyanok is, amelyek a jelek szerint végérvényesen lekerültek a listáról. Végezetül utalnunk kell arra is, hogy a kormányhatározat mellékletében szereplő helyi jelentőségű projektek nem légből kapottak, azokat mintegy 1200 projektelképzelésből válogatták ki a szaktárca illetékesei, az elképzelések „értelmi szerzői” pedig a területi-közigazgatási egységek voltak.
Hecser Zoltán