A hazai jogszabályozásnak sajnos vannak „tengeri kígyói”, s azok közé tartozik a környezetvédelmi alapra vonatkozó, közel 14 évvel ezelőtt megjelent 2005/196-os sürgősségi kormányrendelet is. Ezt a jogszabályt azóta 21-szer módosították és egészítették ki, s a dolgok ilyenszerű alakulása végső soron tükörképe annak is, hogy a környezetvédelem (azon belül a környezetalap) hazai viszonylatban mennyire is túlbonyolított. Közvetve e témakörhöz kapcsolódik a csomagolók és a csomagolási hulladékok ügykezelési módozatára vonatkozó 2015/249-es törvény is, amelyet a megjelenését követően „csak” 6-szor módosítottak. A fentebbi „kisleltárt” annak okán közöltük, hogy a Hivatalos Közlöny július 2-i számában jelent meg ama 2019/50-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén újólag módosították és kiegészítették a szóban forgó két jogszabályt. Ahogy az lenni szokott, ez esetben is megmagyarázták a bizonyítványt: a sürgősségi kormányrendelet megindokolási részében van utalás többek között arra is, hogy az Európai Unió Bírósága annak idején arra kötelezte Romániát, hogy az uniós normáknak meg nem felelő szemétlerakókat zárja be, úgy ahogy azt előírja az 1999/31-es, a hulladéklerakókra vonatkozó, irányelv. Egyébként ennek a kötelezettségének Románia mindmáig nem tett eleget, illetve csak részben tett eleget, ugyanakkor az új integrált korszerű hulladékkezelő állomások egy részét sem sikerült ténylegesen működésbe helyezni. A múlt esztendő májusában megjelent az Európai Parlamentnek és Tanácsnak egy újabb irányelve, a 2018/852-es, amely révén módosították a csomagolásról és a csomagolási hul­ladékról szóló 1994/62-es irány­elvet. Nos, ezt az irányelvet is bele kellett építeni a hazai jogrendbe, s erre is szert kívánt tenni a kormány a minap megjelent sürgősségi kormányrendelet révén. Azt talán mondanunk sem kell, hogy átütemezésre is sor került, mármint a csomagolási hulladékok újrahasznosítására vonatkozó határidők tekintetében. A lényeg az, legalábbis a mostani kormányrendelet szerint, hogy a papír és a karton esetében az újrahasznosítás révén történő értékesítés 2022 végére el kell érje a 60%-ot, a PET esetében az 55%-ot, az üveg esetében a 60%-ot, a fémek esetében az 50%-ot, az alumínium esetében a 20%-ot és a faanyagok esetében pedig a 10%-ot. Addig is: a sürgősségi kormányrendelet értelmében a műanyag tasakokra kivetett illeték (ecotaxă) értéke 0,1 lejről 0,15 lej/darabra emelkedett. Ez alól kivételt képeznek azok, amelyeket olyan anyagokból gyártanak, amelyek ráfelelnek bizonyos sajátos követelményekre. Ettől az intézkedéstől ugyan nem fog nőni a visszanyerési/újraértékesítési arányszám, de a feltételezések szerint csökkenni fog a műanyag tasakok „fogyasztása”. Hecser Zoltán