Szeretettel emlékeztem 2022. január 28-án, a tizennyolc évvel ezelőtt mély álomba szenderült Csergő Bálint jogászra, néprajzkutatóra. A Hargita-hegység lábánál fekvő, a Nagy-Küküllő két partján elterülő Küküllőkeményfalva szülötte. A Csergő család ezen ága valamikor Gyergyó vidékéről került e faluba. Csergő Bálint – habár elkerült szülőfalujától először Székelyudvarhelyre, majd Csíkszeredába és végül Gyergyószentmiklósra – hű maradt falujához néprajzi kutatásai révén. Feljegyezte a környékbeli székelykapukat, azok alkotóit és terjedelmes könyvet jelentetett meg Az Udvarhely vidéki székelykapu címmel (1999, Pro Print Kiadó, Csíkszereda). Továbbá tanulmányai is jelentek meg ebben a témában, úgymint: Kapuállító székelyek. Bölcsőringató. Az Igaz Szó Évkönyve 1984. Marosvásárhely, 1984, 129–134. A Kriza János Néprajzi Tár­saság tagjaként sok néprajzi munkája jelent meg, szintén a szülőfaluja kutatásával kapcsolatosan: Népi gyógyítás Küküllőkeményfalván (Kriza Já­nos Néprajzi Társaság Év­köny­ve, 1., 1992); Szemelvé­nyek Küküllőkeményfalva népi növényismeretéből (Kriza János Néprajzi Tár­sa­ság Évköny­ve, 3., 1995); A farsang Kü­kü­llő­keményfalván (Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve, 4., Erdélyi és partiumi farsangok, 1996). Az udvarhelyszéki tutajozással kapcsolatos egyetlen néprajzi jellegű leírás Kü­kü­llő­ke­ményfalváról is Csergő Bálint gyűjtéséből származik. Tehát szülőfaluja büszke is lehet nagy néprajzi tudósára! 2004. január 31-én helyezték örök nyugalomra a kü­kü­l­lő­keményfalvi római katolikus temetőbe. A falu méltóképpen emlékezett híres szülöttére, és a nemrég felépített kultúrház előtti utca 2021 óta Csergő Bálint nevét viseli. Emléke legyen áldott!

Nagy-Imecs Zsuzsánna, Székelyudvarhely