Már az egyetemre való beiratkozáskor nagyon érdekesnek és főleg előnynek tartottuk, hogy a Sapientia – EMTE Fordító és tolmács mesterképzésének keretében a Debreceni Egyetem hallgatói lehetünk. Ahogy teltek az első hetek és hónapok, és amint több információt kaptunk erről, még jobban felkeltette az érdeklődésünket. [caption id="attachment_67452" align="aligncenter" width="1000"] A cívis város központja. Jó csapattá váltunk[/caption] Az előző években a hallgatók egy félévre mentek ki tanulni a partnerintézménybe, de 2015 óta ez megváltozott. Azoknak a hallgatóknak, akik munka vagy más egyéb elfoglaltságok miatt nem tudtak elutazni, itthon, Csíkszeredában volt lehetőségük az óralátogatásra. Más országban, más egyetemen tanulni, akár ERASMUS-program keretében, mindig nagy kihívást jelent minden diák számára, és persze velünk is így volt, még akkor is, ha csak két hétre mentünk is ki. Nagy lelkesedéssel indultunk el egy vasárnapi napon, a hosszú vonat­út ellenére is jó kedvvel érkeztünk meg a szállásunkra, és már másnap reggel bele is vágtunk a tanulásba. Dr. Csatár Péter tanár úr segítségével megismertük az egyetemet, a szakokat, megmutatta a főépületet és az egyetemi könyvtárat. Már hallva az egyetem történetét és csodálva a látványt, arra gondoltuk, hogy mekkora élmény lesz számunkra, hogy itt tanulhatunk. A tanórák nagyon gyakorlatiasak, érdekesek és figyelemfelkeltők voltak, több fordítási technikát és elméletet tanultunk. A fordítástechnika-órát mindig memóriafejlesztő játékokkal kezdtük, folytatva idiómák fordításával, egyéni vagy közösen elvégezhető fordításokkal. Nagyon örvendtünk annak, hogy különböző szak- vagy irodalmi fordításokkal dolgoztunk, és hogy két nyelv kombinációjával fordítottunk érdekesnél érdekesebb szövegeket. Kezdetben nehéz volt megszokni ezt a stílusváltást és a szintet is, de ahogy teltek a napok, éreztük a fejlődést. A fordítástechnika-órán kívül volt még az Interkulturális kommunikáció óra, amelyik még inkább felkeltette a más kultúrák iránti érdeklődésünket, ezzel egy időben dr. Karl Katschthaler tanár úr is megismerhette az erdélyi kultúrát. A tolmácsolás alapkérdései órán pedig betekintést nyerhettünk a tolmácsolás világába, hogy mivel jár az, ha valaki tolmács lesz. Dr. Csatár Péter tárgyával zártuk az intenzív tanulást, a Bevezetés a fordítás elméletébe megismertette velünk a fordításelméletet mint interdiszciplináris kutatási területet, elsajátíthattuk a fordításelmélet metanyelvét. Amikor nem volt óránk, a hétvégét városnézéssel töltöttük, elmentünk a helyi moziba, de a hétköznapi estéinket is Beugró társasjátékkal töltöttük, Ligretto vagy más kártyajátékkal. Nagyon jó csapattá váltunk, nagyon sokat beszélgettünk, szórakoztunk. Ez a két hét nemcsak abban segített, hogy tapasztalatot szerezzünk, hanem abban is, hogy összetartók legyünk, egymást segítsük, és hogy kihozzuk a legjobbat magunkból. Hálás köszönettel tartozunk Ajtony Zsuzsanna tanárnőnek, aki megszervezte ezt a két hét tanulmányi időt, nagy kiváltságnak tartottuk a Sapientia – EMTE hallgatóiként a Debreceni Egyetemen tanulni. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert más egyetemen tanulni kihívást jelent, és ha van egy ilyen lehetőség, akkor fejlődés szempontjából érdemes elfogadni. (A szerző a Fordító és tolmács mesterszak I. éves hallgatója) Imre Ildikó A cikk a Hargita Népe március 21-i számában jelent meg.