Bőven lesz „alapanyag”...
A hivatalos statisztikai jelentések szerint a múlt esztendei romániai szilvatermés rekordszámba ment, elérve a 840 ezer tonnát. Ez közel kétszerese a 2017-es esztendeinek, ugyanakkor az utóbbi 15 év rekordját is jelentette. Az idén is hasonló terméseredményre lehet számítani…
Hasonló terméseredményre lehet számítani, mint tavaly, pontosabban ahhoz közelire nyilatkozta a minap Aurel Tănase a zöldség- és gyümölcstermesztők szakmaközi szervezetének (OIPALF) elnöke. Szerinte azért lehet valamivel kevesebb, mert számos ültetvény elöregedett, és nincs folytonosság azok terméseredményét illetően, ugyanakkor a fiatal ültetvények még nem érték el, nem is érhették el potenciáljuk maximumát. Hozzáfűzte azt is, hogy a szilvatermesztés szempontjából az időjárás sem bizonyult, legalábbis az ország egyes zónáiban, ideálisnak. Ezt a véleményt erősítette meg az egyik legnagyobb hazai gyümölcstermesztő cég, a Beszterce-Naszód megyei Pombis Rt. tulajdonosa, Aurel Onigas is, aki szerint a szeszélyes időjárás okán 5-10%-kal kevesebb szilva terem idén, mint tavaly, de ennek ellenére az jónak ígérkezik. (Amúgy a szóban forgó besztercei részvénytársaság tavalyi szilvatermése elérte a hektáronkénti 25 tonnás átlagot.)
Egy kis statisztika
Az Eurostat adatai szerint a múlt esztendőben európai viszonylatban a legjelentősebb szilvatermést országunkban jegyezték, azt követte Bosznia–Hercegovina. Különben a múlt esztendőben az INS adatai szerint 34,5 millió szilvafa számoltatott meg (ebbe a számba belefoglaltatnak az ültetvényeken, valamint a háztáji kertekben található szilvafák), ugyanakkor az egy szilvafára jutó átlagtermés 24 kilogramm volt. 2018-ban a legnagyobb szilvatermést Dâmbovița megye érte el, több mint 160 ezer tonnányit. A megelőző esztendőben, azaz 2017-ben jóval gyengébb volt a termés, alig 447 ezer tonnát tett ki. 1999-től errefelé a csúcsesztendő a 2013-as év volt, amikor is 909 ezer tonna szilvát „takarítottak be”.
A becslésesek szerint a hazai szilvatermésnek mintegy 80%-a a szilvapálinka (vagy éppenséggel a cujka) „alapanyagát” képezi, s csak a többi kerül közvetlen fogyasztásra vagy feldolgozásra. Ugyancsak a statisztikai adatok szerint Romániában az egy lakosra jutó éves átlagos szilvafogyasztás 4,6 kilogramm/fő. (Ebbe a mennyiségbe nem foglaltatik bele az, ami feldolgozott formában, kompótkánt vagy lekvárként, kerül a vásárlókhoz.) Végezetül, de nem utolsósorban: az érdekképviseletektől származó értesülések szerint a hazai nagy szilvatermesztő megyékben az ipari célokra felhasználandó szilva esetében a felvásárlási ár kilogrammonként 1 lejnél kezdődik, a közvetlen fogyasztásra szánt jó minőségű és tetszetős szilva kilónkénti ára 2 lej körül mozog. Az egy más ügy, hogy a piacokon vagy az üzletekben ennek az idénygyümölcsnek az ára jóval meghaladhatja és meg is haladja a 2 lejt…
Hecser Zoltán