Sok tanácsot olvasni sok helyen a helyes fogápolásról, ha azonban követni próbáljuk ezeket, akkor a konkrétumok gyakran fejtörést okoznak. Dr. László Zsuzsa csíkszeredai fogorvosnak most ezeket a konkrét kérdéseket tettük fel. – Az, hogy reggel és este mindenképpen mossunk fogat már elfogadott alapszabály. Az étkezések utáni fogmosás azonban talán már nem ennyire. Étkezések után mennyivel ajánlott fogat mosni? Igaz az, hogy például gyümölcsök fogyasztása után közvetlenül nem jó a fogmosás? – Mielőtt konkrétan válaszolnék, érdemes néhány elméleti tényt elmondani a szájhigiénia lényegéről. A patakban fekvő kavicsok és a fogak közös tulajdonsága, hogy mindkettőt úgynevezett biofilm vonja be. Míg a kavicsok ettől csak csúszósak lesznek, addig a fogakat ez károsíthatja. Ez a biofilm néhány órán belül megjelenik a megtisztított fogakon, ilyenkor még baktériummentes és könnyen leöblíthető. Ilyenkor még a barátunk és védi a fogainkat. Idővel azonban a baktériumok elkezdenek ebben felhalmozódni és megjelenik az első plakkréteg. Ha ez a réteg zavartalan, akkor újabb és újabb baktériumok halmozódnak fel egyre könnyebben, és kialakul egy jól strukturált plakkréteg. Ez olyan baktériumokból áll, melyek szaporodásához cukorra van szükség és miközben hasznosítják a cukrot, savat termelnek, ami bontja a zománc szerkezetét és fogszuvasodást eredményez. Ezenkívül a baktériumok bomlástermékei olyan irritáló tényezők, amelyek ínygyulladást eredményeznek. A szájhigiénia tehát a baktériumok közösségének a megzavarását jelenti fogkefe és/vagy interdentális kefe segítségével. Ha az alapos fogtisztítás a strukturált plakkréteget és baktériumközösséget eloszlatja, akkor 24–48 órát eltart, amíg a biofilm újjászerveződik és a veszélyes folyamatok elindulnak. Ennek értelmében bizonyított, hogy elégséges lenne 24 órában egyszer eltávolítani a plakkot, erre az ideális az este, ugyanis éjszaka a nyáltermelés és az ajakmozgások csökkennek. Napközben a nyál és az ajakmozgások segítenek a plakk eltávolításban. Tehát azt javasolnám, hogy az esti fogmosás legyen az, amikor nagyon alapos technikával, odafigyelve minden fogunk minden felszínére, elvégezzük a tulajdonképpeni fogtisztítást, a reggeli fogmosás pedig lehet egy frissítő fogmosás, míg napközben érdemes étkezések után egy-egy gyors fogmosást beszúrni, hogy eltávolítsuk az ételmaradékok java részét. Ahogy említettem, a savas közeg megbontja a zománc épségét, ezért nagyon fontos, hogy evés, ivás után mindig várjunk legalább fél órát a fogmosással, időt hagyva a nyál semlegesítő hatásának és a zománc esetleges remineralizációjának. – A helyes fogmosási technikáról is sokat hallani, arról, hogy a hátsó fogakat körkörösen, az elülsőket seprő mozdulatokkal kell tisztítani. A fogorvos is ezt ajánlja? – Fogtisztításnál ajánlom, hogy vizualizáljuk a fogak lényeges tisztítandó felszíneit: külső és belső ínyszéli rész, fogközök és rágófelszín. Azt tanácsolom, hogy a tisztítást kezdjük az ínyszéleknél, mert ez igényli a legalaposabb és legfigyelmesebb tisztítást. A követendő technika a következő: induljunk az alsó fogsor külső ínyszéle mentén, helyezzük a fogkefét az őrlőfogakra – félig az ínyre félig a fogra – billentsük a fogkefét enyhén az íny irányába, körülbelül 45 fokos szögben, majd apró körkörös mozdulatokkal haladjunk előre gondosan odafigyelve, hogy mindegyik fog ínyszélén 5-10 apró körkörös mozgást végezzünk. Ha átértünk az elülső fogak külső felszínére, majd az ellenoldali őrlőfogakhoz, apró körkörös tisztító mozdulatokkal forduljunk át a belső felszínre úgy, hogy közben a leghátsó őrlőfog hátsó felszínére is gondot fordítunk. Belső felszínen ugyanígy haladunk az ellenoldali őrlőfogak irányába, majd ugyanezt a technikát ismételjük a felső fogíven. Nagyon fontos, hogy mindezt puha fogkefével végezzük, különben árthatunk az ínynek. A fogkefe tartása ceruzafogásban történjen, ugyanis ez a tartás biztosítja azt, hogy csak leheletnyi nyomást tudjunk a fogakra kifejteni. A rágófelszín tisztítása a következő lépés: hátulról induljunk és haladjunk előre lassan, rövid előre-hátra mozdulatokkal. Különösen gyerekeknél fontos a rágófelszínek alapos megtisztítása. A fogköztisztítást fogköztisz­tító kefécskékkel javaslom. A fogselyem használatához ugyanis, ahhoz, hogy ne ártsunk vele a fogínynek, nagyon alapos és tökéletes technika szükséges. A fogköztisztító kefét illesszük kissé megdöntve a fogközhöz, enyhén toljuk be, billentsük vízszintesbe, majd toljuk át. Húzzuk ki és kész. A tisztító mozdulatot elég egyszer elvégezni, a lepedék eltűnik kíméletesen és óvatosan. Nagyon jól ellenőrizhetjük a fogmosási technikánkat, nyelvünkkel végigtapogatva a fogak minden felszínét. Ha valahol érdesnek érezzük, oda visszatérhetünk a fogkefével. Ha még lelkiismeretesebbek akarunk lenni, akkor vásárolhatunk plakkfestő tablettákat, hogy azzal ellenőrizzük a fogmosás hatékonyságát. A fogorvos pontosan meg tudja mondani, hogy melyik területet kell kiemelten tisztítani és hogy milyen vastagságú fogköztisztítót használjunk, gyanis ez egyénenként változhat. Ezért ne habozzunk kikérni szakember véleményét, és érdemes a fogmosási technikát is rendszeresen ellenőriztetni szakemberrel. – Azt ajánlják, hogy havonta cserélni kell a fogkefét. Miért hasznos ez? – Személy szerint 3 havonta ajánlom a cserét. Gyakrabban csak akkor, ha épp átestünk egy vírusos vagy fertőzésen, vagy szemmel láthatóan elhasználódtak a fogkefe sörtéi. Utóbbi esetben újra érdemes segítséget kérni szakembertől, mert valószínűleg túl erőteljesen használjuk a fogkefét. – Az elektromos fogkefék valóban hatékonyabbak? És milyen gyakran kell ezeknél a fejet cserélni? – Felmérések szerint a kézi fogkefével körülbelül 300 mozdulatot tudunk végezni percenként, míg az elektromos 3000–8000 mozdulatra képes percenként. Matematikailag tehát hatékonyabb az elektromos. A fent ismertetett technika viszont nem végezhető elektromossal, mert így megsértjük a fogínyt. Én azt javasolnám, hogy a napi egyszeri alapos, fent leírt technikára szánjunk időt, a többi fogmosást pedig akinek úgy tetszik, nyugodtan végezze elektromos fogkefével. Az elektromos fogkefék fejét is 3 havonta szükséges cserélni, korábban csak akkor, ha elkoptak vagy átestünk valamilyen megbetegedésen. Az elektromos fogkefével való tisztítást én személy szerint bizonyos fogászati panaszok, mint amilyen a fogínygyulladás vagy a fognyaki érzékenység, nem ajánlom. Bár ezekben az esetekben is javasolnám az előzetes konzultációt fogorvosunkkal. – Gyermekeknek mikortól ajánlott bevezetni az elektromos fogkefét? – Nem javasolnám bevezetni gyerekeknél az elektromos fogkefét. A kislányom meglehetősen öntörvényű, meggyőződésem, hogy ha pici kora óta nem szokta volna meg, hogy a fogacskáit szigorúan én mosom, akkor most 4 éves korában nem engedné meg nekem. De így természetessé vált. És szívügyem, hogy ha lehet, akkor törekedjünk arra, hogy az első fogak kibújásától 6-7 éves korig (ugyanis csak az írás megtanulásával egy időben válik kézügyességük alkalmassá az önálló fogmosáshoz) reggel és este nagyon puha fogkefével a fent leírt technikát a lehető legtökéletesebben végezve mi magunk mossuk a fogacskáit. Ha ezt szokták meg, ez lesz a természetes és a technika is beivódik. A gyermek négyéves kora körül megengedhetjük neki, hogy a reggeli, vagy ha kedve tartja, akkor a napközbeni fogmosást maga végezze, ez nagy büszkeséggel tölti el őket, nekünk meg jó alkalom néha megfigyelni, hogy mennyire ügyesedik és mennyire tanulta meg a fogmosási technikát. Ha sikerül a fent leírtakat puha kefécskével elvégeznünk, az jólesik a gyermekeknek, biztos vagyok benne, hogy nem fogják bánni. Viszont megértem azokat a többgyermekes vagy túlterhelt szülőket is, akiknek ez nem fér bele, ebben az esetben az elektromos fogkefe egy nagyon korrekt alternatíva tud lenni. – Milyen legyen a fogkrém? Fluoros vagy fluor nélküli, gyógynövényes, fogfehérítős? Hogyan válaszunk? – Nem szeretnék a fogkrémek összetételébe túlságosan belemenni, mert nagyon részletes téma. Egy dolgot ajánlok figyelembe a fogkrém vásárlásakor: nézzük meg, hogy ne legyen benne az SLS, azaz sodium lauryl sulphate nevű összetevő. Ez egy olyan töltőanyag, amit samponoknál és különböző tisztítószereknél is használnak, hogy jobban habozzon, de használat után kifejezett szárazság-érzetet okoz a bőrön. A fluoridnak bizonyítottan szuvasodás-megelőző hatása, valamint antibakteriális hatása van. Tehát tartalmazhat fluoridot a fogkrém, de csakis akkor, ha biztosak vagyunk benne, hogy kiköpi gyermekünk a fogrémet. Ez a szer sodium-fluorid vagy amin-fluorid formában lehet jelen a fogkrémekben. Ha lehet, akkor a sodium-fluorid formát válasszuk. A többit teljesen az egyéni ízlésre bíznám. Bizonyított és magamon is ellenőriztem, hogy a plakkot fogkrém nélkül is tökéletesen le lehet tisztítani a fogakról. – A rágógumi mennyire helyettesítheti a fogmosást? – Nem helyettesíti. A rágógumizás nem rossz, ha nem visszük túlzásba, ugyanis serkenti a nyáltermelést és az ételmaradékok kis mértékű eltávolítását lehetővé teszi. De vigyáznunk kell, mert a túl gyakori és erőteljes rágógumizás túlterheli a rágóizomzatunkat és esetleg az állkapocsízületünket is. – A szájvizek, öblítők ön szerint szükségesek-e, ezekből is mi alapján válasszunk? – Egy egészséges ember akár egy liter nyálat is képes termelni naponta. Ez segít a fogakat és fogínyt egészségesen tartani, úgy, hogy a fogzománcon védőréteget képez, kismértékben lemossa az ételmaradékokat, ellátja a fogat ásványi anyagokkal, fehérjével és enzimekkel, védekezik a baktériumok ellen is. Azt mondanám, hogy egészséges szájban elégséges szájöblítő a nyál. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a nyálhoz képest a szájöblítőkben olyan adalékanyagok vannak, amelyek akár irritálhatják is a fogínyt, ezért mérlegelnünk kell, hogy valóban szükség van-e szájöblítőkre. Azt mondanám, hogy szájöblítőt csak fogorvos ajánlása szerint, indikált esetben használjunk.

R. Kiss Edit