Egyetemünkön a humán képzési ág elsődleges célja a tanárképzés. Oktatói képzettségen kívül a végzősök fordítói, tolmácsi, színházak irodalmi titkári, lapszerkesztői, újságírói, levéltárosi állások betöltéséhez szükséges szakismereteket is szereznek a hároméves képzés során. A humán szakok kínálatáról dr. Prohászka-Rád Boróka szakkoordinátort kérdeztük. – Milyen szakok tartoznak a tudományterülethez? – A Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karán már az egyetem indulásától létezik a Humán Tanszék és az első szakunk, a Román nyelv és irodalom – Angol nyelv és irodalom egyike volt annak a négy szaknak, amelyekkel az intézményünk 2001 október elején megnyitotta kapuit. Azóta a Humán Tanszék gondozásában még egy alapképzési program indult, a Világ- és összehasonlító irodalom – Angol nyelv és irodalom szak. Nagy örömünkre szolgál az is, hogy jó pár éve már a bölcsész szakok végzősei itt nálunk is folytathatják tanulmányaikat, hiszen Fordító és tolmács mesterszakunk a Minisztérium által akkreditált képzésként indult 2013-ban. – Kiknek ajánlaná? – Valójában mindenkinek. Úgy gondolhatnánk, hogy egy bölcsész szak, konkrétan egy nyelv és irodalom szak csak azoknak ajálnható, vagy azoknak nyújthat megfelelő alapképzést, akik nyelveket akarnak tanulni és akik szeretnek olvasni, szeretik az irodalmat. Azonban olyan korban élünk, amelyben az egyik alapvető követelménye a munkapiacnak az, hogy helyesen, koherensen és meggyőzően tudjunk kommunikálni, lehetőleg több nyelven. Manapság mindazok, akik felsőfokon beszélnek több nyelvet és mind szóban, mind pedig írásban jól kifejezik magukat, már rengeteg szakterületen és számtalan szakmában elhelyezkedhetnek. – Mi lehet azokból, akik itt végeznek? – Előbbi gondolatmenetemet folytatva, majdhogynem bármi. Természetesen az első és magától értetődő válasz, ami mindenkinek eszébe jut szakjaink kapcsán, az a tanári pálya. Egyetemünk tanárképző intézete meg is teremti a lehetőséget hallgatóink számára, hogy az úgynevezett pedagógiai modult is elvégezzék és tanárok lehessenek. Tehát végzőseink taníthatnak iskolákban, nyelviskolákban, magántanárként stb. De emellett még rengeteg pálya nyitott ma mindazok előtt, akik több nyelven beszélnek és jól tudnak kommunkálni. Dolgozhatnak fordítókként, tolmácsokként, szerkesztőkként, újságírókként, de a többi médiában is – tévénél, rádiónál. Lehetnek irodalmi titkárok, dolgozhatnak különböző intézményeknél szövegíróként, titkárként, tanácsadóként. Azonban vannak olyan végzőseink is, akik az IT területén helyezkedtek el, vannak, akik bankban dolgoznak, és számos volt hallgatónk multicégeknél kapott állást. Ennek két oka is van: ma már az életfogytiglan tanulás korát éljük, sokan másod-, sőt harmaddiplomát is szereznek, vagy életük folyamán számos tovább- és átképzésen vesznek részt, szakmát váltanak. De bármilyen szakmáról is legyen szó, a nyelvtudás és a jó kommunikációs készség alapvető követelmény. És ez a másik ok: a mai munkáltató elsősorban azt veszi figyelembe, hogy milyen kommunikátor a jelentkező, és hogy nyelveket beszél-e, hiszen sokkal rövidebb idő alatt és olcsóbban lehet az új munkaerőt az amúgy is folyamatosan változó-fejlődő szakmára megtanítani, mint nyelvtudását és kommunkációs készségeit versenyképes szintre emelni. Azt mondanám, ma egy humán szakos végzős majdhogynem bármi lehet, ami csak akar. – Milyen főbb tantárgyakat hallgathatnak a diákok? – Nyelvórák és nyelvészet, irodalomtörténet, kultúrtörténet, irodalomelmélet és műfajelmélet, fordítástan és számos más tárgy, amelyek mind egymásra alapozva és egymást kiegészítve készítik fel a hallgatókat arra, hogy majd helyt tudjanak állni és versenyképesek legyenek. A legfontosabb azonban, hogy hallgatóink felsőfokra fejleszthetik nyelvtudásukat, és megtanulnak mind írásban, mind pedig szóban szövegekkel bánni és szövegeket alkotni, azaz kommunikálni. – Milyen szórakozási lehetőségeket kínál az egyetem és a helyszín? – Az egyetem is, és a város is számos szórakozási és kulturális lehetőséget kínál. A Hallgatói Önkormányzat mindig is jeleskedett abban, hogy szórakoztató és tudományos programokban ne legyen hiány, de az egyetem vezetősége is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a tanórákon kívül is legyen lehetősége hallgatóinknak szórakozni és kulturálódni. Nemrég például dr. Csíkszentmihályi Mihály világhírű professzor tartott előadást karunkon. Persze a város is sok lehetőséget ajánl: komoly színházi élet folyik, múzeumunkban jobbnál jobb kiállításokat szerveznek évről évre, számos zenei fesztivál van – a régizenétől a dzsesszig. Szórakozóhelyekben sem maradunk el más városoktól. És akkor még nem is említettük, hogy kettőt lép az ember, és máris túrázhat, télen síelhet, korcsolyázhat. – Miért érdemes Csíkszeredában tanulni? – Annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert kis egyetem vagyunk egy kisvárosban, egy óriási előnyünk van a nagyvárosi nagy egyetemekkel szemben: közvetlen kapcsolat alakul ki a tanárok és diákok között, minden hallgatónk személyre szabott figyelmet és segítséget kap. Minden hallgatót személyesen ismerünk, tudjuk, mik az erősségeik és miben kell támogatni őket, és azt is, hogy mi ennek a támogatásnak a legcélravezetőbb módja. – A helyek száma? – Román nyelv és irodalom – Angol nyelv és irodalom szakon 19 tandíjmentes és 31 költség-hozzájárulásos helyet hirdetünk; Világ- és összehasonlító irodalom – Angol nyelv és irodalom szakon 13 tandíjmentes és 17 költség-hozzájárulásos helyet; Fordító és tolmács mesterszakon pedig 12 tandíjmentes és 16 költség-hozzájárulásos helyet. Vlaicu Lajos