Balási-kúria – Kászonimpér

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 5 perc
Balási-kúria – Kászonimpér
Fotó: Vlaicu Lajos

Kászonszék a Bornemisza és Balási családok ősi fészke, mindkét családból sok jeles egyén került ki – írja Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájában. A Balási család családfája 1630-tól napjainkig követhető. Legjelentősebb képviselője e lófő nemzetségnek Balási József (1778–1855) Csík-, Gyergyó- és Kászonszék utolsó főkirálybírója volt. A szájról szájra terjedő népi emlékezet egy idő után legendát költ a nevezetesebb történelmi személyiségekről, a hozzájuk kapcsolódó eseményekről, épületekről. Így történt ez a Balási-kúriával és a főkirálybíró úrral is. Balásit szigorú földbirtokosként tartja számon az emlékezet. Aki nem engedelmeskedett a szék törvényeinek, akár életével is játszhatott. Azt beszélik, hogy Kászonimpér határában kivégzőhely is volt. A dűlőt ma is Akasztónyaknak hívják. Itt álltak egykor a bitófák, készenlétben a halálbüntetések végrehajtására. Balási szigorú, de igazságszerető ember volt. A kapásainak maga vitte ki az ebédet a mezőre. Letelepedtek enni, az úr megkérdezte, hogy kinek tiszta a keze, az szelje meg a kenyeret. Ha valaki jelentkezett, megköszönte az addigi munkáját és sorsára engedte, mert tudta, hogy tiszta kézzel nem lehetséges egy kapásnak jó munkát végezni.


Hirdetés


Az emlékezet még amellett is kardoskodik, hogy a neves főkirálybíró rang­jához nem méltó falusi házban lakott, amely átalakítva később asztalosműhelyként szolgálta a kollektív gazdaságot. Az ide látogatók csúfolódtak, hogy a neves úriember putriban lakik, aki addig bosszankodott, hogy végül elhatározta, kúriát építtet.
Tény, hogy az 1833-ban épült kúriát bécsi mesterek vezetésével kászoni ácsok építették, érdekessége többek között, hogy a tetőszerkezet összeácsolásához csak faszegeket használtak. Késő barokk stílusban épült, szimmetrikus beosztású. Az emelet kivételével minden más helyiség mennyezete boltozatos. Árkádos belső folyosója van. Az emeleti nagyszobában volt a könyvtár és a fegyvertár. A kúriát Balási rezidenciának szánta. A kú­­ria alatt a néphit szerint kaszatömlöc volt, ide börtönöztette be ellenségeit a főkirálybíró. Titkos, falba épített lejáratokon figyeltette és hallgattatta ki őket.
Kászon gazdasági életének fellendítéséből is kivette részét a Balási család: téglagyárat, vízi fűrészt építettek, borvíztöltő állomást és fürdőhelyet hoztak létre, és a palackozáshoz szükséges üveget is a teleptől nem messze gyártották. A család tekintélyes földbirtokkal rendelkezett. A Salutaris borvízforrás szintén a Balási családé volt, ők működtették a Kászonfürdő néven híressé vált gyógyfürdőt, a feljegyzések szerint már 1813-tól.
A Balási-kúriában az államosítás után iskola és múzeum is működött, ma a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett Szent Katalin Gyermekotthon székhelye. Az épület visszanyerte régi pompáját, falai üzennek a múltból és menedéket biztosítanak a jövőnek, mely nem kis feladat a mai meglódult értékrendszerű világunkban.

András Ignác kászoni iskolaigazgatógyűjtése alapján.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!