Amint az várható volt, a járművekre kivetett környezetvédelmi illeték (a hivatalos megnevezése szerint környezeti bélyeg) február 1-jén bekövetkezett eltörlése egy rohamot is elindított: az utóbbi hónapok során külföldről behozott használt autók forgalomba íratásának elnapolása után most a jármű-beíratási közösségi közszolgálatokat (SRPCIV) elözönlötték az ügyfelek. A kivárás oka pedig az volt, hogy mentesüljenek a szóban forgó illeték befizetése alól, ami eddigelé egyébként esetenként akár jelentős összeget is képezhetett. Volt, ahol a szolgálatok dolgozói igen nehezen tudtak megbirkózni az ugrásszerűen megemelkedett ügyfélszámmal, egyes megyékben viszont csak alig mutatkozott „megpezsdülés”. [caption id="attachment_43822" align="aligncenter" width="1000"] Becslések szerint 2020-ig akár 600 ezer használt gépkocsi is „bejöhet” az országba[/caption] A belügyminisztérium ille­tékes igazgatóságának (DRPCIV) múlt pénteki közleménye szerint az első „illetékmentes” napon, azaz február 1-jén országos viszonylatban 10 000 forgalomba beíratási kérést iktattak, szemben a megelőző napi 2500-zal. Bukarestben a napi átlagos 300-400-zal szemben 900 ilyen kérést iktattak. Ezekből a kérésekből ugyanazon a napon több mint 5500-at sikerült érdemben megoldani. Másnap, azaz február 2-án, csütörtökön országos viszonylatban 523 új személygépkocsit írattak be a forgalomba és közel 5500 használtat. (Decemberben egyébként országos viszonylatban mintegy 20 000 használt gépkocsit jegyeztettek be a forgalomba.) A február 1-jén bejegyeztetett használt autókra vonatkozóan egy számításból az derül ki, hogy azok átlagéletkora 12,4 év volt, míg az összehasonlítási alapként kiválasztott napon, nevezetesen 2016. november 1-jén ez az „átlagéletkor” 10,4 év volt. Ez az összehasonlítás ugyan nem mérvadó, de ettől függetlenül meggondolkoztató. A hónap eleji roham, amelyre már utaltunk megyénk esetében ugyancsak megmutatkozott, a használt autók beíratásának arányszáma ugrásszerűen megemelkedve. (Egyes félhivatalos értesülések szerint Hargita megye azok között volt, amelyek esetében az országos átlagot meghaladó arányban növekedett február 1-jén és 2-án a közösségi szolgálatok ügyfélszáma.) Úgy tudni, hogy már kedden délután megérkeztek az első ügyfelek, s az éjszakát a várakozással töltötték el. A kora reggeli órákban több mint 100-an várakoztak a „bebocsátásra”. Készült lista is azt megelőzően, de azzal kapcsolatosan is némi problémák adódtak. A délelőtti órákban mintegy 80 jármű ügycsomóját vették át, s az előjegyzésen továbbá még 40-50 személy szerepelt. A prefektúrától származó értesülések szerint a közösségi közszolgálat csíkszeredai irodájánál 11 alkalmazottat foglalkoztatnak, s azok rendszerint (s különösképpen mostanság) túl vannak terhelve. Egyelőre pedig nincs lehetőség az alkalmazottak számának növelésére. Hasonlóképpen megnövekedett a forgalom a Román Autófelügyelet (RAR) Hargita Megyei Kirendeltségének csíkszeredai székhelyén is: a napi 30-35 gépjárművel szemben február első napjaiban 60-80 gépkocsit is át kellett vizsgálniuk. A keddi napon a majdani forgalomba íratás végett 74 jármű „jelentkezett” műszaki vizsgálatra, másnap pedig 73. Újólag hallatták hangjukat egyes autóimportőrök képviselői, valamint a Gépkocsi Gyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) illetékesei is. Ismételten nyomatékolták, – s talán nem ok nélkül – ama aggodalmukat, miszerint a hazai autópiacot, mármint a használtautó-piacot eláraszthatják az igen elhasználódott, környezetszennyező járgányok, köztük a nagy kapacitásúak is. Becsléseik szerint 2020-ig, amennyiben a jogszabályozáson semmi nem fog változni, akár több mint 600 000 használt gépkocsi is „bejöhet” az országba, s annak következtében a hazai személygépkocsi-állomány átlagos életkora 2020-ban meghaladhatja a 14 esztendőt. Hargita megyei helyzetkép A megyei prefektúrától származó adatok szerint 2016-ban 13 666 forgalmi engedélyt bo­csátottak ki, 2000-rel többet, mint a megelőző esztendőben. Ezzel egyidejűleg több mint 10 000 ideiglenes engedélyt. (Arra vonatkozóan viszont nem hoztak nyilvánosságra számadatokat, hogy ezekből hány volt új jármű és hány használt. Félhivatalos értesüléseink szerint az újak száma 3000 körül lehetett.) Közvetve idetartozik az is, hogy az elmúlt esztendő során bélyegilleték címen a megyénkbeli közpénzügyi hatóságoknál a környezetvédelmi alap (AFM) számlájára több mint 11 millió lejt fizettek be az érintett ügyfelek. Ezzel egyidejűleg az egykor befizetett különböző megnevezésű illetményekből közigazgatási eljárás keretében, illetve bírósági döntés nyomán közel 2,2 millió lejt utaltak vissza, azaz fizettek vissza az arra jogosultságot szerzett egykori vagy jelenlegi gépkocsi-tulajdonosnak. (A szóban forgó visszatérítésre – amint az ismeretes – azok szerezhettek jogosultságok, akik egykor befizették azt a bizonyos illetéket.) Kérdőjeles a további visszatérítés Az elmúlt hét végén látott napvilágot az a környezetvédelmi minisztériumtól származó értesülés, miszerint február 1-jétől nem lehetséges az egykor befizetett illeték visszatérítése, legalábbis nem közigazgatási úton. Ezt állítólag azzal indokolták meg, hogy a környezeti bélyegre vonatkozó, 2013/9-es sürgősségi kormányrendeletnek teljes egészében bekövetkezett hatályon kívül helyezése nyomán megszűnt ez a visszatérítési lehetőség. Azokról az összegekről van szó, amelyekre utalás van a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet 12-es szakaszában. Továbbá utalás van arra is, hogy a 2013/9-es sürgősségi kormányrendeletben szereplő összegek visszatérítési eljárására vonatkozó, 2016/682/1154-es közös miniszteri rendelet ugyancsak hatályon kívül helyeződött (lévén, hogy megszűnt az annak egykor jogalapját képező kormányrendelet érvényessége). Szakértői vélemények szerint az esetleges visszatérítésre csak egy olyan jogszabály meghozatala teremthetne módot, amely kibocsátására elméletileg van lehetőség. (De ez egyelőre elmélet…) Jogi szempontból egy kormányrendelet vagy egy törvény meghozatalára lenne szükség. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy jelenleg is létezik és hatályos egy visszatérítési eljárás, de az viszont csak azokra a személyekre vonatkozik, akik bírósági döntés alapján váltak jogosulttá a visszatérítésre. Vannak olyan szakjogászok, akik szerint bírósági eljárással továbbra is lehet próbálkozni… Hecser Zoltán